Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-10 / 19. szám

Délután a tanácskozás tovább folyt, s esti 7 óra tájban egy pár jelentéktelenebb törvényszéki ügy gyors letárgyalása után ez évi egyházmegyei gyűlésünk szerencsésen véget ért, s annak tagjai kevés kivétellel még az nap elutaztak Bicskéről a szélrózsa minden irányában. Lévay Lajos. A külső-somogyi ref. egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk, ápril 8. és g. napjain, Endréden tartotta ez évi, eléggé látogatott, vándorgyűlését. Sajnos, hogy mi még mindig vándorlunk s kénytelenek vagyunk házról-házra kopogtatni és instálni, hogy ki lesz szíves velünk, 6o—70 személylyel, vesződni s gyarló részünk táplálásáról is gondoskodni, két napon keresztül; és tekintetbe véve a vállalkozó papi családra néző temérdek fáradságot, gondot és önfeláldozást, már annyira jutottunk, hogy esperesünknek valóságos diplomatiai ügyessé get és furfangot kell a papok és papnék körül tanúsítania, hogy valakit megfoghasson s katonai műnyelven szólva, erejének kifejtésére kényszeríthessen. Ez évben sikerült a hadi csel, s az endrédi lelkész ur gondos nejének köszönhetem én is, hogy most e gyűlésről referálhatok. Főbb mozzanatai ezek voltak: Az isten házában végzett buzgó könyörgés után, esperes Szalay Ferenc ur szép imával, Décsey Lajos gondnok ur pedig tartalmas beszéddel megnyitván az ülést, kihirdettetett a mult évben elrendelt szavazás eredménye, mely szerint e. m. világi tanácsbíróvá t. Parragh Béla e. m. ügyész, egy házi aljegyzővé pedig Somogyi Kálmán ádándi lelkész urak lettek megválasztva, kik közül az uj tanácsbiró ur még az ősszel tartott rendkívüli törvényszéki ülésen beiktattatván, ezúttal az aljegyző ur tette le hivatali esküjét, a gyűlés üdvözlő szerencsekivánatai között. Ezután esperes ur terjesztette elő nagy terjedelmű és egyszersmind nagy érdekű évi jelentését, fájdalommal emlékezvén meg mindenek előtt a mult év nagy halottjáról, gr. Lónyai Menyhért főgondnok úrról és azon pótolhatlan veszteségről, mely az ő váratlan kidőltével egyik bánatunkat más bánattal tetézte ; de egyszersmind a sokat igérő remény felemelő örömével jelenté, hogy a főgondnoki díszes állásra a fényes múltú s tehetségű gr. Tisza Lajos, alemondás folytán megüresült e. kerületi egyházi főjegyzőségre pedig a mély tudományit Szilády Áron urak választattak meg, a gyülekezetek szépen nyilvánult bizalmából. A gyűlés elhatározta, hogy néhai főgondnokának különben is elévülhetlen nagy érdemeit, jegyzőkönyve lapján, az utókornak átadja és gyászoló csa'ádjához részvét-iratot intéz ; gr. Tisza Lajos főgondnok és ft. Szilády Áron főjegyző urakhoz pedig az egyházmegye örömét s reményeit kifejező üdvözlő iratok küldetnek. Részletesen sorolja ezután fel a jelentés, azokat az aprólékosnak látszó, de mégis sokat mondó adatokat, melyeket a can. visitatio nagy szorgalommal összegyüjtögetett s a melyekből lassanként egyházmegyénk vallás-erkölcsi és anyagi helyzetének világos képe domborodott ki előttünk, minden fény- és árnyoldalával. Jól esett azonban tapasztalnunk, hogy az árny még mindig aránytalanul kevés. Az istenitisztelet nemcsak mindenütt megtartatik, de a hívek is nagy buzgósággal keresik a mennyek kapuját s élnek az uri szentvacsorával; egyetlen egyház képezvén e tekintetben kivételt, hol a lelkész és hívek között fennálló feszült viszony a templom ürességében is mutatja pusztító hatását. Ünneptörések nem fordultak elő. Az erkölcsi élet is általaban kielégítő s a regnorum fundamentum még mindig elég erős arra, hogy fundamentum lehessen ; azonban a családi élet ősi várfalain egyes aggasztó réstörések már-már mutatkoznak, a csaknem minden egyházban — habár szórványosan — előforduló vadházac

ságokban, melyeknek megakadályozására, az igén kívül, más fegyver nincs a Sión őreinek kezében. Anyagi tekintetben is örvendetes haladást jelez a jelentés az egyes egyházakban ; az évi egyházi adók elég pontosan befolynak, sajnos, hogy itt is van néhány kivétel, hol erélyes közbelépésre lesz szükség minőt a vagyoni tönk szélére jutott bálványosi egyház irányában már most szükségesnek látott a gyűlés alkalmazni, küldöttséget nevezvén ki az óriási hátralékok összeírására s esperes urat utasítván azok szigorú behajtására, ha a ha nyag presbyterium most sem ébredne fel közönyössége mély álmából, melylyel ezen egykor szép egyházunkat az örvény szélére rohanni engedé. Célszerű intézkedés; debuisset pridem ! Az egyházi és iskolai célokra hozott jelentékeny áldozatok hosszú sora mutatja, hogy a keresztyén szeretet olajos korsója még az ily nehéz időkben is kifogyhatlan, sőt minél nagyobb a szükség, annál folytonosabban csepeg abból az áldásthozó, sebeket hegesztő balzsamolaj. Egyesek és egyházak egymással versenyeztek az áldozathozatalban s különösen az utóbbiak több ezer forintot gyűjtöttek részes aratás- és más közmunka vállalás által. A domestica ügye, az első kezdet nehézségein túl, rendes mederben, azon egyetlen egyház is, mely a mult évben t enitenskedett, az alkalmazott erélyes eljárás folytán megadta magát és a bűnös presbyterium most mellét verve jött a gyűlés elé, kérve a rászabott birság elengedését. El is engedtetett — kegyelemből, de nem érdemből. Hosszabb irodalmi vita folyván ép a közel múltban s ép egy szomszéd egyházmegyéből, a zsinati törvény 204. §-ának valódi értelme felett : esperes ur jelentése végén nyilatkozásra hívta fel minden összeütközés és félreértés kikerülése szempontjából a gyűlést, hogy nézete szerint kit illet a lelkészválasztás megerősítésének joga, az espereste, vagy a közgyűlést? Az egyházmegye nem érezvén magát illetékesnek, bevárandónak határozta, a konventnek ama sokat ostromolt § értelmezése iránt adandó nyilatkozatát, utasítván addig esperes urat a törvény szelleméhez és az eddigi gyakorlathoz való alkalmazkodásra. Tanügyi bizottságunk jelentése, az e. m. tanügy nagy lendületéről s meglepő emelkedéséről tőn bizonyságot. A jeles és jó osztályzatú iskolák a mult év óta szépen megszaporodtak, mely örvendetes jelenség, tekintve hogy részben uj tankönyvekkel s a legkisebb részletekig kiszabott tananyaggal kellett a tanítóknak megküzdeniok, ezen hű munkások élénk kötelességérzetéről s dicséretes szorgalmáról tanúskodik. A szorgalomidő most már a legtöbb helyen 10 hóra van terjesztve, a hol e tekintetben hiány jelentetett, ott a kellő intézkedések megtétettek a gyűlés által, az iskolai mulasztások ezreivel azonban, mint az egyházkerület, úgy az egyházmegye sem bírtak megküzdeni, a polgári hatóságok lanyhasága miatt; Esperes ur — szokott erélyével — itt is minden követ megmozdított. A kerületi tanterv keretén belől készített részletes tanterv és tananyag felosztása az elmúlt próbaévben jónak bizonyulván, végleg megerősítetett s IOO példányban ki fog nyomatni. Nem lett azonban elfogadva a tanítók minősítése és állomásaik osztályozása iránt benyújtott bizottsági munkálat, e felelt a gyűlés napirendre tért, hosszú vita után szavazattöbbséggel. Az egyházmegyei tanitó-egylet ís, mely pár év óta