Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-01 / 9. szám

PROTESTÁNS EGV HAZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. 1. em. Elő fizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni miadeD kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú péld-á^^ol^lsza,! min d-ig1 Anyakönyvezéseink. A mult 1884-ik év nov. 17-—24-ik napjain tarlott ref. konvent üléseinek jegyzőkönyvét olvasgatván, megakadt szemem az anyakönyvek rovatait megállapító szabályokon, s elgondolva mennyi sok retortán mentek ezek keresztül az egyes egyházkerületek bizottságaiban, kerületi gyűléseken és végül a konvent szűrő szitáján, felvetettem magam előtt a kérdést: elérjük-e végre ez uj rovatok által a célt, melyet elérni kívánunk ? Mi is a cél i Csalhatatlan adatokkal körül sáncolni az embert s cáfolhatatlanul megbizonyítani, hogy valóban ő az, a ki kérdésben van, mert ebben az esztendőben, itt vagy amott született, ezen meg ezen szüléktől származott. Kétségbevonhatatlan adatokkal szemébe olvasni szivének történetét s megmondani neki: ne tagadd, te vagy az! Ekkor meg ekkor ezt szeretted, ekkor vagy akkor meguntad, vagy — a mint mondottad — meggyülölted ; mert ime elválasztottak, azután ismét emezt szeretted, mert ekkor ezzel esküdtél meg stb. Egy szóval ugy körülhálózni, hogy kénytelen legyen magát megadni és elismerni, hogy ő az, s jelenleg olyan állapotban van, a milyenben az adatok mutatják. A mi korunkban már egészen más okok teszik szükségessé a csalhatatlan (emberi értelemben véve e szó jelentését) bizonyítást, mint azok voltak, melyek a bejegyzést kezdetben létrehozták. Az anyakönyvek keletkezésének bölcsőjét ha keressük, alkalmasint az egyszerű házikók gerendája alatt kell kutatnunk a porral fedett valami féle könyvnek első tiszta lapján, mint a régi magyar paraszt házaknál a mester gerendán tartott biblia vagy valamely szent könyv első lapján, melyre a családfő feljegyezte, hogy Sándor fiam született ekkor meg ekkor; mellette pedig bizony nem ritkán, ilyesféle jegyzetet találunk: a siska disznóm fiadzott hatot ekkor meg ekkor. Hjah 1 a háztartás ekonomiája igy kívánta. Szóval, az anyakönyv a családban vette eredetét, s tovább fejlődésére hihetőleg a családi büszkeség adta meg az impulsust. A mint ugyanis a tekintélyesebb családok a tömegből kiemelkedtek, családfájukat minden betolakodó illetéktelentől megakarván óvni, törzskönyvet készítettek, melybe a család minden ágának nemzedékei pontosan bejegyeztettek. Ilyenek voltak a görögöknél a fratriak, melyek később több nemzetségekre oszolva, egy-egy törzskönyvvel rendelkeztek, melybe a nemzetségben született gyermekek vagy születésükkor, vagy három-négy éves korukban bejegyeztettek. Ezen törzskönyv volt az egyedüli okmány, mely a gyermeknek születési idejét, törvényességét, egyik vagy másik törzshöz tartozandóságát bizonyította, s a melyet a bíróságok örökösödési kérdéseknél legnagyobb fontosságú döntő okmányul ismertek el. A frátorok egyesülete, vagy a nemzetség tagjainak gyűlése vette fel a születési bejelentéseket, szentesitette a házassági nyilatkozatokat. Ha pedig a frátorok megtagadták volna a fölvételt, az apának joga volt törvényes úton eszközölni a gyermek bekebeleztetését. A rómaiaknál a családi törzsnek apa tagjai vették be és jegyezték a családi névtárba a gyermeket. A törvényesség bizonyítására azonban nemcsak ezen okmány, hanem tanúk, sőt az apának az anyához intézett, s a gyermek elismerését tartalmazó egyszerű levele is elégséges volt. Az újszülött letétetett az apa lábaihoz, ki azt felvehette, vagy ott hagyhatta tetszése szerint, és csak akkor ismertetett el törvényesnek, ha az apa a földről felemelte. A születések, nagykorusitások, halálozások rendszeres bejegyzése Servius Tullius uralkodásáig vihető vissza. A keresztyén korszak második századának vége felé Mark Aurél rendelte, hogy minden születési eset, a gyermek nevével és születési idejevei együtt nyilvános polgári névtárba jegyeztessék be, s köte-