Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-03-08 / 10. szám
tűje, csak jele, mely szót jelent s e jelek száma száz ezrekre megy. írása egy, de már a kiejtés felette eltérő. Fogalmat nyújthat erről Rev. Urwin >Incidents of a Journey Round the World( < című útleírása. Elmondja ebben, hogy mikor San-Franciskóba hajózott a City of Peking-en, volt 600 chinai útitársa és 3 missionárius, kik sok ideig voltak Chinában, de egyikőjök sem tudott a chinaiakkal beszélni, sőt ezek közt nem lehetett négyet találni, kik értették volna egymást. Első téritő, ki Chinát felkereste, Morrison Róbert volt 1804-ben. O a London Missionary Society ügynöke volt s ettől segittetve áthajózott Cantonba, mely az egyetlen kikötő volt, hova a kereskedés végett idegen hajók bemehettek. Egy pár évi itt tartózkodása alatt a bibliát forditá, miáltal a kormány haragját magára vonta s kénytelen volt a Francia Makaóba menekülni. 1815-ben visszatért s kiadá angol-chinai nyelvtanát, 1818-ban pedig az egész bibliát leforditá chinaira. Gutzlaff Károly volt az első, ki megkísérté China bensejébe behatolni; chinai ruhában, benszülött névvel sikerült is neki messze, egész • o Tien-Tunig előre nyomulni, honnan azonban a fenyegető veszélyek miatt visszatért. Útjában sok iratot szétosztott, mi a kormány figyelmét és haragját felkelté s minden angolt kitiltott a birodalomból. 1841-ben tört ki az angol-chinai háború s az nyitá fel a kaput, miután 5 kikötő és Hong-Kong az angolok részére lett átadva a nankingi szerződésben. Ettől kezdve a különböző társulatok egymásután küldték ügynökeiket Chinába, de mert a lakosság gyűlöl minden idegent, mint az ő conservativ intézményeinek fel forgatóját, nem nagy sikerrel működnek. Jelenleg alkalmazva van 250 európai hittérítő, 80 benszülött pap, 60 tanítónő, 500 evangelista, 100 colporteur és 100 ápolónő. Van 300 templom 20,000 megtért benszülöttel. Az elmúlt években óriási éhség pusztított a mennyei birodalomban, mely alkalommal a térito társulatok nagy jótékonyságot s áldozatot fejtettek ki. Ennek eredménye volt, hogy az éhség megszűntével ezren és ezren keresztelkedtek meg. Legújabb időben nagy eredményeket várnak, adja Isten, hogy reményeikben ne csalódjanak. Japán. E három fő és számtalan apróbb szigetekből álló ország 35 millió lakosával szintén csak az ujabb időben nyilt meg a hittéritők előtt. A 17-ik századig szabad volt ugyan bármily nemzetbelinek is kikötni partjain, ekkor azonban a spanyol és portugál jezsuiták intrigái folytán az idegeneket elűzték s oly törvényt hoztak, hogy a japáni, ha országa partjait elhagyná, halálos bűnt követ el ; az idegen pedig, a mint belép, bárki által lefejezhető. E törvényt meg is tárták szigorúan; midőn 1837-ben a vihar egy portugál hajót partjaikra vetett 70 utasával, még az ártatlanoknak sem kegyelmeztek. Mindnyájan le lettek fejezve s egy közös sirba temetve, mely felé ezen feliratot tették: >Mig a nap melegíti a földet, keresztyén ne merje magának azt a szabadságot venni, hogy Japánt felkeresse. Tudja meg mindenki, hogy ha maga a spanyol király, vagy a keresztyének istene (a pápát érti), vagy a mindenség nagy istene szegné is meg e parancsot, fejével fog fizetni érte/ Vallásuk a Sintov, mely vallásnak alig nevezhető. Egy legfőbb lényről, a lélek halhatlanságáról, jövő életről alig van némi homályos sejtelmük. Hisznek a rossz szellemben, apróbb istenségekben, kiknek életükre nagy befolyást tulajdonítanak; nagy embereiket, uralkodóikat imádják, istenitik. Uralkodójuk van kettő : a Mikado, ki szellemi, lelki ügyekben itél és a Tycoon, ki katonai kormányzó. E két uralkodó illetőleg: a déli és északi rész közt tört ki a báboru 1858-ban azon kérdés miatt, megengedtessék-e az idegeneknek az ország látogatása ? Micado volt a győztes az ut megnyílt Japánba, de hogy ez ellen mily hatalmas ellenzék küzdött, kitűnik abból is, hogy 1877-ben forradalom támadt s a Tycoon hívei 100 millió forintot áldoztak a háborúra önkéntesen. Ez óriási áldozat dacára is veszítettek s ez időtől fogva özönlöttek az idegenek, főként az angolok Japánba. Jelenleg mintegy 12 téritő társulat küldöttei működnek itt, mint az Ur hű szolgái. Van 256 férfi és 48 nő missionárius, 30 biblia-árus, 36 missiói állomás, 83 templommal. 1881-ben meg lett keresztelve 3811 felnőtt megtért, az iskolákban oktatást nyert 2191 bensziilött gyermek s évi gyűjtésük a benszülött keresztyéneknek 20 ezer frt volt. Afrika. E/j óriási földterület mintegy 200 millió lakosával legkevésbé volt ismeretes egész Livingstone bátor fellépéséig. Addig nagyon kevés, alig egy pár téritő társulat küldé ügynökeit e puszta, sötét világrészbe, mig most a protest. egyház téritői és missiói állomásai felette nagy számmal vannak. Könnyebb áttekintés végett fordítsuk figyelmünket először déli, majd nyugoti s végül Közép-Afrikára. Déli Afrikában a Kafterek, Bechuana, Namaqua, Basutok, Zuluk földjén és Natalban vannak missióí társulatok. Mind e tartományok a Fokföldtől északra és keletre feküsznek s lakosaik a négerekhez állanak közel, bár azokat ugy testi mint lelki tulajdonaikkal felülmúlják. Vallásuk azt lehet mondani, nincs. Papjaik, templomaik, bálványaik, valami istentiszteletök alig van. E helyett aztán a babonának hódolnak. E népek közt leginkább kitűnnek a kafferek; erős testalkatuk, értelmi fejlettségük, harcias természetük és szor-
