Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-05-10 / 19. szám
gyelemeszközöket. Istenben való vallásos viszonyunk tisz- j tán szellemi ugyan, de egyszersmind történeti közvetitésekhez is van kötve. Ezen gondolatot jogosan hangsúlyozták a reformátorok, a midőn a sekták szellemről, szent lélekről beszéltek, annak edénye nélkül s belső világosságról annak edénye nélkül. Helyesen mondá [tehát Luther : >Deus interna non dat, nisi per externa, * a szent lelket senki sem veheti az irás nélkül. E mondat az evangéliom alapján álló reformátiónak alapgondolatává lőn, mert ez által meg lett mentve az egyház üdvintézeti jellege s fönn iett tartva az egyetemes egyházzal való történeti összefüggés, mig a sektaprotestantismus individuajismus- és spiritualismusban veszett el, mely az emberiség isztán szellemi viszonyát hangsúlyozta az istenhez, a történeti médiumok nélkül. Már pedig mi testszellemi lények vagyunk s nem tisztán szellemiek. Ennek alapján tanítják a prot. hitvallások : a) hogy birja az egyház a kegyelmi eszközöket u. m. az Igét s a sákramentumokat; 9 b) hogy a sákramentumok működése nem ex opere operato, a cselekvésnek tisztán külső végrehajtása által történik, mint a római egyhá/ban,1 0 hanem függ az élvezőknek egyéni va'lásos hitétől.1 1 Vcgül c) hogy a középkori római egyház 7 szentségével szemben, melyekkel a hivőt bölcsőjétől a sírig kíséri, az egyház csak 2 sákramentomot tarthat meg, s a bűnbánatot, melyre nézve Luther és Melanchton kezdetben haboztak,1 2 az üdvelsajátitás egyik részének tartotta. S a Krisztusban hivők közvetlen üdvbizonyosságából a hivők egyetemes papságának eszméjét vezette le a protestantismus, mely a Krisztus s a hivők közti válaszfalat lerontotta s az egyházi hatalomnak közvetlen hordozóját a »szentek gyülekezeté«-ben látta. Dr. Szlávik Mátyás. BELFÖLD.' Szász Károly püspöki látogatása. Mult hó 25-ikén kezdette meg Szász K. püspök ur, mint e lapokban is eleve jelentve volt, a kormanyzása alá tartozó egyházak hivatalos látogatasat. Egyelőre az alsó baranya bácsi egyházmegyének a baranyai részén s Slavoniában eső egyházait vette sorba. Kivételképen azonban útba ejtette a bácskai rés'.en levő szabadkai leány és a bajai egyházat is. Szabadkára 25-én délelőtt érkezett, hol a ref. hitközség küldöttei nagy tisztelettel fogadták úgy őtet, mint a kíséretében ment Szilády A>on e. ker. főjegyzőt. Ugyanitt találkozott az emiitett e. megye esperesével, Karmán Pállal, ki a kerület főpásztorát önnön és egyházmegyéje revében meleg szavakkal üdvözölte. Az esperes után Szabadka város polgármestere fejezte ki hata'mas viszhangot keltő beszédébén a város ö.ömét a vendég megérkezte felett, kiben ő és polgártársai nem csak a püspököt, de a nagy nevű magyar írót is üdvözlik. Püspök ur mindkét üdvözlő beszédre meghatva válaszolt ; a hivatalos fogadtatás végeztével pedig az egyházközség elöljáróival ereszkedett beszédbe, majd azután a városháza kisebbik tanácstermébe menve, a hivatalos látogatás teendői végeztettek. 9 Aug. Conf. art. 5. 10 Ch. Conc. trid. sess. VII. can. 8 íSacramenta continent s-t conferunt gratiam ex ope e operato non ponentibus obicem (st. peccati).* 11 Conf. Aug. ait. 13. )a F. Luth er, »de captivitate babyl. eccl.«, és Melanchthon »Apologia« c. művét. Ugyanaznap délután Bajára ment át, hol másn p a templomban vasárnapi istenitisztelet tartatván, különböző vallásfelekezetű népes gyülekezet e'őtt nagy hatású egyházi beszédet mondott, ezután meglátogatta az elemi isWát, majd részt vett az ottani főgymnásiumnak Tóth Kálmán emlékére rendezett iskolai ünnepélyén. April 26-án estve Baján hajóra ült, melylyel éjfél előtt egy órával érkezett Mohácsra, hol nagy közönség várta s nagy ünnepélyességgel fogadták. Tarackok durrogása jelezte a hajó közeledését, tűzoltók tartottak rendet. A lelkészlakra érkezve, Máthé József helyi lelkész ur üdvözölte szépen átgondolt s az igaz lelkesedés hangjain elmondott tarta'mas beszéddel; azután pedig a felsőbaranyai egyházmegye esperese Kovács Antal más hat f.-baranyai lelké-ztársával fejezte ki örömét a felett, hogy ha egyelőre nem is saját egyházi de legalább politikai megyéjük területén üdvözölhetik a szeretett főpásztort. Másnap a hivatalos látogatás megtörténvén, a gyülekezet, mely a politikai tekintetben annyira nevezetes helyen telepedett meg, egyháza és hazája iránti szeretetre buzdittatván a főpap nagy hatást ébresztő beszéde által, folytattatott az üt, bandérium kíséretében, a közel fekvő Babarcra, onnét pedig még az nap estve Kölkedre. Az itteni fogadtatásról s az ut tovább folytatásáról levelezőnk a következőkben tudósit. Ápril 27-én érkezett a püspök estve 8 óra körül Kölkedre, hol a templom előtti kapunál a hintóról leszállva, Sárközy Sándor nagy pali lelkész és Kálmán Farkas gyűdi lelkész őt karon fogva, a templom küszöbéig vezették, a hol várta a helyi lelkész Nagy Ignác s a lap elején közlött beszéddel üdvözölte, melyre a püspök meghatottan válaszolt, s a kulcsokat vissza adva, értesítette a gyülekezetet, hogy reggel isteni tiszteletet fog tartani ; azzal bevonult kíséretével együtt a lelkészi lakba, hol a járás szolgabirája, Mohács város birája Mintszenthy Aurél, a mohácsi lelkész, a mohácsi és a helybeli tanítók társaságában s az egyházmegye főesperess s gondnokaival együtt, vidám beszélgetés közben telt el a vacsora ; 11 órakor a fáklyák és örömtüzek elaludtak s a társaság is pihenőre tért. Reggel azonban jókor felkelve, a hiva talos és egyébb levelezések elintéztettek s 8 órakor megszólaltak a harangok, a gyülekezet apraja nagyja sietett az isten házába, beharangozáskor bevonult a püspök papi és világi kíséretével a templomba, s rövid éneklés után az Úr asztalához lépett, s és egy rövid apostoli áldás után szólt a gyülekezethez, örömét fejezve ki, hogy láthatja együtt az Urnák nyáját, megdicsérve a nép szorgalmát, jólétét, békességét, áttért a nagy jólétből származó bajokra, melyek lejtőre, sőt mélységbe szokták sülyeszteni magát a jólétet ; erősen megostorozta a nőkben a hiúságot, tetszelgést, selyem ruhákban való bujálkodást, kendőzést, festett koporsókhoz hasonlítva a festett nőket (mely beszédekre a férfiak igen helyeslőleg bólintgattak), intette és kérte őket engedelmességre, egyszerűségre, szelídségre, háziasságra, melyek az asszonyok ékességei ; a nők nagyon meghatottan hallgatták. Majd áttért a férfiak fényűzésére, mely a lakmározásban és részegeskedésben vagyon, melyből gyűlölködések és bosszú állások származnak, s mely az anyagi jólétet szintén sülyedéssel fenyegeti (erre meg az asszonyok bólintgattak nagy helyesléssel), rá mutatott a nemi élet hibájara a szaporátlanságra, mely utóbb is veszélyre visz. Végre egy megható ima és az Úri ima elmondása után, ráadta a gyülekezetre apostoli áldását, s elbocsátá a népet. Templom után özvegy Filóczy Józsefné, özvegy Kulcsár Péterné, és Kovácska Józsefné bebocsáttatást
