Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-22 / 8. szám
pittatott 1800-ban 16 lelkész által 300 font st. alappal. Ma van 424 papja, 2800 tanítója. Keresztel évenként 3500 nagykorú pogányt, 6000 gyermeket. Van 1450 iskolája, hol 62 ezer gyermek nyer keresztyén oktatást. A ,Bibliai társulat << : -ot alapították 1804-ben 800 font sterlinggel. Az 1882-ik évben volt 2,900,000 frt bevétele. Összes kiadása eddig 106 millió írt. Alakulásakor kiadott évenként 81 ezer bibliát, 1882-ben 2,870,000-et, 238 nyelven. Ezen egylet mozdítja elő főként a többi társulatok működését az által, hogy a bibliát bármily nyelvre fordítják is— kiadja. Van Angliának még 37 más társulata, melyeknek működése szintén szép és tanulságos, de legyen elég azokról ennyi. Legyen szabad inkább a kis Skócia működéséről szóllanom részletesebben, miután az fejt ki legnagyobb tevékenységet és mert én is legjobban ismerem ennek működését. Skóciának összes lakossága nem több, mint a magyarországi prot. egyház híveinek száma. E lakosság fele az állami egyházhoz tartozik, másik fele pedig megoszlik 10—14 kisebb felekezet között, melyek közül legjelentékenyebb a >Szabad Egyház* Egyesült presbyteri egyház, episkopalis és baptista egyház. A többi sekták oly kicsinyek, hogy alig képesek magukat fenntartani s igy missióra nem költenek. E 31 A, millió lakosból álló kis ország két millió forintot költ évenként missióra. Van 1 7 társulata s küldöttei a világ minden részébe elhatolnak. A 1 7 társulat közül a legnagyobb s leggazdagabb egyház az állami csak négyet tart fenn mig a 700 ezer lélekből álló ^Szabad Egyház* nyolcat. E kis x Szabad Egyház* fennállásának ötven éves évfordulóját csak 8 év múlva éri meg. 1S43-ban szakadt el az állami egyháztól; nem mintha dogmái, tanai mások volnának, mert hiszen mindkét egyháznak ugyan az a confessioja ; de mert nem akarta tűrni, hogy az állam a nyújtott segélyért bárkinek is korlátozza, vagy befolyásolja, leik iismereti szabadságát. Pénz helyett nyert szabadságot. Tagjai közé sorakoztak Skóciának legbuzgóbbjai s megmutatják a világnak, mennyire nem becsülte tul Idvezitőnk a hitnek erejét, midőn igy szólt: jHa annyi hitetek volna, mint egy mustármag, hegyeket volnátok képesek kimozdítani helyökből/ Nekiek meg van e mustármagnyi hitök, neki is dőltek egy hegy — még pedig nagy hegy — megmozditásának. Ez a 700 ezer tagból álló kis egyház, nem csak fenntartja magát, de óriási összeget költ a pogányok megtéritésére. Csekély számuk nem csüggeszti, sőt nagyobb áldozatokra sarkalja őket. Ez áldozatok nagysága eléggé kitűnik, ha csak egy évi értesitésök számadatait vizsgáljuk is meg. Az 1881. évben 82,726 font sterling (közel 900 ezer forint), gyűlt be missiói célokra. Missiói állomások vannak: a zuluk földén 3; a kaffereknél 6; Livingstoniában 2 ; Indiában 9 ; Melanesiában 1 ; Syriában 1. Ezeken kivül van még egy pár orvosmissió telep is. E területeken a fennt emiitett évben meg lett keresztelve 486 felnőtt pogány, 448 gyermek. Hat felsőbb és 229 alsóbb iskolában 14,039 gyermek nyer oktatást. A 25 fő és 114 kisebb állomáson 544 pap és tanító van alkalmazva, mely utóbbiak közül 155 nő. Az ily szép eredmény még nagyobb munkára sarkalja ez egyház hiveit. A világiak, szegények és gazdagok elhozzák áldozati filléreiket; a papok pedig feláldozzák egész életöket. Az edinbourghi theol. intézet IV. éves növendékei közül 1882 ben 12-en, az 1883-ik évben pedig az egész osztály kijelenté a bizottság előtt, hogy miután tanulmányaikat elvégezték, készek beállani az Úr szőllőjébe munkásoknak bármely világrészen és bárminő népek közt is. E fiatal papnövendékek küldetnek aztán ki, mint missionáriusok s ezek működnek oly buzgalommal, kitartással és eredménynyel, hogy örömre ragadják a keresztyén világot. De mert nálunk elterjedt nézet az, hogy missionárius csak az lehet, ki missiói iskolát végzett, az edinburghi pedig nem az, kérdhetik önök, hogy lehetnek növendékei jó missionáriusok ? Azokká képezik ők magukat. E működést megkezdik még tanuló korukban. Hogyan ? Elmondom. Az angol városokról általában el lehet mondani, hogy ott vannak a leggazdagabb emberek, de a legszegényebbek is. Csak egy oly városban is, mint Edinburgh, százakra megy a milliomosok száma, kik vagy mint gyártulajdonosok, vagy mint kereskedők meggazdagodtak; itt építettek palotákat s itt élnek kényelemben. Az óriási földárak mellett is házukat kert veszi körűi s az ő nagy negyedük olyan, mint egy virágos kert. Ennek ellentéte aztán a szegények városrésze. Itt a házak 8—10 emeletes magasak, minden talpalatnyi föld beépítve s minden nyomort, szegénységet mutat. Mi sokszor beszélünk szegénységünkről, népünk nyomoráról; de a mi népünknek meg van a maga kis háza, kertje, egy kevés földje, igavonó marhája; ami népünk ugy is megél, ha csak 5 hónapig dolgozik, 7-ig pedig pihen, legfellebb a korcsmát látogatja ; nálunk megtörténhetik az, a minek a mult őszön egy dunamelléki kis faluban magam is szemtanuja voltam, hogy a hajó kiürítésére 1 frt 50 kr napszám mellett nem lehetett embert kapni, pedig a fél falu ott állott összetett kezekkel. Ha azért mi vagyonosok nem vagyunk, magunkat okolhatjuk. Egy kevéssel több a munkából, kevesebb a korcsmából, s jólétnek örvendünk. Mi szegénységről
