Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-14 / 50. szám

i r,í59 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 még több is lehető lesz, csak legyen erős hitünk, mint az első ker. egyház apostolainak volt. Fel azért mindnyájan 1 Munkálkodjunk, mig nappal vagyon, mert eljő az éjszaka, mikor senki sem munkál­kodhatik. Végül, mikor örömömet fejezem ki, hogy a pesti egyházmegye esperességi székhelyén is megalakult a vasárnapi iskola, kifejezést adok azon óhajomnak, hogy legyen s azon reményemnek, hogy nemsokara lesz is a pesti egyházmegye minden gyülekezetében egy olyan veteményes kertje Urunk, a Jézus Krisztus anyaszent­egyházának. Az Isten pedig, ki meghallgat bennünket mindazon felől, a mit mi kérünk vagy értünk, közelítse el azon időket, midőn magyar prot. egyházunk minden gyülekezetében meg lesz a vasárnapi iskola, mintegy fe­leletül a Krisztus felhívására : Engedjétek hozzám jőni a kis gyermekeket. KÖNYVISMERTETÉS. A protestánsok viszonya a párbérhez az 1790/1 évi törvényhozásig. (Folytatás.) Nem lehet itt célunk a jog keretén kivül eső azon visszaélésekre reflektálni, melyek a mindinkább szilárduló kath. egyház részéről a visitatio canonica alkalmával vagy egyébként előfordultak. Röviden csak annyit consta­tálunk, hogy a földesúri hatalom és a visitatio canonica szigorú foganatba vételével, valamint a királyi hatalom erélyes támogatásával,3 9 a kath. egyház lassanként ellen­súlyozza az 1647-iki decretumnak rá nézve hátrányos rendelkezéseit. Az 1647: 12. t. cikk fenntebb kifejtett tételei lassanként feledésbe mennek, a gyakorlati életben elmosódnak és az egyház hovatovább ismét győzelemre juttatja azon álláspontját, hogy a protestánsok, mint hae­reticvsok a kath. lelkész részére ép ugy szolgáltatniok tar­toznak, mint a többi hivek. A visitatio canonicákból lát­juk, hogy számos helyen, a hol azelőtt az 1647 : 12. t. cikk értelmében az egyenlő megosztás divott, utóbb a kath lelkész az egész párbérjövedelem élvezetébe jut.4 0 Az 1681. évi decretum 25. és 26. cikke ismét tüzetesebben foglalkozik a protestánsok vallási ügyével. A szabad vallásgyakorlat biztosit tátik ugyan részükre, de a földesurak jogának épségben tartásával (salvo tamen iure dominorum terrestrium). Hogy miként kell e zára­dékot értenünk a kath. egyház szempontjából, arról már fennebb tüzetesen szólottunk A templomok ügye szintén rendeztetik. A protestánsok által épitett és még fel nem szentelt templomok visszaadatnak, ezenkívül a törvény­ben névszerint felemiitett helyeken templom épitése meg­engedtetik, a tettleg használatban lévő templomok náluk meghagyatnak. Megengedtetik továbbá az is a földesúri hatalom következményekép, hogy a főurak és nemesek váraikban és székhelyeiken bármely szertartású imaháza­kat es kápolnákat építhessenek és azokat adomanynyal ellássák. Végül a mi ránk nézve legtöbb érdekkel bir, kimondatik, hogy sem a kaihplikusok a prot. ministerek­nek,, sem a protestánsok a kath. plébánosoknak az 1647: 11. t. c. értelmében fizetni nem tartoznak.4 1 A szövege-39 A királyi mandatum visitatoriumban rendszerint beletétetik, hogy a visitatio a protestáns egyházakra is kiterjed. 40 Gy. p. levt. V. arch. Moson. 1696. Mosón, Szolnok, (Czanik) Ovár, Hegyeshalom, Levél, Czundorff stb. 41 Interea vero nec Catholici Ministris AuguslaDae et Helveticae Confessioni addictis, nec vero horum sequaces ad mentem Articuli ír. A. 1647. solvere obligentur. zés azt engedi következtetni, hogy az ország minden rendű lakosairól van szó, hogy a felmentés a „misera plebs/ a jobbágyi rend által viselt parbérszolgáltatásokra vonatkozik. Ámde a 11. t. cikkre való hivatkozás ellent­mond ezen értelmezésnek, mert az idézett 11. t. cikk, mint fennebb kifejtettük, csak a nemesek kölcsönös mentes­ségét biztosítja, a rendszerint párbérszámba nem is jövő szolgáltatasok alól. A protestáns jobbágyi rend párbér­mentességéről az 1647 : I 2 - t. c - intézkedik, erre azon­ban az 1681. évi decretum nem hivatkozik, az abban­foglalt rendelkezések tehát ujabbi megrősitést nem nyer • tek. Nem is lett volna annak sok értelme a „salvo iure dominorum terrestrium4 féle záradék mellett. A viszonyok egészen mások voltak mint 1647-ben, a protestánsok nem is gondolhattak többé arra, hogy akár a királyi hatalom, akár az országgyűlés az 1647. évi 12 ik tör­vénycikket uj életre fogja tamasztani. A többségben levő kath. rendek már az 1681. évi 25. és 26. t. cikkeket csak a király hatarozott akara­tára és mint a királytól eredő kegyelmet igtatták tör­vénybe, épen ugy a királyi kegyelem alapjan újították meg azokat az 1687. évi 21. t. cikkben.4 2 E körülmény következteben a királyi hatalom feljogosítottnak tartotta magát, hogy az azokban foglalt rendelkezéseket, mint pusztán a királyi lcegyelemhó'1 eredetieket, teljesen szaba­don magyarázhassa, a mi aztán a királyi explanatiók és resolutiók intézményét hozta létre. A protestáns hitfelekezet jogállására nézve a kath. egyházzal szemben a fordulópontot az 1691. ápr. 2-án kelt Explanatió Leopoldina képezi. Mélyen átgondolt hatalmas elaboratum ez, melynek tételei épen egy év­századon át megtartották uralmukat. A protestáns írók rendszerint nagy sérelmet látnak az explanatió Leopoldinában, a mi azonban nézetünk szerint nem indokolt; mert az 1681. és 1687. évi tör­vényhozás után a prot. hitfelekezetek a királyi hatalom­tól az egyházközi viszonyok kedvezőbb megoldását nem várhatták és ha a királyi hatalom a Leopoldina által teremtett jogalapon II. Józsefig nem hátrafelé, hanem előre halad, bizonyára hamarabb jutottunk volna az 1791 : 26-ik törvénycikkhez. Azt pedig már fennebb eléggé •igazoltuk, hogy sem az 1608, sem az 1647. évi törvény­hozás nem szüntette meg teljesen a protestánsok és a kath. egyház közötti kapcsolatot és nem biztositá a pro­testánsok egyházkormányzati önállóságát, függetlenségét a kath. egyházzal szemben. E tekintetben hiába hivatkoz­nak a protestánsok akár a bécsi, akár a linci békére : az explanatió elvei, habár nem oly hatarozott formában, de azelőtt is uralkodók voltak. Valamint az is kétségte­len, hogy a királyi explanatiók intézményét, tehát az ex­planatió Leopoldinát is az 1715 : 30 t. cikk világosan jóvá­hagyta és helyeselte, miért is abban alkotmányellenes királyi rendelkezést látni nem lehet. Az idevágó tétel ekként hangzik: . . . tandem Altefata Sua Majestas Cae­saro-Regia, ex Gratia et Clementia Sua, praecitatos 1681 et 1687 Annorum Articulos, in genuino suo sensu hacte­nus declarato ad huc, censuit conservandos, adeoque pro renovatis et confn matis habendos Az 1681. és 1687. évi országgyűlés határozatai tehát, csak a királyi kegyelem alapján és csak az explanatiók által megállapított ér­telmezés szerrint (in genuino suo sensu hactenus decla­rato) nyertek megerősítést. 42 Licet quidem in negotio Religionis . . v . cum Sua Majestas Sacratissima ex gratia et Clementia sua, praecitatos articulos adhuc ra­tos fore benignissime resolvisset, eosdem quoque Status et Ordmes, ad mentem paternae Resolutionis (Cleri et aliorum Secularium Cathoholi­cornm contradictione non obstante) pro renovatis, et priori firmitatj restitutis censent etc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom