Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-05-03 / 18. szám
engedély adatott. — Azon intézkedés, hogy H.-M.Vásárhely a gymnasiumi tanárok fizetését felemelte és a tizedik tanári széket felállította, továbbá hogy elaggott tanítóját végkielégitette, Békés és Öcsöd elhalt tanítóik családjának kegyeleti évet adott, Szeghalom Orbán Sándor kántort nyugdíjazta, mint a közügy terén munkáló egyéniségek iránti méltánylat bizonyítéka, megnyugvással és örömmel vétetett tudomásul s erősíttetett meg. Rittberg és Szkulya azon alkalomból, hogy az illető tanfelügyelő által iskolájuk államosítására felszólhattak, kijelentvén, hogy felekezeti iskolájoktól megválni nem akarnak, s az anyaszentegyház érdekében hozott eme határozatuk megvalósithatására segélyt s pártfogolást kérvén : indokaik alapján a segélyezésre kiválóbban ajánltatni határoztattak. Á közalaphoz járulást megtagadó egy egyházunkba M.-Berénybe, az ügy kellő elintézésére küldöttség neveztetett ki. Ugyancsak M.-Berény, bár e téren az egyházi hatóság minden fokozata által eluttasittatott, megújítja azon kérelmét, hogy a békési határban birt földeiktől ne Békés, de saját egyházuk javára rovassanak meg egyházi adóval. Ezen ügy, mivel jelen állásában többé tárgyalás tárgyát nem képezheti, a békési egyház képviselőjének indítványára, a két egyház közötti megbeszélés és békés kiegyenlítés tárgyává tétetett, minek sikerülése felette óhajtandó. Hason természetű, de árnyalatában ettől bizonyos fokig különböző kérdés vár megoldásra H.-M.-Vásárhely és Orosháza között. Előbb H.-M.-Vásárhelyen lakott, most Orosházára áttelepült ref. hívekre Orosháza is kivetette a h.-m.-vásárhelyi határban fekvő ingatlanuk után az egyházi adót, H.-M.-Vásárhely is, sőt ez utóbbi a végrehajtást is sürgeti. Kívánatos volna, ha az anyagilag gyenge Orosháza is, a hódin.-vásárhelyi egyház ismert buzgó érzelmeihez felebbezne, és megkísérlené az atyafiságos kiegyenlítés útját. H.-M.Vásárhelyről föltételezzük, hogy egykori filiája iránt, mely mint fennebb láttuk, a Gyopár-halmi iskola felállítása által az egyház közérdekeinek előmozdítására oly áldozatkészséggel s az eyyházmegyei közgyűlés által határozatilag is kiemelt módon, munkál, s melynek — eszerint az Orosházára áttelepedett ref. hívektől befolyandó ingatlanokra kirovott adó-filléreire, — miknek elmaradását az erőteljes H.-M.-Vásárhely megérezni nem fogná,— oly nagy és létfeltétellé kvalifikálható szüksége van, a testvéri szeretet és szives engedékenység érzelmeit fogja gyakorolni, különösen akkor, ha szíves figyelemre méltatja, hogy szentesitett zsinati törvényünk értelmében, »országunk minden ref. vallású lakosa és honpolgára azon helyen tekintetik az egyházközség rendes tagjának, a hol tagja a polgári községnek, 15. §, és hogy az egyházközségi tagoknak kötelességük az egyház és iskola fenntartása céljából reájuk rótt terheket pontosan viselni., 18. §. A segédlelkészek elhelyezésére adott espere-i »véleményt«, az 5-ik pont kivételével, egyházmegyei közgyűlésünk elfogadta. Áz 5-ik pontban foglalt véleményt nem találja olyannak, mit különösen jelen viszonyaink között, kimondani s határozati erőre emelni célos és tanácsos lenne. Törvényszékünk a Békésen 1884. dec. 11 -én megejtett lelkészválasztást megerősitette. A három napig tartott gyűlés az esperes ur fennkölt és megható záibeszéde által berekesztetvén, ennek tagjai a meghatottság és elismerés érzetével távoztak el s benső örömmel osztakoztak az egyházmegye legidősb egyházi tanácsbirója által rögtönzött búcsu-válasz áldáskivánataiban s azon nyilatkozatban, hogy a gyűlés megható, mondhatnók méltóságos lefolyását és sikerét bizto sitó esperesi eljárás és bölcs kormányzat személyesitője iránti tiszteletben hívek és egyek leendenek. r. I. A békés-bánáti ref. egyházmegyei levéltár rendezéséről. Harmadik éve már, hogy fentebbi levéltár rendezése folyik s ez időszerint az irományok lajstromozása annyira előhaladt, hogy a rendezési terv és az elhelyezés módja is megállapittatott s az egész munka befejezése I — 2 év alatt várható. Minthogy egyházi levé'táraink általában vagy sehogysem, vagy okszerűtlenül vannak rendezve: közérdekűnek tartjuk ismertetni azt az eljárást, melyet a békés bánátiak e részben követnek. E végből közöljük egész terjedelmében a rendezéssel megbízott Szvemlei Sámuel levéltárnoknak előterjesztését, mely az egyházmegye legközelebbi gyűlése elé terjesztetvén, az által helyesléssel fogadtatott. Tudtunkra első eset az, melyben az egyházmegye tetemes költséggel, az általa előre megszabott terv szerint gondoskodik a levél- és irattár megóvásáról, rendezéséről és további kezeléséről. A kérdéses előterjesztés és annak melléklete igy hangzik: A békés-bánáti ref. egyházmegye nt. közgyűlésének. Ezen sorokban levéltárunk folyamatban levő rendezési munkájáról van szerencsém a jelentést megtenni, egyszersmind a további teendőkre nézve javaslataimat beterjeszteni. I. A lajstromozási munkálatot ez évben is az iskolai nagy szünidő alatt végeztük jun.— szept. hónapokban, magamat nem számitva, 13 tanitó és éretts. vizsgát tett tanuló közreműködésével, kik is abban összesen 247'/2 napszámot töltöttek el. Ily módon 5751 db. ügyről regesta (illet, minuta) 2240-ről címjegyzék, 1601 egyházmegyei végzésről és 639 püspöki levélről s felsőbb rendeletről kivonat készíttetett; vagyis együttvéve 10231 cédula Íratott, azon szintén több százra menő regestákon (minutakon) s címjegyzékeken kívül, melyeket a latin szövegű i átokról magam készítettem. Kiadás volt a 13 lajstromozónak 227 frt 49 kr., asztalosmunkákért 16 frt 19 kr., Írószerekért, szakkönyvekért 32 forint 93 kr., tanulmány utamra 40 frt, elegyesekre 3 frt 39 kr., összesen 320 frt, a mint arról •/• a 'at t mellékelt számadásom tanúskodik. A nagyobb számú munkaerő alkalmazásában az volt a célom, hogy az ügyiratok jegyzékét ily módon egész a mult év végéig elkészítettem s e végett az 1876 — 1883-iki irományok az esperesi hivatal által hozzám át is tétettek ; azonban a rendelkezési költséggel számot vetve, kitűnt, hogy az a hátralék feldolgoztatására nem elegendő, ugy annyira, hogy a napdijasok több mint fele részét kénytelen valék csakhamar elbocsátani s a tovább dolgozóknak is 22 frt 50 krral adósuk maradtam. Az 1860. évet megelőző időről feldolgoztattak egyházmegyénk összes jegyzőkönyvei s a hozzánk küldött egyházkerületi, püspöki és felsőbb polgári hatósági rendeletek, továbbá az 1862 —1876. időszakról, pár ezer kivételével, az összes ügyiratok, melyeknek száma csaknem két akkora, mint az azt megelőző egész előidőből valóké. Augusztus havában az irattárak rendezésére tartozó gyakorlati ismereteim bővítése végett, a belügyminisztériumtól nyert tájékozás következtében, Kolozsvárra utaztam s ott az erdélyi ref. státus és Kolozsvár város levéltárait, azok beosztását és azok kezelése módját megtekintettem, a mint erről •//. alatt me'lékelt jegyzeteim tanúskodnak.
