Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-14 / 50. szám
i r,í59 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 valamely tantárgyhói ugyan kitűnő• de átalánosan elégtelen osztályzatú, fából vaskarika forma nagy reményű növendéknekc < . .. íme ide mellékelek egy Értesítőt; benne ki vannak tüntetve a stipendiumok, adományok és segedelmek. Vak szenvedélytől nem vezetett embernek mondanom sem kell, hogy minden stipendium-alapító a szorgalmat és jó erkölcsöt conditío sine qua nonnak tekinti, midőn ösztöndíj alapítványt tesz és csak ezután jelöli ki azt a tantárgyat, a melyből való kitiinést jutalmazni akarja. Engedje meg Székely ur ; de ő amaz alapító leveleket, illetőleg végrendeleteket stb. soha sem látta; de igen is ösmeri a tan. képezdei igazgatótanács, mely a stipendiumokat osztogatja és azok szerint járt el. Az igazgatótanács követte az alapítók akaratát, jutalmat osztott; az igazgatósanács osztotta és igen helyesen, nem a tanári kar. Az adományokat a kik adták (föl van téve a nevök,) adták saját tetszésök szerint és abban őket Székely ur nem korlátozhatja. A segedelmeket kapták a kijelölt egyének, mint pusztán segedelmet, hogy élhessenek. A stipendiumban, ösztöndíjban és segedelemben részesült praeperandisták calculusait az ide csatolt melléklet mutatja. Ezek közt nincs egyetlen elégtelen sem. A ki tehát azt meri állítani, hogy a stipendiumokat stb. a nagy-kőrösi tan. képezdei tanári kar nem jó erkölcsnek, nem a szorgalomnak adja: az — a legenyhebb névvel kifejezve — ferdit 1 4. Vádolja Székely ur növendékeinket fennhéjázással, tekintetes címen kapkodással stb. Már egyszer kijelentettük, hogy ez az áramlat nem tőlünk került ; most ismét azt állítjuk. Az emberekben meg van az utánzás gyarlósága. Á fővárosban széltire járja a nagyságos cim, még azoknál is, kiket a tekintetes cim sem illet s a fővárosi tanitók azok, kik szeretik magukat tanárnak hivatni s falusi collegáikat is tekintetesnek cimezgetni. Ezt szerkesztő ur igen bölcsen tudhatja 5. Én nagyon elhiszem, hogy volt Kőrösről kikerült praeceptor, a ki a cigány prímással pertu volt ; de hát volt ilyen még nagyobb városi káplán is a Tisza és a Duna között és nem jutott senkinek eszébe, hogy erről az egyről, hímet varrjon a többire. Egyébiránt kénytelen vagyok állítani most is, hogy az ilyenek ellen a legjobb orvosszer a törvénynek kérlelhetlen végrehajtása és nem a körösi t. képezde pellengérre allitása. Tessék a n. t. esperes úrhoz fordulni és nem piszkolódni. A 30—35 frt havi fizetés sem lesz olyan óriási, ha fölvesszük, hogy ebből a segédtanítónak teljesen el kell magát látnia és sokszor oly magas kosztdijat fizetnie, mint akármelyik nagy városon. Én sokszor hallottam, hogy lelkész-társaink azzal indokulták káplánjaik csekély fizetését, hogy a káplánok ellátása 200—300 sőt 400 frtba is kerül! 6. Növendékeink — állítja Székely ur, — zavarják a körösi polgárok éjjeli nyugalmát paraszt legényekkel való torszalkodásaikkal és kedélyes kurjongatásaikkal. En 9 év óta vagyok Kőrösön ; de ezt még nem hallottam. Megkerestem azért a városi rendőrséget s attól éppen most kaptam 4725 sz. a. (dec. 3.) egy hivatalos valaszt, a melyben Gubody Gedeon rendőrkapitány ezeket mondja: ,erről (t. i. torzsalkodás és kurjongatásról stb.) sem magán, sem hivatalos tuáomásom nincs ; sőt ellenkezőleg örömmel tudatom, hogy 1880 év óta, mióta rendőr főkapitánynak megválasztattam, a helybeli tanitóképezdei tanulók ellen, rendőri panasz hivatalom elé senki által nem nyújtatott be; átalában nevezett tanulókat békés, csendes magaviseletű fegyelmezett if jaknak ösmerem.« 7. Ne is törődjünk Ujainkkal, tanácsolja tovább, — igy mi nyugodtan tölthetjük az éjet szállásainkon... Mi ez ?. .. Nekünk nincsenek hivatalos szállásaink | Székely ur, mint paptársainknak és a szálldsért drága pénzt fizetünk. 8. Hát a kántorképezde mi az isten-csudája? kérdi Székely ur. Sajátságos kérdés! Hát bizony egyházaink kilenctized részében a tanitók kántorok is, meg orgonisták is, (a hol orgonák vannak) : tehát ilyen kántor, meg orgonista-tanítók képezdéje a nagy-kőrösi tanitó képezde is s ezért kell temetni is járniok ifjainknak. Hogy ifjaink sem tanítani, sem énekelni, sem orgonázni nem tudnak, ezt csak Székely ur s talán néhány consortesz állitja ; vagy Mohácson és Csákváron máskép énekel a nép, a mint énekelnie kellene s ezért nem tudnak ifjaink önök szerint énekelni. Vannak vidékek, a hol az éneklés az alföldi vagy a szatmári ember előtt nevetséges ; például Barsmegye 9. A temetésért — higyje meg — nem rajongunk. Örülni fogunk rajta, ha a superintendentia nem fogja megengedni Kőrösön a temetni járást, vagy oly magas árt szab annak, hogy évenként alig legyen 3—4 cántusos temetés : de gondoskodjanak önök akkor valami kárpótlásról a szegény ifjak számára. Az éneklés alkalmazását illetőleg vagy elhagyását a temetéseknél, most mellőzöm : de Székely ur gyülekezetében a nagyja közt ott didereg az a 8—IO vagy több iskolás gyerek a rektorral, leghidegebb télen is a temetéseknél, míg a tisztelendő ur, ha szolgált, meleg parochiájára távozik. 10. Székely ur azzal is vádol bennünket, hogy növendékeinket csak a fizetés, csak a méltányoltatás követelésére izgatjuk; de tűrni, nélkülözni, becsületes munkaban izzadni nem.. . Nem helyesen tudja, nem jól van értesülve Székely ur ! Mi igen is figyelmeztetjük, kérve kérjük önöket a tanitók méltányoltatása érdekében, de legyen meggyőződve — ha ugyan kegyes még árva fejünknek egy kis hitelt adni, hogy minden zabolátlan törekvésnek igyekszünk ifjaink között szárnyát szegni. 11. Tökéletes igazunk van, azt is mondja Székely ur, ha nem törjük, zuzzuk magunkat ifjaink jelleme képzésében stb. .. Szerkesztő ur, bizonyosan tudni fogja, hogy nem hivatalból tétettünk át ide Nagy-Kőrösre s talán van is annyi, a mennyi nevünk is az irodalmi téren és éppen azért csodálkozom rajta, hogy ezen vádakat is, minden megjegyzés nélkül lenyomatta ! Uram ! én felszentelt pap vagyok s mándi pap koromban Urasztali edényeket, egy kis orgonát szereztettem hallgatóimmal, uj iskolát építtettem, tanítói fizetés*" javíttattam s voltam gyülekezetemnek valódi pásztora, a mely még egy évig várt reám eljövetelem utan is. hogy nem megyek e vissza s midőn innen betegségemnek híre ment: követet küldött megnézésemre. . . Mióta itt vagyok is, bizonyságot tehet róla mindenki, hogy viseletem paphoz illő ; mint a vallás és történelem tanára, ugy az iskolában, mint egyebütt szóval és tollal küzdöttem és küzdök az igaz kálvinista vallásosság és jogok mellett. Működésem ifjainknál ugy a puritán jellem kiképzésére, mint az egyházíasság terjesztésére irányul s ha győzelmet mindenütt nem arat is, de — Székely ur minden ellenkező állítása dacára is, több jeles tanítónál, sikerre vezetett. Midőn (a most már megszűnt) pécsi »Néptanodu* folyton piszkolta a baranyai papságot, többeket figyelmeztettem közülök, de nem emeltek szót védelmökre, midőn pedig Rill József a »Pedagógiai szemlében4 megtamadta egyházunkat s pellengérre állította papjait,
