Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-10 / 6. szám

172 élénken élt volna emlékezetében, bizonyára utalt volna rá szerző*. A modern theologia pedig tekintettel ama viszonyra, a melybe a mű a későbbi keresztyén tudattal hozható, hogy t. i. egész gondolatmenete teljesen beillik a 2-ik század eszmevilágába s nézleteibe, — továbbá tekintettel arra, hogy a műről határozott adataink csak a 2-ik század közepe tájáról vannak : a mű szereztetési korát 120—i5°~'g keresi s igyekszik ezt amaz alapon megállapítani, hogy összehasonlítja a mű dogmatikai és históriai tartalmát az uj testamentumi iratokkal, a patristika legelső termé­keivel s az első két század sectaris productumaival. Ez alapon Baur, Hilgenfeld, Scholten s mások majdnem ugyanazon eredményre jutnak ; sőt a különben conser­vativ Weiss is kénytelen azt mondani: >minél későbbre tesszük a 4. evangélium szeresztetési korát, annál inkább megérthető vonatkozása a gnostikus mozgalmak kezde­tére s benyulása a 2-ik század theologiájába*. Baur szerint az evangelium későbbi eredetére mutat az, »hogy szerző a zsidóvallást oly messzi távolban látja maga megett, hogy a keresztyén és zsidó vallás közötti ellen­tét előtte egészen bevégzett történelmi tény. A keresz­tyénség és zsidóvallás közötti szakadás, mely Pálnál csak dialectikai processus, csak a jelenben történő szét­\ á'ás, itt már bevégzett ténynyé vált. Tanfogalma a zsidó­keresztyén és pálféle tanfogalmak magasabb egysége. A hit nála is ugyanazon hathatós jelentőséggel bir, mint Pálnál, csakhogy a 4. evangelista szerint a hit tárgya nem Jézus ha'ála bűnök bocsánatat eszközlö erejével, hanem általában Jézus személye, mint testté vált Logos. A szeretet a legfőbb fogalom, miből a jános-féle szem­lélődési mód kiindul és azon pont, melyen e tanfogalom a Pálétól legjobban eltér. Pálnál Isten szeretetével az igazságosság all szemben. Ez összhangban áll Pálnak a törvényről alkotott nézetével. Az ember nem meneked­hetik a törvénytől a nélkül, hogy a törvény követelmé­nyének eleget ne tegyen, tartozását ne törlessze, a váltságpénzt meg ne fizesse. A János evangelium állás­pontján egyrészt a törvény mar annyira letűnt, hogy igényei elévülteknek tekinthetők, melyekkel külön szá­molni szükségtelen, másrészt azonban Jézus személyének összfelfogása nem engedi, hogy egy külön mozzanat annyira előtérbe lépjen, hogy az egész váltság tulaj­donképeni súlypontja Jézus halálárá esnék. Ilalala csak annyiban bir megváltó erővel, a mennyiben Jézus egész megjelenése. A mi Pálnál a halál ténye, az itt a tisztán személyi, Jézus személye a maga egész jelentőségében. A János evangeliuma és Pál álláspontja közötti viszonyt ugy lehet jellemezni, hogy az ellentétek, melyeken a paulinismusnak áttörnie kell, a János evangeliuma állás­pontjáról csak messze távolban szemlélhetők. A hit és cselekedetek a szeretet magasabb egységében olvadnak össze ; a zsidóvallás particularismusa pedig minden hozzátapadó ellentéttel egyetemben elenyészik a jánosi világnézlet hátterében álló két princípiumnak világos­ságnak és a sötétségnek állalatios ellentétében*. (»0s­keresztyénség* 122. 1.) Tehát egy a paulinismust is mar jól meghaladott korban keletkezett ez evangelium s még a Cselekedetek könyve után szereztetett, mert ennek felfogását is túlszárnyalja a fejlődésben. Ama békitő irányzatnak culminatiója ez, melynek első ter­méke a Cseleked. könyve volt. Másfelől a műnek későbbi keltezése mellett szóla­llak a patristikai művek, a melyek a 2-ik század közepéig határozottan nem szólnak a IV. evangéliumról. (Folyt, köv.) Kenessey Béla. BELFÖLD, A püspöki szavazatok felbontásáról. Non habemus papam 1 A dunamelléki ref. püspök­ségre beérkezett szavazatok az eleve kitűzött időben febr. 5 én bontattak fel Vizsolyi Gusztáv e. megyei gondnok úr elnöklete alatt. A felbontásra kiküldött bizottság tag­jai, főgondnokunk gr. Lónyay Menyhért és Csikay Imre urak kivételével, mindannyian megjelentek. A bizottság elejét akarván venni a bontás közben előfordulható min­dennemű vitának, eleve megállapodott abban, hogy a kerületi utasításhoz szigorúan ragaszkodik, és csak az oly szavazatokat tekintendi érvényesekül, melyek az elő­irt minta szerint vannak kiállítva. Ezzel az intézkedé­sével azután el is érte azt, hogy a szavazatok számítá­sánál teljes összhang uralkodott. Szavazott a kerületnek minden egyháza, egynek kivételével, de ennek a mulasztása is helyre lett volna ütve azzal, hogy a n.-körősi egyház meg két szavazatot küldött, azon okból, hogy neki két rendes lelkésze van. Azonban a bizottság, tekintve, hogy az eddigi gyakor­lat szerint csak egy szavazata volt a két lelkészü egy­házaknak is, tekintve továbbá, hogy az új törvények is nem a lelkészeknek, hanem az egyháztanácsoknak adjak a szavazási jogot, — csak egynek számítottá a két sza­vazatot ; a paksi és magyar hidasi — különben Szász Károlyra esendett szavazatokat pedig érvényteleneknek nyilvánította alaki hiányaik miatt. Az érvényesekül elfogadott 245 szavazatból Szász Károlyra esett 111, Filó Lajosra 87, BaJcsay Sándorra 45, Fordos Lajos és Szilády Áronra egy-egy; és pedig egyházmegyénként a következő részletekben : Az alsó­baranyai egyházmegyéből nyert Szász 15, Filó ii,Bak­say 3 szavazatot; a felső-baranyaiból Szász 29, Filó 14, Baksay 20; a kecskeméti egyházmegyéből Szász 10, Filó 5, Baksay 2; a pesti e. megyéből Szász 21, Filó 4; a soltiból Szász 13, Filó 3, Baksay 9 ; a k. somogyiból Szász 6, Filó 19, Baksay 5 ; a tolnaiból Szász 10, Filó 5, Baksay 6; a vértesaljaiból Szász 7, Filó 25 szava­zatot. Általános többséget senki sem nyervén a bizott­ság feladata az lett volna, hogy Szász Károlyt és Filó Lajost szűkebb körű választásra jelölje ki; de a szava­zatok felbontasa utan felolvastatván Szász Károlynak a bizottság elnökéhez intézett levele, melyben kijelenti, hogy ragaszkodik továbbra is azon korábban tett nyi­latkozatához, hogy szűkebb körti valasztásra magát nem óhajtja bocsattatni: e nyilatkozat folytán a bizottság fennakadt. Ily körülmény beállása esetére a kerület a bizottságnak utasítást nem adott; következőleg a bizott­ság nem érezte magat jogosítottnak az ez ügyben való további intézkedésre; ezért elhatározta, hogy a szava­zatok eredménye és az egyik jelöltnek emiitett nyilat­kozata felől jelentést tesz az egyházkerületi elnökségnek, felkérvén ezt egyszersmind egy rendkiviili közgyűlésnek mielőbb leendő egybehívására, mely azután tetszése sze­rint intézkedend. Ezek szerint azon óhajtásunk, hogy kerületünk püspöki székébe Szász Károly üljön, nem teljesült, — leg­alabb egyelőre. De hisszük, hogy a mi halad, nem marad. Hiszen S'/ász K. mivel indokolta decemberi nyilatkoza­tában azon elhatározását, hogy szűkebb körű választás ala magát nem bocsátandja ? Csupán azzal, hogy ő, ha a püspöki székbe lépne, bírni óhajtaná a többségnek önkénytes, nem pedig a szűkebb valasztás altal mintegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom