Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-01 / 9. szám

PROTESTÁNS EGV HAZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. 1. em. Elő fizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni miadeD kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú péld-á^^ol^lsza,! min d-ig1 Anyakönyvezéseink. A mult 1884-ik év nov. 17-—24-ik napjain tarlott ref. konvent üléseinek jegyzőkönyvét olvas­gatván, megakadt szemem az anyakönyvek rovatait megállapító szabályokon, s elgondolva mennyi sok retortán mentek ezek keresztül az egyes egyház­kerületek bizottságaiban, kerületi gyűléseken és végül a konvent szűrő szitáján, felvetettem ma­gam előtt a kérdést: elérjük-e végre ez uj ro­vatok által a célt, melyet elérni kívánunk ? Mi is a cél i Csalhatatlan adatokkal körül sáncolni az embert s cáfolhatatlanul megbizonyítani, hogy valóban ő az, a ki kérdésben van, mert ebben az esztendőben, itt vagy amott született, ezen meg ezen szüléktől származott. Kétségbevon­hatatlan adatokkal szemébe olvasni szivének tör­ténetét s megmondani neki: ne tagadd, te vagy az! Ekkor meg ekkor ezt szeretted, ekkor vagy akkor meguntad, vagy — a mint mondottad — meggyülölted ; mert ime elválasztottak, azután ismét emezt szeretted, mert ekkor ezzel esküd­tél meg stb. Egy szóval ugy körülhálózni, hogy kénytelen legyen magát megadni és elismerni, hogy ő az, s jelenleg olyan állapotban van, a milyen­ben az adatok mutatják. A mi korunkban már egészen más okok teszik szükségessé a csalha­tatlan (emberi értelemben véve e szó jelentését) bizonyítást, mint azok voltak, melyek a bejegy­zést kezdetben létrehozták. Az anyakönyvek keletkezésének bölcsőjét ha keressük, alkalmasint az egyszerű házikók geren­dája alatt kell kutatnunk a porral fedett valami féle könyvnek első tiszta lapján, mint a régi ma­gyar paraszt házaknál a mester gerendán tartott biblia vagy valamely szent könyv első lapján, melyre a családfő feljegyezte, hogy Sándor fiam született ekkor meg ekkor; mellette pedig bizony nem ritkán, ilyesféle jegyzetet találunk: a siska disznóm fiadzott hatot ekkor meg ekkor. Hjah 1 a háztartás ekonomiája igy kívánta. Szóval, az anyakönyv a családban vette eredetét, s tovább fejlődésére hihetőleg a családi büszkeség adta meg az impulsust. A mint ugyanis a tekintélye­sebb családok a tömegből kiemelkedtek, család­fájukat minden betolakodó illetéktelentől meg­akarván óvni, törzskönyvet készítettek, melybe a család minden ágának nemzedékei pontosan be­jegyeztettek. Ilyenek voltak a görögöknél a frat­riak, melyek később több nemzetségekre oszolva, egy-egy törzskönyvvel rendelkeztek, melybe a nemzetségben született gyermekek vagy szüle­tésükkor, vagy három-négy éves korukban be­jegyeztettek. Ezen törzskönyv volt az egyedüli okmány, mely a gyermeknek születési idejét, tör­vényességét, egyik vagy másik törzshöz tartozan­dóságát bizonyította, s a melyet a bíróságok örö­kösödési kérdéseknél legnagyobb fontosságú döntő okmányul ismertek el. A frátorok egyesülete, vagy a nemzetség tagjainak gyűlése vette fel a születési bejelentéseket, szentesitette a házassági nyilatkozatokat. Ha pedig a frátorok megtagadták volna a fölvételt, az apának joga volt törvényes úton eszközölni a gyermek bekebeleztetését. A rómaiaknál a családi törzsnek apa tagjai vették be és jegyezték a családi névtárba a gyer­meket. A törvényesség bizonyítására azonban nemcsak ezen okmány, hanem tanúk, sőt az apá­nak az anyához intézett, s a gyermek elismerését tartalmazó egyszerű levele is elégséges volt. Az újszülött letétetett az apa lábaihoz, ki azt felvehette, vagy ott hagyhatta tetszése szerint, és csak akkor ismertetett el törvényesnek, ha az apa a földről felemelte. A születések, nagyko­rusitások, halálozások rendszeres bejegyzése Ser­vius Tullius uralkodásáig vihető vissza. A keresz­tyén korszak második századának vége felé Mark Aurél rendelte, hogy minden születési eset, a gyermek nevével és születési idejevei együtt nyil­vános polgári névtárba jegyeztessék be, s köte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom