Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-28 / 52. szám

838 más célja, mint hogy a gömör-szerencsi lelkész minél számosabb követőre találjon. Az egyházépitkezési kötelezettség azonban II. Jó­zsef alatt nevezetes változást szenvedett. A protestán­sok ezen kötelezettségének ratióját a fiirelmi pátens előtt az képezte, hogy nem articularis helyeken a protestán­sok is a kath. templomok használatára voltak utalva, vagy — ha ugy tetszik — kényszerítve, mert saját templommal nem is bírhattak. A türelmi parancs kibo­csátása után ezen állapot lassanként megváltozik a prot. községek egymásután oratoriumokat emelnek, papot vá­lasztanak, szóval önálló hitközségekiil szervezkednek, majd később az oratóriummal és pappal nem biró pro­testánsok az anyagyülekezetekhez affiliáltatnak."8 II. Jó­zsef még egy ideig a templomok közös és kölcsönös használátát az u. n. simultaneumot a katholikusok és pro­testánsok között nem csak megengedte, de azt kötele­zőleg elő is irta ott, hol az egyik hitfelekezetnek nem volt temploma,7 9 és igy részben legalább a közös és kölcsönös ép'tkezési kötelezettség lépett életbe.8 0 Az 1789. jan. 27-én 3478. sz. a. kelt rendelet azonban a simultaneumot megszüntette és ennek alapján az 1789. mart. 10-én 8650. sz. alatti rendelet a katholikusokat és protestánsokat az egyházépitkezési kötelezettség alól kölcsönösen felmentette. Dacára azon conservativ iránynak, melyet II. Jó­zsef a protestánsok egyházi önállóságának biztosítása te­kintetében tanúsított, hathatósan egyengette ő az utat az 179°/i- évi törvényhozáshoz, mely a protestánsokat a kath. egyházzal szemben függetlenité s minden parochi­alis teher alól felszabaditá. A magános vallásgyakorlat ol/ szabadelvű értelmezése, minőt annak a türelmi ren­delet adott már igen közel hozta azt a nyilvános vallás gyakorlathoz. Az első nagy lépés meg volt téve, a többi önmagától következett. A kettő közötti különbség, habár lassan és fokozatosan, de még is mindinkább elenyészik, tényleg alig láthatóvá, alig elérhetővé válik. II. József uralkodásának végével már az articularis hely prot. lakói­nek egyházi szabadsága jóformán csak annyiban külön­bözött a nem articularis helyen lakókétól, hogy a nem articularis helyen lakó protestánsok a katholikus lelkész­nek stola-dijakat és esetleg párbért is fizetlek. BELFÖLD. Központ és kerület.*) Tisztelt szerkesztő ur ! Mi a dunamelléki egyház­kerület távoli szélein élők nagy örömmel, tisztelettel, sőt büszkeséggel tekintünk kerületünk központjara, Buda­pestre, mely ez idő szerint — míg a kerület mást nem határoz, — gyűléseink rendes helye, theologiai főisko­lánk széke s egyházkerületi kormányzatunknak is, mint püspökünk egyháza, középpontja. Örömmel járulunk hozzá, hogy kerületünk világi elnöke, a főgondnok is a buda­pesti egyház tőgondnoka legyen ; ugy az elnökség együtt, egymás mellett lesz s kerületünk kormányzatában nem 78 Lásd az 1784. mart. 22-én 6446. sz. a. helyt. t. rendeleteket. 7* Lásd pl. az 1788, jan. 29-én 5102. sz., 1788. dec. 23-án 48-987. szám 1789. jan. 8-án 6/55Ó. sz. rendeleteket. 80 Lásd az 1787. jul. 31-én 27-450. sz. a. helyt. tan. rendeletet. *) E figyelemre méltó levelet egyházkerületünk egy távoli egy. házmegyéjéből vettük ; adjuk a mint vettük. Szerk. csak a gyűlések idején lesz meg az egyöntetűség, s a két elnöknek oly üdvös kölcsönös támogatása. De azt hisszük, ennyi elég is volna a központosí­tásból. Azt azért csak esetlegnek vesszük, s mint olyat fogadjuk el, hogy most — egyházkerületünk világi fő-és aljegyzője szintén a pesti prestbyterium tagjai; mind a három egyházi aljegyzőnk szintén központiak, a theo­logia érdemes tanárai, egyikük a pesti presbyteriumnak is jegyzője. Igy most e percben az egyházkerület egész igazgatása és bürója a központban van. Es ime — mi történik ? Októberi közgyűlésünkről, mely a megüresült egy­házi főjegyzői állásra a szavazást elrendelte, atyáink és képviselőink azzal a hírrel jöttek haza, hogy bár forma­szerinti értekezlet nem tartatott s kijelölések nem tör­téntek ; az ott együtt voltak nagy többsége nt. Szilády Aron halasi lelkész, egyházkerületi tanácsbiró s magyar akadémiai rendes tag jelöltségében látszott megállapodni; némelyek viszont nt. Baksay Sándor solti esperes s szin­tén akad. tag felé látszottak fordulni bizodalmukkal; e kettőn kivül pedig mást senkit nem emlegettek. Mi főtt aztán a decemberi rendkiv. gyűlésen, nem tudjuk, csak­hogy azóta egyre másra kapjuk a kézzel irott és a litog­rafirozott leveleket a központról, a pesti paplak közvet­len közeléből, a melyekben felszólittatunk, hogy egyh. főjegyzőül a pesti egyház második lelkeszére, nt. Pap Károly úrra szavazzunk, a ki e székre kittinő szónoki és egyházirodalmi érdeménél fogva a legméltóbb s a püs­pök is azt Icivánja, hogy a főjegyző az ő közvetlen köze­lében legyen. Ezt igy írják s igy kőnyomatolják nekünk vidéki falusi papoknak. Mi igen tiszteljük nt. Pap Károly urat; hallottuk ékes szavát, szívhez szóló édes hangját (szép isteni ado­mány !); ismerjük szerény egyházirodalmí működését is (mely azonban a fentebb emiitettekévei távolrol sem ver­senyezhet) ; ismerjük kerületi gyűléseinken is, mint régi tanácsbirónak hallgatag szereplését; de már azt hisszük még is sok a jóból. Tiszteljük a pesti egyházat is, de még se kívánja egészen elnyelni a kerületet; tiszteljük püspökünket, de ha igaz, hogy ő kívánja ezt nekünk ily módon hírül adatni **) — ebben már nem érthetünk vele egyet; s kérjük mind kettőt, a pesti egyházat is, a püspököt is, hogy ha már a püspök, a többi jegyző mind, ott a központon van, hadd maradjon az az egy egyházi főjegyzőség a kerület többi részének ; ne vigyék végletig a centralisatiót; ne öljétek el a vidéki pap­ságban is az önérzetet, mintha már abból semmi se telnék. Mi hadd szavazzunk, kiki a maga tetszése szerint Sziládyra, az országos tudósra, az egyház oszlopembe­rére, a mi méltó büszkeségünkre — vagy Baksayra, kit **) Dehogy kívánja ! Püspökünknek, ha szabad neki is jelöltjé­nek lenni (s mint pesti papnak neki is szabad) a jelöltje, mint tőle magától tudjuk, Szilády Áron ; és ha valaki az ő nevében más mellett korteskedik : az egészen az ő tudtán kivűl van s rút visszaélés az ő nevével, Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom