Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-10 / 19. szám

adományaikkal : Metternich Rikhárd hercegnő a hiai egy­háznak 12 méter fát, Kalicza János sziget-szt.-miklósi jegyző ur az abai egyháznak összesen 6oo frtot, Kégl György, országos képviselő ur Patkónak go frt, Sárke­reszturnak IOO frtot, Csákvárnak 233 frtot adományo­zott. Ugyancsak Csákváron 135 frt, Ka jászó-Szt.-Péteren és (Halász Vince ur által) Ercsiben 100—IOO frt alapít­vány tétetett. Sárkeresztur 1091 frt, Seregélyes 1443 frt erejéig építkezett, utóbbi egyház egy csínos lakot épít­tetvén egy-egy lakosztálylyal a káplán, harangozó, és lelkész özvegye vagy árvái számára. Szintén igen szép példával ment elől Iváncsa, a mennyiben a tandij-fize­tést az egyház maga évi száz frttal megváltván, életbe­léptette az ingyen iskolázást. A többi egyházak arany­könyvei is több-kevesebb örvendetes mozzanatokról ta­núskodnak. Az egyházmegye népessége, a szórványokkal együtt 39,402 lélek; az előbbi évhez képest a szaporulat 480 lélek; 1884 ben született 1778, meghalt 1198 egyén, a házasult párok száma 391. Áttért hozzánk 12, kitért tő­lünk 7 egyén. Konfirmáltatott 625 növendék. A tankö­telesek száma 6—12 évig 4694; 13—15 évig 1537. (a szórványban lévőket nem számítva). Isko'ába nem jár 6—12 évig 159; 13-15 évig 239. A tanügyi bizottság jelentéséből, mellőzve a száraz statisztikai adatokat, kiemeljük azt az állandó panaszt, mely szerint a világi hatóságok még mindig nem járnak el kellő szigorral az iskola mulasztások megbüntetése körül; továbbá fölemiitjük s az egyházkerületi tanügyi bizottság nagybecsű figyelmébe ajánljuk a jelentés azon passusát, mely szerint »az ujabb vallási kézikönyvek nem felelnek meg a hozzájok kötött várakozásnak,« s azért vagy ujabbak készítessenek (kérdések és feleletekben), vagy hagyassék meg továbbra is a régi kis Káté. E tárgyban már egyszer lelkészi értekezletünk is felszólalt, más egyházmegyénkből is hangzott hasonló panasz és kérelem: nagyon kívánatos volna tehát, hogy e felszó­lalások felett e mi dunamelléki egyházkerületünk köz­gyűlése, tekintve a vallástanítás roppant fontosságát, ezúttal már napirendre ne térjen. Az országos tanitói nyugdíj-intézet ügye kétszer is foglalkoztatta a közgyűlést. E'őbb ugyanis a tanügyi bi­zottság azon javaslata, mely szerint egyházkerületünk által a kormányhoz felterjesztés intéztetnék a tanitói nyugdíj képességnek 40-ről 30 évre leendő leszállítása érdekében, tárgyaltatott és fogadtatott el; utóbb V. Ba­logh Lajos gyúrói lelkésztársunk indítványozta, hogy mi­után — mint indokolásában kiemelé — minden erkölcsi kötelezettségnek van hatása, és igy az egyházak, mint iskola fenntaitó testületek azon kötelezettségének is, melyszerint az országos tanitói nyugdíj-intézet alaptőké­jének gyarapításához évenként bizonyos összeggel já­rulni tartoznak : tegyen egyházmegyénk a kerületi köz­gyűlés utján tiszteletteljes kérdést az illető felsőbb he­lyen az iránt, hogy az egyházak e kötelezettsége meddiq tart? Ez indítvány nem találtatván ez idő szerint még sokak részéről opportunusnak, már-már mellőztetett, azonban az indítványozó kedvenc eszméjéhez erősen ra gaszkodván, név szerinti szavazást kért, s ennek eredmé­nye az lett, hogy az indítvány szavazattöbbséggel csak­ugyan fel fog terjesztetni az egyházkerületre. A közalap ügyében működő bizottság jelentéséből kijegyezzük a következő érdekes adatokat. Egyházme­gyénk a országos közalaphoz 1883-ban 2284 frt 95 krral járult, vagyis azon évi járulékát teljesen beszolgáltatta. Az 1884-ki járulékból is már mintegy 2000 frt van az gyházak ál'al befizetve, s b: ztos a reményünk, hogy mire a convent által megállapított határidő (jun. 30.) lejár, erélyes esperesünk az egész összeget rendeltetési helyére juttatja. Ezzel kapcsolatban esperes ur jelenti, miszerint egyházmegyénk egyházai és lelkészei az országos köz­alap első évi osztalékából összesen 800 frt segélyt kap­tak. Ez évben pedig közgyűlésünk által a következő egy­házak ajánltatnak segélyezésre u. m. Csabdi 2 50 forint, Tinnye 200 frt, Etyek 120 frt, Vaál 200 frt erejéig ; to­vábbá : az etyeki lelkész évenkénti 70 frt, a bodméri és felcsuthi lelkész öt évre évenként 100 frtnyi segélyezésre ajánltatnak. Az egyházak évi számadásai a számvevőszék által felülvizsgáltatván, általában rendben lévőknek találtattak. Érdekes és hosszú vita keletkezett Vaál egyháznak »ga­bonaszedési költség« címén tett 10 frtnyi kiadása felett, mely tételt egyik rész határozottan törültetni kért, és mindennemű »áldomása ellen erélyesen tiltakozott, míg a másik rész szelídebben és a méltányosság szempont­jából fogván fel a dolgot, bizonyos esetekben és korlá­tozással, ott hol a gondnoknak külön fizetés ugy sem jár, egy-két pohár bornak elköltését megengedhetőnek nyil­vánította. E kényes kérdésben általános szabályt megál­lapítani alig lehetvén, a közgyűlés kimondotta, hogy minden egyes fölmerülendő esetben külön-külön bírálja el az úgynevezett „eszem-iszomn-ra tett kiadásokat. Egyházmegyénk özvegy árva- gyámpénztára évről­évre szép összeggel gyarapodik a tagok befizetései után s a tőke meghaladja a 15 ezer forintot. Ez alkalommal elhatároztatott, a jogosultság és méltányosság s? empont­jából különben is teljesen indokolt lévén, hogy az ezután belépő lelkészek belépti díjul 50 forintot fizessenek. A többi pénztárak az állandó bizottság által már előzőleg megvizsgáltatván, hasonlókép teljes rendben lévőknek találtattak. E pénztárak nagyobb mérvű gyarapítása ér­dekében Mészöly Pál, egyházmegyei főjegyző és pénz­tárnok a következő fontos inditványnyal lépett föl e gyű­lésünkön : Mondja ki az egyházmegye, hogy azon egy­házban, a hol a lelkész elhalálozása után örökösök nem maradnak, az időközi lelkészi fizetés fele részben az öz­vegy árva- pénztár, fele részben a közpénztár javára for­díttassák. Miután ilynemű intézkedés más egyházmegyék­ben már tényleg életbe lépett s az egyházkerület által nem kifogásoltatott, ez indítvány részünkről is általános helyeslésre talált ; de hogy e határozatunknak annál na­gyobb hatály kölcsönöztessék, megerősítés végett az egy­házkerületre fog fölterjesztetní. Az egyházkerü'eti rendszabály értelmében a kebel­beli egyházak végleg osztályoztatván, a iV-ik osztályba (800 frton alól) esik 10 egyház, a 111-ík osztályba (1200 frtig) 15 egyház, a II. osztályba (1600 írtig) 5 egyház, az I. osztályba 3 egyház, úgymint, Bicske, Páty, Seregélyes. A lelkészjelölő bízottság tagjaiul újból a régiek, egyházkerületi képviselőkül Báthori Dániel és Csordás Sándor urak választattak meg. Esperes ur örömmel tudatja, hogy a portómentes­ség kedvezménye az egyházmegyei könyvtár tulajdonát képező könyvek és folyóiratok szétküldésére is megadatott, a miért főt. Szász Károly püspök urnák, mint a ki hat­hatós befolyásával e kedvezményt részünkre kieszközölni kegyeskedett, egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönet sza­vaztatott. Még csak azt emlitem meg, hogy a nagy ven­déglő helyiségében tartott közebéd alkalmával egyház­megyénk könyvtára javára gyűjtés rendeztetvén, a Rudolf trónörökös védnöksége alatt szerkesztendő monumentális mű megsz rzésére 32 frt gyűlt össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom