Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-14 / 50. szám

i r,í59 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1070 gadni az Isten országának terjesztésére, ama fenséges jóslat megvalósitásaára : E!jő az idő, mikor minden nyelv megvallja, hogy a Jézus Krisztus az Ur, az Atyának dicsőségére. Azért a lelkészek alapithatnának egyesületeket, az egyházkerületek társulatokat, melyek a megvetett s megdönthetlen alapon, a Krisztusban való hiten igyekeznének e hitet szeretetben munkás hitnek megbizonyítani s először a buzgóságot nevelni, hogy a hivek azután készségesen áldozzanak a Szent írás igazságait s azokat erős meggyőződéssel prédikálni, hogy a hivek készek legyenek belépni ama nagyszerű munkálkodásra, mely által az Isten igéje már több mint 250 nyelvre le lett fordítva, -az Evangelium minden népnek prédikálva, a Krisztus birodalma minden részére a földnek kiterjesztve, a világosság, melyet a keresztyén népek közt hatalmas pharisáusok s büszke sadducáusok megvetettek, a pogányoknak adva, hol az uj életet támasztott, uj gyülekezeteket alakított, lelkeket szült, teremtett újra emberevőkből, opiumevőkből hittel s szeretettel telt híveket csinált, kiknek buzgósága megszégyenitheti a mi langyosságunkat. Az ilyen irányú munkálkodás, az itthon működő Péter apostoloknak a pogányok közt járó Pál apostolokkal való egyesülése jótékonyan hatna enyhítésére a köztünk levő nyomornak, irtására a köztünk uralkodó hitetlenségek, megszüntetésére a köztünk levő erkölcstelenségnek is. Hiszen a mit oly sokan félremagyaráztak, az ma is fényt vet a dolgok igazi állására. Pál apostol nem azért dorgálta meg Pétert s Barnabást, mintha ez nem oly igazságot, nem oly Krisztust hirdetett 1 volna, hiszen jobbjukat adták a régi apostolok neki (Gal. 2, 9.), mikorő már 14 évig (Gal. 2, 1.), hirdette a Krisztust, azt pedig a ki megfeszíttetett (1. Kor. 2, 2), hanem azért, mert azok, egy darabig a külsőségekre nem fektettek súlyt, mig egyidőre nem jártak helyesen az evangelium igazsága szerint (Gal. 2, 14) ovk ógöonodoíoiv tzqos rr;v álföeiav tov evayyetiov.) Tegyünk azért mi is, mint Péter, ki szeretettel ajánlotta testvére, Pál leveleit (II. Pét. 3, 75.), sismertessük meg a pogányok közt működők buzgóságát, áldozatkészségét, szeretetét, hitét, kitartását, s megfogjuk látni, hogy a mi igazhitüségünk olyan hideg, olyan kevés köze van a mi életünkhöz, hogy egy-egy Pál ma is szemtől-szembe állhatna velünk s megkérdezhetné, ha valljuk az evangelium igazságait, miért nem járunk azok szerint. Az egész világon mindenhol tartanak az év első teljes hetében imaórákat s imahétté teszik az első hetet. Beszélnek a keresztyénség fontos igazságairól, intézményeiről, a családokról, iskolákról, egyházi életről, missiói munkálkodásról s imád koznak ahhoz az Istenhez, ki Szent Fia által ig szól hozzánk: kérjetek és megadatik. A budapesti theol. tanárok ez év elején növendékeikkel s más keresztyénekkel együtt megtartották az imahetet és az áldás nem is maradt el, sőt gazdagon szállott alá. Ha minden theol. intézet tagjai, minden gyülekezet vezetői megtartanák a jövő év kezdetén ez imahetet, mennyi szent eszme, mennyi jóravaló elhatározás, az Istennek mennyi áldása lenne az eredmény. Ha ezen és ilyen dolgok megvalósítására törekednénk az adventi napokban, akkor igazán készitenők az Urnák utait. Csak arra vigyázzunk, hogy az isteni igazságokat hirdessük. Azután pedig ne csak hirdessük, ne csak mondjuk: Uram, Uram, hanem cselekedjük is a mi menynyei Atyánk akaratát. Hitünk ne legyen kételkedéssel vegyítve, mert akkor nem igazi, de ne is legyen csak hangoztatása hitelveinknek, mert igy szeretet nélkül csak zengő érc s pengő cimbalom. Az advent itt van, a karácsony közeleg, az Ur ama napjához megint közelebb érünk. Ne csak szánk mondja, hanem szivünk is érezze : Jőj jön el a te országod, sőt egész eletünk óhajtásunk valódiságáról tegyen tanúbizonyságot. Ugy legyen. Szabó Aladár. ISKOLAÜGY. Nt. szerkesztő ur 1 Székely J. ur támadására adott higgadt és komoly feleletünk után, azt hittük, béke lesz velünk; nem igy történt. Újvári Cseh Lajos ur, is jónak látta oldalvágásokat tenni. . . de ő a praeceptorok felől nagy tévedésben van. Azoknak egy évi segédkedés után le kellene ugyan tenniök a tanítói vizsgálatot; de még azután elpréci^kedhetnek 10 évig is, még pedig legtöbbnyire olyan állomásokon, a hol 4—5 hónapos tanév után szélnek bocsáttatnak és sem szállást, sem kosztot nem ad nekik senki. Még ez hagyján ; de jött a Székely ur második denunciatiója. A II sből Ítélve, talán jő több is. .. Csodá'atos ; hát nincs az emberekben igazságérzet ?.. . Ugy látszik nincs 1 Ezek a sorok nem polémia gyanánt irvák, hanem a végett, hogy talán elolvasva őket a szerkesztő: nem fog talán hitelt adni a Székely ur beszédeinek. 1. Legelső szava is szőrszálhasogatás. Mi nem nevezzük el a dunamelléki egyházkerületet nagy •körösinek, hanem igen is, használtuk ennek a tanitóképezdének mindkét nevét t. i. a nagy körösit és a dunamelléki egyházkerületit. Ezt a nevet nem mi találtuk ki. Tessék megnézni 1859-ben metszett pecsétünket : rajta van. Rajta igen is; meit ezt az intézetet két testület tartja fenn t. i. a nagy-kőrösi ev. ref. ekkla és a dunamelléki ev. ref superintendentia : ezért nagy-kőrösi és dunamelléki egyházkerületi tanítóképezde. 2. Székely ur szemében növendékeink rossz portékák. Van biz ezek közt jó is, rossz is és a kit a szenvedély elvakit, az rosznak fogja tekinteni még a jót is. iékely ur azt is állitja, hogy, mi a stipendiuszorgalom és jó erkölcsnek adjuk, hanem