Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-28 / 52. szám

i r,í59 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 vános és magános vallásgyakorlat közötti különbség, ugy a mint azt I. Lipót létrehozta, épségben fenntartatik. Ebből kifolyólag articularis helyeken a protestánsok minden parochialis teher alól mentesek, ellenben nem articularis helyeken azokat épen ugy viselni tartoznak, mint a katholikusok. A parochialis terhek közül azonban a protestánsokra nézve általános jogtételnél fogva csak a stola-dij és az egyházi építkezés 0

5

kötelező, a párbér csak akkor, ha az usus vagy az önkénytes egyezség megállapította. II. József 1781. okt. 25-én kelt türelmi rendelete még ezen állásponthoz teljes mértékben ragaszkodik és lehetőleg annak keretében mozog. Legfontosabb újítása a türelmi pátensnek a magános vallásgyakorlatnak tágabb értelmezése olykép, hogy a protestánsok a nem articularis helyeken torony, harang és utca-bejárat nélkül, magán imaházakat építhetnek, prédikátorokat és tanítókat tarthatnak. Ezen alapból indulnak ki II. József későbbi újításai, melyek a protestánsok és a kath. egyház közötti kapocs lazítására és a protestáns egyházak önállósítására irányulnak. De a nagy reformátor ezen irány • ban csak igen lassan haladt előre és odáig sohasem jutott, hogy a kapcsot végleg megszakítsa és a nyilvános és magános vallásgyakorlat eszméjét elejtse. A magános vallásgyakorlat tágabb, a keresztyén türelmességnek megfelelőbb értelmezése azon alapelven, hogy a nem articularis helyek protestáns lakói a parochialis terheket viselni tartoznak, semmi változást elő nem idézett. Hogy ez nem is volt II. József szándékábán, eléggé bizonyítja az 1780. jun. 2-án 1789. sz. alatt kelt leirata, melyben a stola-dijak megszüntetése iránti aggodalmai között azt is felhozza, hogy ezáltal a katholikus lelkész és a protestánsok közötti kapcsolat megszűnnék.6

C

Később gyakran felmerült a kérdés ugy a kath. egyház, mint a protestánsok részéről a stola-dijak és a párbér fizetése iránt, de ő mindig a Mária Terézia alatt kifejlődött jogállapot szerint döntött. Mig egyrészt elrendelte, hogy a protestánsok a stola-dijakat csak ott nem tartoznak fizetni, a hol a türelmi lendelet előtt mentességet élveztek, tehát csak az articularis helyeken , 07 addig másrészt elrendelte azt is, hogy a stóla dijak és egyéb szolgáltatások a protestánsoktól csak ott követelhetők, a hol azelőtt is fizették azokat.6

8

A magános vallásgyakorlattal biró helyen a prédikátorok jogosítva voltak ugyan kezdettől fogva minden parochiális cselekvényt végezni, de a kath. lelkész tartozott azokat saját anyakönyvébe bevezetni,6

9

csak m'dőn 1785-ben a ke-65

Lásd az 1769. nov. 28-án, 1774. oct. 27-én és 1775. dec 2"án 5570. sz. a. helytartótanácsi rendeleteket. (Gy. p. levt. Intimata.) 66

Concertetur atque una super eo, qua ratione illis obstaculis, quae operose contra hanc ideám tam ex eo, quod exactio huiusmodi compensationis diíicilior atque magis odiosa foret, quam et quod nexus inter parechim et acatholicos hac ratione tolletnr. . . obviandum esset. 67

1784. febr. 13-án 1238. sz. Josephus II. ect. . . . Quod denique immunitationem stolarum Parochis Catholicis pendendarum attinet : haec Acatholicis tribui non potest, quam ubi et in quibus locij tempore, uti praemissum est, publicatae primitivae B. tolerantialis Resolutionis Nostrae in huius immunitationis usu fuerunt. — 1786. jan. 17-ér. 1034. sz. : Quod videlicet depensio Stolarum relate ad Acathoticos in eo prorsus usu relinquenda sit, in quo eam pulicatio B. torelantialis Edicti deprehendit. 68

1784. ápril. 14-én S'I2I sz. helyt. tan. rendelet: circa stolam. . . . quod ea in locis ubi in actuali eiusdem usu tempore publicatae benignae Resolutionis in negotio Christianae Tolerantiae editae parochi catholici neutiquam praefuerunt, iisdem minimé competat et neque praetendi possit. 6* 1783. jan. 28-án 314. sz. a. kelt királyi rendelet: quorum curae incumbit etiam actus hos ab acatholicis ministris peractos catholico registerio parochiali rite inferre et praenotare. — Lásd resztelési stóla országosan eltörültetetett,7

0

nyertek a protestáns papok önálló anyakönyvvezetési jogot.7

1 II. József uralkodásának egész tartama alatt sem a stóla-dijak, sem a párbér fizetése alól nem adott mentességet a protestánsoknak. Minden maradt a régiben, ugy miként Mária Terézia idejében volt. A magános vallásgyakorlat engedélyezésére vonatkozó rendeletekben mindig ott talátjuk ezen feltételt: „salvis tamen parochi cathocatholici iuribus.4 7

" Es midőn Gallos, Rajka, Gzundorff és Hegyeshalom mosonmegyei községek azon kérelemmel fordulnak a helytartótanácshoz, hogy az 1647 : 12. t. cikk alapján engedtessék meg nekik, miszerint a stólát ne a kath. lelkésznek, hanem a prot. ministernek fizethessék, a következő választ nyerik : 7

3

A benignis hoc in merito interventis privatumque religionis exercitium Accatholicis, salvis semper parochi et servorum Ecclesiae catholicae iuribus et proventibus, admittentibus resolutionibus regiis recedi non posse. — Még a nők avatásáért az u. n. egyházkelőért járó stólát sem volt hajlandó II. József a protestánsoknak elengedni, pedig ezt is gyakran kérelmezték azon méltányossági okból, hogy az egyházkelő az ő vallási szertartásaik szerint, nem szokásos,7

4

Az egyedüli kedvezmény, a mit nyújtott, hogy 1785-ben a magános vallásgyakorlattal biró helyeken a protestáns papokat a stola-dijak alól felmentette,7

5

és 1788-ban elrendelte hogy a protestánsok nem kötelesek a kath. lelkészt a filialis helyekre fuvarozni.7

6 Mint igen jellemző adatot említhetjük még, hogy az 1789. jun. io-én 2327/21.476. sz. a. kelt rendelet szerint, mely valamennyi püspöknek és megyének meg küldetett, a gömör-szerencsi kath. lelkész legfelsőbb helyen elismerést nyert azon felebaráti szeretetet tanusitó dicséretes tette miatt, hogy a hátralékban levő stóla és párbér követelésének felét a múltra nézve elengedte.7

7

Ezen rendelet országszerte való szétküldésének nem lehetett még az 1783. ápril 14-én 3240. sz., 1783. máj. 22-én 3385. sz., 1784. dec. 27-én 28"824. sz. helyt. tan. rendeleteket. 70

Lásd az 1785. mart. 29-én 8280. sz. a. kelt rendeletet. 71

Lásd az 1787. febr. 20-án 9218. sz. a. kelt helytartótanácsi rendeletet, mely a türelmi pátens ujabb magyarázatát adja. 72

Az 1784. mart. 27-én 368. sz. a. kelt rendelet Csáva és Felsö-Lászlö sopronmegyei községeknek oratoriumot és magános vallásgyakorlatot engedélyez:.... privatum Religionis exercitium in intellectu B. tolerantialis Decreti de 290

8-bris 1781. §. 2-di adeoque etiam Ministri sed et Ludimagistri introductionem salvis utrique Parochi catholici iuribus, admitti. Lásd még Győrre nézve 1783. april. 14-én 3240. sz. ; Rusztra nézve 17S3. máj. 22-én 3385. sz. ; Farád-, Potyond, Jobbháza és Tamásira nézve 1783. aug. 25-én 7845. sz. rendeleteket. 7>

Lásd az 1783. szept. 15-én 8203. sz. a. kelt. helyt. tan. rendeleteket. 74

A Ruszton felmerült vallási viszályok következtében kiadott rendelet 1781. dec. 27-én 28*824 sz. a. Ad 3-um : ut Augustanae Confessionis homines ad accuratiorem Stolae depensionem admoneantur, siquidem illi pro introduclione Puerperae Stolam solvere recusent et restantias suas, ea de causa, quod functionem hanc in Religione sua non habeant, cum tamen Communitas haec, sub recursn pro religionis exercitio semet ad eam, quam prius praestitit, ultro quoque solvendam stolain obligaverit ; usu quoad depensionem Stolae per S. Mai. Sacrat. pro Norma clementer statuto, huic se Magistratum civium conformandum habere. — Az 1786. jan. 17-én 1034. sz. a. helyt. tan. rendelet kimondja, hogy a keresztelési stóla helyet avatási stóla nem követelhető. Lásd még az 1788. febr. 5-én 5423. sz. a. helyt. tan. rendeletet. 75

Lásd az 1785. jul. 25-én I9'Ó90. sz. a. kelt helyt. tan. rendeletet. 76

Lásd az 1788. jul. 30-án 3364/28740. sz. a. kelt helyt. tan. rendeletet. 77

Gy. p. levt. (Intimata an. 1789): »Die von dem Gömör-Szerencser Pfarrer geausserte thátige Náchsten Liebe, durch welche geleitet, derselbe die Hálfte der rückstendigen Stolar- und I.ectical-Gebühren den dahigen Protestanten pro praeterito nachgelassen hat, ist höchsten Ortes mit dem dieser rühmlichen Handlung angemessenen Wohlgefallen aufgenommen worden.«