Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-03 / 18. szám

is kü'dött képviselőket, szép jelét adván ez által testvé­ries ragaszkodásának. Mihályi Károly apácai lelkész megnyitó beszéde után Moór Gyula brassói ev. magyar lelkész indítványára a gyűlés elnökévé Mihályi Károly apácai, jegyzőjévé pe­dig Masznyik Gyula hosszufalusi lelkész választatván meg, feltétetett a kérdés: szükségesnek tartják-e a közelből és távolból egybesereglett képviselők egy erdélyi ág. h. evang. magyar gyámintézet létesítését ?« A közgyűlés, mint egy ember állott fel e szóra, hogy a gyámintézet megalakítását egyhangu7 ag kimondja, azután pedig, három órai élénk eszmecsere eredményeképen némi változtatá­sokkal elfogadta az alapszabálytervezetet, mely kiosztás végett még január havában ki lett nyomatva. Ezen alapszabályok szerint a gyámintézet célja : i) az erdé yi ág. h. evang. magyar egyházközségek, 2) az erdélyi ág. h. evang. magyar tanulók segélyezése. Az egyes magyar evang. egyházközségekben fiokgyámintéze­tek alakulnak, melyeknek elnökei, küldöttei, alapító, törzs-és rendes tagjai képezik az évenként egyszer összejövő közgyűlést. Á közgyűlés választ három évenként egy elnököt s egyéb tisztviselőket, kik a még négy választott taggal, összesen kilencen, képezik az állandó bizottságot. A gyűlésen csángó földmívesek is vettek részt s azok közül egyesek értelmes és szabatos nyilatkozataik által egyrészt érdekessé tették a tárgyalást, másrészt pedig meggyőzték a hallgatókat arról, a mit Brassómegye tan­telügyelője egy alkalommal sem mulaszt el kiemelni t.i. hogy a csángó evangélikusoknál értelmesebb köznép aligha van e hazában. És mégis ez a nép az, a mely­nek istenen kivül támasza senkiben sincsen. Gyermekei elől a tudományos pályát a szegénység teljesen elzárja. Az erdélyi magyar (róm. kath. ref. unit.) iskolákon nem kapnak ösztöndíjakat, mert evangélikusok, az erdélyi evangelikus (szász) iskolákon nem részesülhetnek jótéte­ményekben, sőt a tandíjat duplán kell fizetniök, mert magyarolc. Megérdemlik tehát azt a buzgóságot melyet papjaik ezen gyámintézet létrehozásában kifejtettek, meg­érdemlik, hogy a gyámintézet gyermekeik előtt a tudo­mányos pályát anyagi segélyezés által megnyissa Az alapszabályok letárgyalása után az aláírási ív körülhordoztatván, lélekemelő volt látni, hogyan köte­lezte magát még az egyszerű szegény csángó földmíves is tiz forint fizetésére. »Egyházunkért, gyermekeinkért, nemzetiségünkért áldozunk« volt a jelszó. Méltó volt a jelenet a helyhez, a hol történt. Végül megválasztatott az ideiglenes bizottság, to­vábbá az elnök Mihályi Károly apácai ev. lelkész és az alelnök Szmik Gábor főerdész személyében s ezzel a ta­gok példás kitartásával 4 óra hosszat folytatott gyűlés d. u. i1 /, órakor szétoszlott Utána közebéd következett, a melyen a felköszöntőkben nem volt hiány. Poharat emeltek a többek között a magyarhoni egyesült egyház­megyei gyám'ntézetért, mely már három év óta segé­lyezi a brassói magyar evangelikus egyházat. Az egye­sült egyházmegyei gyámintézet elnökségéhez főt. Czékus I. püspök úrhoz és b. Prónay Dezső egyházfelügyelőhöz üdvözlő távirat küldetett. A társaság mindvégig emelke­dett hangulatban maradt és tagjai az esti órákban azzal a boldogító öntudattal váltak meg egymástól, hogy az erdélyi evang. magyarok közt uj életnek kezdete lett e nap s e kezdetnek ők voltak bajnokai. Ómul. A békés-bánati ev. reform, egyházmegye közgyűlése. Április hó 