Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-01 / 9. szám

magyar bölcselet !« Ez utóbbi tételhez mi is készséggel hozzájárulunk; de aztán elvárjuk épen azoktól, akik a a barbarismusokkal saturált (!) nyelvre kimondják a ha­lálos Ítéletet, hogy először ezen ítéletet — amennyire lehet — magyarul mondják ki s Imgy másodszor az íté­let végrehajtásában maguk járjanak elől jó példával. A Magy. Philos. Szemle előfizetési ára egész évre 5 frt. Az előfizetési pénzek Kókai Lajoshoz (Károly-utca) kül­dendők. KÜLÖNFÉLÉK. * Nagybanyan f. 10-én bontattak fel az egyház­megyei két világi tanácsbiróra beadott szavazatok. Szendy Antal a nagybányai ref. egyház főgondnoka, e derék, buzgó, áldozatkész férfiú és Böszörményi Zsigmond ara­nyos-medgyesi, vallásosságáról, ügybuzgóságáról szintén előnyösen ismert - földbirtokos választattak meg. Ugyan­itt ugyané napon történt a felső-bányai megürült lelké­szi állomásra a kijelölés, kijelöltettek hivatali időrendben : Bodnár János kak-szentmártoni, Szahó Lőrinc apai, Bai -Icász Albert méhteleki, Szikszay János lázárii lelkészek és Nagy Lajos makói segédlelkész. * Á dunamelleki reform, egyházkerületi főjegyző­ségre elrendelt szavazatok f. hó 2-ikán fognak felbontatni. * Egy tanito nagylelkű hagyomanyozasa. Sápy Lajos kabai ref. tanitó közelebb végrendeletet tett, s nem lévén gyermekei, egész vagyonát, a mely 30.000 frtra rug, népneve'ési célokra hagyományozta. * Jotekony celu alapitvany. Sopronban, néh. Lenek Sámuel nagykereskedő és Zügn Paulina hagyatékából a hálás gyermekek 10,000 forintnyi alapítványokat tettek leg'nkább a helybeli gyülekezet javára. A lyceumi, ter­mészettani, természetrajzi muzeum, a tanári nyugdijalap, valamint a tanitó-képző intézet is 500—500 forintot ka­pott egyenkint az illető alapok gyarapításán. * Protestáns püspökök a főrendiházban. Ezen cím alatt hoz a Pozsonyban megjelenő »Evangelikus egyház és iskola« közelebbi száma egy magvas vezércik­ket, mely valószínűleg nem csak a szerzőnek és a szer­kesztőnek, de az egész hazai evangel. egyháznak a né­zeteit visztükrözi. Tájékoztatóul ide igtatjuk azon cikk első passusát, mely igy hangzik: »A magyar törvény­hozás végre valahára azon útra lépett, a melyen követ­kezetesen haladva, a törvényesen bevett vallásfelekezetek között, a teljes jogegyenlőséget és viszonosságot létre hozza. Ezért én a legőszintébb örömmel üdvözlöm a törvéiryjavas'atot, a mely a magyar főrendiház újjászerve­zését vette célba. És nem tudok eléggé csodálkozni azokon, a kik protestáns létükre komolyan felszólalnak, sőt hatá­rozottan tiltakoznak a szóban levő reformjavaslat egyhá­zunkról megemlékező pontja ellen. Hiszen nem volt, nem mondom nagyobb, de szembeszökőbb sérelmük a protes­tánsoknak az ujabb időben annál, hogy püspökeik ki voltak zána a fő; endiházból, a hol a r. kath. püspökök oly nagy sikerrel harcoltak egyházuk érdekeinek meg­védéseért. És most, midőn e ránk nézve lealázó állapot megbüntetése helyeztetik kilátásba, némelyek az asztal alá húzzák lábaikat. Érhetetlen és tarthatatlan állásponté * Nagytiszleletű szerkesztő ur 1 Előbb e becses lapok m é. jun. 15-iki 24. számában lett szóba hozva, hogy én 1885. év pünköstjén töltöm be lelkipásztorsá­gom 50-ik évfordulóját; utóbb a dunántúli főtiszt, egy­házkerület ugyanazon évi kaposvári közgyűlésének 26-ik jegyzőkönyvi pontja alatt jónak látta ez időre megtenni engem érdemem fölött megtisztelő intézkedését. Tagad­hatlan, hogy én lelkészi szolgálatomat 1835-ki pünköst­ben kezdtem el rendes lelkészül, de ez ünnep akkor junius 7. és 8. napjaira esett, nem pedig mint ez évben 1 május 24. s 25-re; ugyanazért, ha Isten azon időt meg­engedi érnem, az égi kegyelemért tartozott hálámat, nem ez évi május jelzett napjaiban, hanem junius 7-ikén (te­hát pünköst után két héttel) fogom a jóságos Istennek megadni. Miről mindazokat, kik az emiitett magán köz­lést s hatósági intézkedést figyelmökre méltóztatták, tisz­telettel értesítem. Ács, 1885. febr. 21. — Bécsi Bálint, ev. ref. lelkész. * Aquinói sz. Tamas bölcselete a budapesti egye­temen. A budapesti kir. magyar tud. egyetem hittudo­mányi karának indítványára a prímás jóváhagyásával s ő Felsége az apóst, király engedelmével a vallás- és köz­oktatásügy^ miniszter tanszéket szervezett az aquinói sz. Tamás szellemében előadandó theologico-philosophiai Propaedeutica számára. Az uj tanszak előadására dr. Ka­nyurszky György, a keleti nyelvek nyugalmazott rendes tanára nyert felhatalmazást. * Az angol nyelv es irodalom előadása céljá­ból a budapesti magy. kir. tudományegyetemen egy nyilvános rendkívüli tanári állás rendszeresítetett. Ezen állásra a vallás és közoktatási miniszter közelebb pályá­zatot hirdetett, a pályázati kérvények a tudomány egye­tem bölcsészeti karánál f. évi május 15-ig nyújtandók be. Évi fizetés 1500 frt és 300 frt lakbér. * Az en ajánlásom. E becses Lapok 4-ik számának »Különfélék* rovatában, a ,Gondűző4 szépirodalmi heti lap 17-ik száma változatos tartalmát érdemlegesen mél­tatandó n. gyt. szerkesztő ur, elismerésének e szavakban ad kifejezést: »Figyelmeztetjük olvasóinkat e kitűnő lapra.« E figyelmeztetés, mely inkább szívből hatni akaró ajánlás, felébresztette alvó figyelmemet megemlékezni a „kitünő4 ­nek jelzett szépirodalmi heti 'ap mult évi mutatványul akkor nekem is megküldött első számáról. Megemlékezésem alkalmával szeretném kérdeni : vannak-e ez évi ama vál­tozatos tartalomban oly kifejezésű leírások, elbeszélő köl temények, mint a minő a mult évi mutatvány számban jRontó Pál kalandja4 cím alatt vette kezdetét?! Ha vannak ! az esetben is világért sem szándékozom nt. szer­kesztő ur birálását helyteleniteni ; nem a dicsért lap fé­nyét homályosítani : mondván, hogy bizony nem kitűnő az a „Gondűző1 , mert a gondot nem űzi, sőt gyűjti p. o.: a családapa és anya fejében. Hanem csak azt akarom, hogy az én ajánlásomat is méltóztassék nt. szerkesztő ur meghallgatni s ha méltó ? figyelembe venni és ajánlani a , Gondűző4 áldozatoktól sem rettegő, nagyérdemű szer­kesztőjének figyelmébe. Ajánlom ugyan is, hogy ha a x Gondűző4 \alóban oly szép irodalmi hetilap, mely oly annyira »a legszigorúbb erkölcsi elvek szerint« szerkesz­tetik, »hogy azt minden anya bátran adhatja serdülő leánya kezébe* akkor őrizkedjék az ily kifejezésektől: „sem férjével lakó asszonyság magtalan/ »Velem édes anyám terhétől szabadult/ s Fájdalmai közt engem bu­rokban szült*. »Hol atyám, mig anyám kínlódott, mula­tott* továbbá az oly magyarázattól, mely magyaros il­domtalansággal mondja ki, hogy az »ártány« : kiherélt kandisznó. E kifejezésekben nt. szerkesztő ur én meg­botránkoztam és a miatt nem tudtam rábírni magamat őt magunkat, meit nőm is egy véleményben volt velem, hogy a »Gondűzőt* megrendeljük. De ugyan nem mél­tán-e?! Hisz a ki olvas és p. o. serdülő leány ; csak gondolkodik is az olvasottak felett! Már most midőn olvassa, hogy mikor a mely évben Rontó Pál született: a férjével lakó asszonyság nem maradt magtalan : ha gondolkodik, vájjon gondolat világában nem szűzies sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom