Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-22 / 8. szám

száma a missiónáriusok gondozása alatt közel 3 millió.*) Ehhez a következő országok ily arányban járulnak: Missió-egylet: Helvétia 3 Hollandia 9 Franciaország 2 Németország 2 Évi bevétel: 600 ezer frt 5oo » » 15° > > l5° Norvég, Finn és Dánországok egy-egy egylettel s 2—2 száz ezer fr. 3 m. 600 , > Amerika 20 6 millió >> Anglia 40 14 Skócia 17 1 m. 500 , Németország 9 1 m. 500 ^ Összesen .-105 25 millió írt. Az európai kontinensen legnagyobb tevékenységet fejt ki a kis Helvétia, s különösen Basel, mely felette sok és buzgó missionáriust növelt már. Hollandiának pedig nagy érdeme az, hogy ő a század elején mindjárt nagy tevékenységet íejtett ki s a merre csak kivándorlottai jártak, ő mindenütt állított fel missiói állást. Németország legnagyobb téritői társulata »Brüder gemeinde* a melynek van 170 papja és 157 ügynöke. Németország aránylag keveset áldoz missióra, de annál nagyobb tevékenységet fejt ki a >Gusztáv Adolf egylete.* Amerika az első missiói egyletet iSio-ben alapitá. Hogy a mustármagból mily terebélyes fa lehet, mutatja az ^American Board oí Commissioners for foreign missions* ciműegylet. Alapitója S. Mill az andoveri theologiai intézet növendéke volt. Egy alkalommal ő útleírást olvasva, megborzadt a különböző pogány népek vad erkölcseitől, szokásaitól. Lelke egész elszomorodott annak meggondolására, minő lelki szegénységben, homályban élnek ezek s vigaszért a bibliához fordult, abban épen Máté 28: 19-én akadtak meg szemei: ^Elmenvén, megtanítsatok* stb. E pillanatban vádat érzett szivében s megfogamzott azon gondolata hogy ő mint Krisztus igaz követője, elmegy a pogányok közé hirdetni az ő evangéliumát. Eszméjének igyekezett megnyerni többeket tanuló társai közül, felkereste a többi papképző intézeteket is, s midőn az egylet megalakítására eljöttnek vélte az időt, gyűlést hirdetett. Társai meg is jelentek szép számmal, meghallgatták, de mikor az alakulásra került a sor eltávoztak. Összesen hárman csatlakoztak hozzá s megalakult az egylet 4 taggal, 4 pontban ismertették szándékukat, kérve az egyház segélyét. Segélyhelyeit kaptak — mosolyt; azt is gúnyosat. *) Források: Herzogs »Real Encyklopádie« X-ik kötet: >Modern Missionsc. by Róbert Young ; »Prot. Egyh, és Isk. Lapok.« 1881-ik évfolyam s köv. számai. Hanem el nem csüggedtek ; elvégezve tanulmányaikat, négyen elmentek négy világrészbe s csakhamar magukra vonták buzgóságukkal a figyelmet. Mai állása az egyletnek 500 állomás, 300 pap, 600 elemi iskola 25 ezer gyermekkel. Nagy missiói egylete van még főként a presbyteri és a baptista egyházaknak. A modern missiónak székhelye azonban Anglia. E birodalomnak vannak legnagyobb gyarmatai s mert világkereskedésük van, eljárnak a világ minden ismert részébe. A hol aztán az angol egyszer megfordult, oda küldi is missionáriusát, ki szembe száll minden nehézségekkel s munkáját siker is koronázza mindenfelé. A pogány missió megalapítója, s minden missiónak felvillanyozója William Carey volt. Carey ifjúságában egyszerű csizmadia mester volt, de műhelye már ekkor is sejtetni engedé lelkének vágyait. Az egyszerű kis szoba fala egy térképpel volt beborítva, a mely térkép különböző papir darabokból volt összeállítva, de mindegyik darab a pogány népek hazájára, vallására, szokásaira vonatkozott. Mig ő csizmát foltozott, lelke messze a pogányok közt járt, azon töprenkedett, mit tehetne érdekükben. Végre is bucsut mondott a kis műhelynek, röpiratot bocsátott ki, hogy a sok millió hindovnak adjanak saját nyelvén bibliát; ha más nem teszi, majd lefordítja ő. Hozzá fogott tanulni, elvégezte a theologiát, egy gyülekezet rendes lelkésze lett. Lelke azonban nem nyugodott. Járt, kelt, sürgette a missió felállítását. Felszólalt a papok egyetemes gyűlésén is, de beszédére az elnök azt mondá: ^ Ha Istennek tetszeni íog a pogányok megtérítése, ő meg teszi azt Ön nélkül ép ugy, mint én nélkülem.* A következő évben ismét szólít; ő nyitá meg a gyűlést egy beszéddel, melyhez a textus Ezs. 54: 2, 3 volt s beszélt oly ékes szólóan, oly lelkesedéssel, hogy mindenki könyezett. De azért nem tettek semmit. Mig nem egy év múlva Ketterin kis városában megalakult a ^Baptist Missionary Society.* Carey gyűjtött is, s az eredmény lett 13 iont sterling!! Ez volt a kezdet. O rögtön bejelenté, hogy kész indulni, de nem volt annyi pénz, a mennyiért Indiába szállították volna. Végre összekéregette s elment. Mennyit szenvedett, küzdött, hosszú volna elmondani. Elég felemlíteni, hogy az egyház jövedelme ma közel két millió, s 200 papjánál több van a pogányok között. Ilyen volt alakulása a többi társulatoknak is, de milyen az a munka, melyet ma folytatnak!? Ennek megvilágosítására szabad legyen egy pár nagyobb egylet működése eredményét megemlítenem. Az Englich church Missionary Society* ala-