14—16. napjain tartatott meg Szegeden. A páratlan szépségű templom, hol a gyűlést megelőzőleg iste­nitiszteletet tartottunk, — élénken költi fel szívünkben az eszközök által munkáló isteni gondviselés iránti hálaér­zetet. Élénken és elismeréssel emlékeztet ama nagy névre, mely itt a magát megdicsőítő kegyelemnek eszköze volt, és Szeged és a szegedi ref. egyház történetében magát enyészhetlenül megörökítette. A gyűlés szokásos megnyitása és megalakulása után, Nagy Péter erdélyi püspök és gróf Lónyai Menyhért egy­házmegyénk egykori nagy nevű segédgondnokának elha­lása jelentetvén be: emléküknek jegyzőkönyvi megörö­kítése mellett, ez utóbbinak családjához az egyházmegye részvét-föliratot intéz s fölötte jövő évben Békésen tar­tandó küzgyülésében, az egyházmegyénkben dívó kegye­letes szokás szerint, emlékbeszéd tartását határozta el; mint szintén a mult évben elhalt Balogh János egyházme­gyei tanácsbiró és a szegedi ref. egyház tevékeny főgond­nokának emlékét is igy újitandja föl. Az esperesi általános jelentés mind szerkezete mind tartalma által lebilíncselé a közgyűlés figyelmét. De ha örömre hangolt a jelentés azon része, melyben az egyházi élet terén nyilatkozó buzgalom és az egy­ház céljai elérhetésére irányzott mozgalmak s a szép je­lekben bizonyuló adakozás és áldozatkészség rajzoltatik, például, hogy Pancsovdn bibliai egyesület alakult, Bato­nya templomot, Orosháza a Gyopár-halmára települt re­form. lakosok részére iskolát építtetett, Makó a földeák­leányegyházzá alakított reform, hivek részére istenitisz­telettartás, egyszersmind tanit.ólak és iskola helyiségül 1 500 frtért házat vásárolt, és hogy egyházmegyénk sta­tisztikai adatai mind a lélekszámban, mind az iskolázás­ban szaporodást mutatnak: levertséget okozott s elszo­morított e jelentésből vett azon értesülés, hogy a kitér- • tek száma 113-ra emelkedett s e szám kevés kivétellel H.-M.-Vásárhelyre esik, s az ottan mutatkozó, a főtisz­teletü egyházkerületre már a mult évben feljelentett unitá­rius mozgalomra s az ezt előidéző sajnos körülményre vezethető vissza. Közérdekű tárgyak voltak ezenkívül: a kerületi főiskola és a tanárválasztás ügye, melyben a nagy szor­galommal egybegyűjtött és szakértelemmel csoportosí­tott adatok meghallgatása és mérlegelése után, határo­zatilag kimondatott, hogy ez ügy jövőre ugy rendeztes­sék, hogy a kerület joga a debreceni egyházzal szemben minden ponton biztosittassék. Gyámpénztárunk tőkéje, melynek állaga 1884. ápril 30 án 30,577 frt volt —jel­zálogos kölcsönre nem kerestetik, s takarékpénztárilag kezeltetvén, nagyon szerény százalékot hoz; hogy te­hát magasabb kamatláb nyerhetése által az intézet tő­kéjének gyarapodása s igy a segélyzeitek és segélyezen­dők érdeke biztosittassék, elhatároztatott, hogy lelkésze­ink kölcsönre szorult híveiknek az intézet tőkéjének 7% melletti igénybe vételét ajánlják, s ha ez eljárás által a kihelyezés nem sikerülne, a heverő tőke fele része ma­gyar aranyjáradékokba vagy földhitelintézeti zálogleve­lekbe fektettessék. Ilertelendifalvának, a betelepedett csángók által al kotott uj egyháznak, mely eddig Pancsovához volt afifi­liálva, az önállóvá létei engedélyeztetett, Tomka Károly figyelemre méltó okok alapján lelkészül s az egyház anya­egyházul elismertetett. Kovácsházának templom, Becs­kereknek imaház és paplak. H.-M.-Vásárhelynek lelkész­lak, Szentesnek szintén lelkészlak és bérház építésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom