Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-03 / 5. szám
151 152 ria ecclesiae reform, in Hungaria et Transylvania 1728. 248. lap). Ezek előrebocsátása után Szentpéteri Györgynek sem kellett volna csak a pusztanévre épitve azon nézetnek adni kifejezést, hogy a Szikszai előnévvel biró reformátorok vagy tanárok s más tudós emberek az Abauj Torna vármegyei Szikszóról származtak. Mert pl. „Magyarország helynévtára- szerint jelenleg is van két Szikszó nevű hely hazánkban, egyik város, Abauj-Torna megyében, másik puszta, mely Füzes-Abonyhoz tartozik s Puszta-Szikszó név alatt ismeretes. Hátha ez utóbbi helyről is származott azok közül egyik vagy másik ? De ezenkívül a történeti földrajz egy harmadik Szikszót is mutat fel, mely Temes vármegyében volt. Nevezetesen egy G. betű alatti (»Sub Littera G). 1560-ik évben készült hiteles összeírás szerint, melyet lemásolt számomra Csanádmegye levéltárából, Csanadmegvének a mult évben elhunyt, ritka becsületességü és szives készségű le véltárnoka, Gyöngyössy János úr, — a Maros balpartján és igy a Temesmegye északnyugati részén fekvő helyek közt említtetik ilyen nevű hely: Zylczó. — Egy 1723-ból és 1761-ből való hiteles katonai térképen pedig (melynek eredetije a bécsi hadügyminisztérium chartographiai osztalyaban találtatik), Vingától délnyugatra egy a Béga folyóba szakadó kis folyócska vagy inkább patak balpartjan mint lakatlan vagy pusza falu, ilyen helynév olvasható : Sixov, ugyanezen kis patak torkolata balpartán pedig Beregszó (hibásan Berexhofif) áll. Sixov mellett, kelet felől, egy, délről északnak vagyis a Marosnak húzódó Avarsanc (tévesen römer schanz) vonul el. Ugyancsak egy birtokomban levő 1778 diki térképen már nincs feltéve Szikszó. Hogy a fent előszámlált S/ikszaiak közül a három első és még egy negyedik, a Balázs fivére, Demeter is innen a temes vármegyei Szikszóról származott, igazoltnak tartom a következő okoknál fogva: 1. P'erényi Péter 15 19—T 52 9 években az »alsó vidék főkapitánya®, temesvári várparancsnok volt, kinek védelme alatt szabad terjedése volt az evangyeliomnak. Az alsó vidék pedig ezekből a vármegyékből állott: Arad, Bács, Békés, Csanád, Csongrád, Temes, Torontál, Pozsega, Valkó és Szerém megyék. 2. Suraklini Petrovics Péter lippai várparancsnok volt 1519—1531 években, ki Perényivel együtt szinte első bajnokai közé tartozik a reformációnak, ez a lippai várban főiskolát állított, melyben Szegedi Kis István is tanult 1530—31-ben. E főiskolát később (1547-ben) Temesvárra tette át Petrovics, a midőn ő temesvári várparancsnok és alsó vidéki főkapitány volt. (1 5 3 1 — 1 5 5 1.) 3. Szegedi Kis István Lippán tanárkodott 1538— 1542 években, tanítványai közül valók Lippai Kristóf, 1543-ban, félévi wittenbergi időzése után Csanádon tanított 1543—44 években (ma Német-Csanád). 1545 — 46-ban Gyulán, 1547 ben Szegeden, 1548-1551. években Temesvároít tanitottt, innenvaló tanítványai közül ismerjük Sibolthi Demetert. 4. Beregszót, Kun-Szőlőst (ma Nákófalva), és Szikszót, Beregszói Hagymdssy Kristóf bírta, kiről tudva van, hogy Károli Pétert segélyezte külföldi tanulásában. Nem lehet tehát felteni, hogy a sajat birtokairól származott, tudományszomjas egyéneket ne pártolta legyen. (O már 1550-től fogva huszli várparancsnok levén, az ő pártfogása alatt terjedt el és vert gyökeret 1556 tói fogva a kálvini reformáció Huszton, Técsőn, Visken Hosszúmezőn és Szigeten. De á hivatolt négy Szikszai életpályájának ismeretes főbb részei is odautalnak i^ryajjnket, hogy az ő szülöföldjöket, hol bölcsőjök ringott, Temesvármegyében keressük. Lássuk őket sorban egyenként, korrend szerint. Először tűnik fel Szikszai Dárdás Pál, vezetékne* vet Lonchaeusra görögösitve. 1557 táján Zrínyi Miklós prédikátorának iratik, ki a Muraközön reformált. Nem vonom kétségbe, hogy ez a Dárdás Zrínyi udvari lelkésze vólt, de ha az volt, a mondott évnél előbb kellet lennie. Üssük fel csak Ember Pál közismeretii kitűnő s fentebb idézett művét, abban a 108-dik lapon ezt olvassuk : „Tandem vero inde ab anno 1556 per Paulum quendam pastorem puriorem reformatam religionem edocti ejusdem constantissime tenaces tenere^scilicet in oppido Wisk, Husztino, Técső, Szigeth et Hosszumező ) Váljon ki lehetett ez a Pál lelkész ? Én a reformáció korából (1517— 1557) a következő Pál nevü reformátorokat ismerem: Sperátus Pál, de a ki még I 522 ben kénytelen volt a hazából kimenekülni s Iglaub 1 (Morva ország) vonta magát ; Baranyai Pál, ki Székes Fehérvárott reformátorkodotts lelkészkedett 1545 ben ; Bubigall Pál, ki 1545-ben Wittenbergben nyomatott ki egy művet ; Wiener Pal szebeni főlelkész, I5 54 ban választatott azzá; Szemere Pál, ki 1552 ben a beregszászi zsinaton volt jelen. Ezek közzül csakis ez utóbbit azonosithatuók a kérdéses ismeretlen Pállal, de figyelembe kell itt vennünk azt, hogy 1556-ban épen Beregszói Hagymássy Kristóf volt a huszti vái parancsnok, a ki Szikszót is bírta. Tudjuk hogy Siklósi Mihály, a Perényi udvari lelkésze Siklósról a Perényi birtokáról származott, Méliusz Péter, a Török Bálint udvari lelkésze, szinte a Török Bálint birtokáról Horhiból származott, nincs tehát kizárva, hogy Beregszói Hagymássy Kristóf urdvari lelkésze ama Pál is, az ő birtokából származott. E mel'ett ne feledjük, hogy Ember Pál mind Szemere Pált, mind amaz ismeretlen Pált külön nevezi meg, és azonosságuk felől még sejtelmét se fejezi ki. Ellenben Szikszai Dárdás Pált Ember Pál nem említi. Mindezen körülmények tehát önkényt oda utalnak bennünket, hogy ezen ismeretlen Pált Szikszai Dárdás Pállal azonosítsuk. Akkor pedig önként foly a következmény, hogy t. i. az a Temes vármegyei Szikszóról származott. Második Szikszai Fabricius vagy Kovács Balázs, ki 1539-ben született. Mivel Gyulán tanult és a mint a gyulai várparancsnok Mágocsi Gáspár fiának Andrásnak nevelője ment Wittenbergbe, innen is az következtethető, hogy szülőfölde nem messze lehetett Gyulától. Ez a Kovács Balázs így van beirva 1558-ik évre a wittenbergi egyetem anyakönyvébe: „Basilius Zickzovinus®. Abból, hogy ő visszatérve a hazába, 1561-ben sárospataki tanár lett, nem következik, hogy az Abaúj-Torna megyei Szikszóról szármázott, mint Haan is állítja „Békésmegye hajdana-< ( ban (megjelent Budapest, 1870. két kötet), s utána én is állítottam 1880-ban: „A Zarándi egyházmegye történetéi-ben (43. lap), mert hiszen a lippai, csanádi és temesvári főiskolák megszűnése utan 1557-ig csakis á gyulai főiskola látta el az egész Tisza vidéket tanárokkal, mint például Szegedi Gergely, ki 1557-ben lett debreceni tanárrá, szinte Gyulán tanult 1 555-ig s 1556-ban és 1557-ben a Petrovics Péter költségén tanult Genfben és Wittenbergben. Jelen volt 1562-ben a tarcali zsinaton ez a Balázs, 1564—I566 ig kolozsvári tanár volt; 1566—1576 ig állandóan Sárospatakon maradt. Jelen volt a kassai zsinaton 1568-ban. Mint kitűnő szónok ő tartotta a halotti gyászbeszédeket Perényi Gábor felelt 1567-ben, annak neje Országh Ilona felett 1569-ben; Szikszai Hellopoeus Bálint felett 1 575.; ben, és Bassaragi Vid János felett szinte 1575 ben. O maga elhunyt 1576-ban, 37 éves korában.