Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-30 / 48. szám

771 tanítók sok tekintetben nem hogy szolgálatot tennének felekezetünknek, sőt ennek határozottan kárára vannak — fájdalom 1 Önök is beismerik, midőn megjegyzik, hogy »tagadhatatlan, hogy a tanítói elem igyekszik a község s még inkább az állam karjai közé menekülni, de hát mentségükre hozzák fel, hogy ez az áramlat nem Nagy-Kőrösről kerül ki, az benne van mintegy a levegőben s ellene a legbiztosabb gyógyszerek nem a szép szavak, hanem a tanítói javadalmak emelése és a méltányoltatás ! * Nem ugy urak 1 Tudunk mink ennél iidvösebb gyógyszert, s ez az, hogy mivel mi kath. clerus nem vagyunk, s azok millióival épen nem rendelkezünk s igy nagy dotációkkal épen nem csábithatjuk magunkhoz tanítóinkat : a ki pályája iránt hivatással, kedvvel nem bir, kit egyházának szeretete nem lelkesít, azt ne erőltessék erre a pályára; az maradjon a kasza, kalapács vagy kaptafánál, ott nem okoz egyházi társadalmunknak annyi kárt, mintha önök őt tanítóvá magasztalják, olyan egyénné, ki folyvást a javadalmakon és Tekintetes címen legelteti tekintetét. Neveljenek önök nekünk egyszerű, vallásos kedélyű, de nem fennhéjázó — kevés de jó — nem pedig sok és rossz tanítókat, kik ez időszerint valóságos isten ostorai szegény egyházunknak ! Valamint mi, mikor a papi pélyára lépünk, tisztában vagyunk azzal, hogy sem kalocsai kanonok, sem esztergomi primás ugyan nem lesz egyikünkből sem : ugy önök is megértethetik növendékeikkel miélőtt ama szép de terhes pályára lépnek, hogy bizony a mindennapi kenyérért nem csak imádkozniok, de dolgozniok, s fáradságuk méltán kiérdemelt jutalmával megelégedniök is kell. S épen nem szorul nagy bizonyításra azon állitásom, hogy ép a tanítói osztály ez idő szerint az, a melynek sorsa javítására nézve sokkal több történik, mint bármely másnak. Elég papi állomás van egyetemes egyházunk kebelében ,a mely jövedelem dolgában a törvény által megszabott tanítói fizetés minimumát sem éri el 1 Szegény szolgatársaink még sem akarnak máshova mint az Ur szárnyainak árnyékába menekülni, ki mégis segíti a benne bízókat, elébb-utóbb meg is tartja őkét nehéz gondjaik közepette 1 Ilanem, hogy önök elég naivok magukat a gyülekezetek bizonyítványaival megnyugtatni növendékeik magukviseletét illetőleg : ez valóban bámulatos dolog 1 Hát nem is álmodnák a t. tanár urak, hogy állanak elő ezek a jó bizonyítványok a legtöbb esetben ? Ha a tanitó jól viseli magát, s a kívánalmaknak megfelel : kap jó bizonyítványt : mert »érdemli«, ha botrányosan viseli magát, kap sokszor szintén jó bizonyítványt az egyszeri presbyter indokolása folytán : adjunk neki egi/ pár jó sort, már csak azért is, hogy ha mink égtünk vele — hadd égjen más isla Exempla sunt odiosa 1 Első cikkemben épen azért nem idéztem példákat, mert ily esetben az ember a maga állítása, megjegyzései közben a legnagyobb higgadtság mellett sem kerülheti ki, hogy a személyeskedés terére lepjen. Nekem pedig elvem mindenkor az volt, ,amicus personae, inimicus rei8

. Nem személyek, hanem egy komoly ügy érdekében emeltem fel múltkor, emelem fel most igénytelen szavaimat. Epen azért csak sajnálni tudom, hogy a t. tanári kar >,hallomás utáni hír* regisztrálásával s mellékes indokok keresésével foglalkozik akkor, mikor én a tanítókat illetőleg a nagykőrösi képességet és erkölcsöt oly kíméletlenül megrovom. Engedelmet kérek, nekem nem szokásom egyes ember bűne miatt egész testületet megróni, én nem szoktam könnyen senki felett pálcát törni. A ki engem ismer, tudni fogja, hogy nekem nem egy-két egyénnel kellett érintkeznem, nem egy-1 ét nagy körösi képezdé-znek munkálkodását kellett figyelemmel kisérnem, 16 évi önálló hivata'oskodásom ideje alatt: mignem arra az elszomorító tapasztalatra jutottam, hogy a ,Perzsa levelek* Írójával ekkép nyilatkozzam: „Azt kérded, édes Alim, mi különbség van az európai és ázsiai zsidó közt ? Azt felelem, hogy annyira semmi sem hasonlít egymáshoz, mint az ázsiai zsidó az európaihoz! más szóval mind egyik n.-körösi képezdész, tisztelet a kivételeknek, a másikhoz 1 Szolidságról, emberségtudásról nem sok togalommal bir, felületes gondolkozásban, modorban. Olvasni kivált szakjaba vágó dolgot nem szeret, a maga tökéletesítésére rá nem ér, nemzete irodalmat nem pártolja, legfeljebb a »Lidérc4

néptárra költ, sokszor tékozol az örülésig, máskor fukar a legszükségesebbekben ; szereti a zenét, bizonyítja az, hogy a cigány prímással pertu van, glacé keztyűje az van, de téli kabátja már a cigány prímásnak van, az ő pénzéből stb. Pedig hát nem áll az, hogy fáradsága kora, képességéhez képest megjutalmazva nincs I 30—35 forint havi fizetés egy segédnek elég szép pénz, még ha tanitó is valaki, egyházmegyénkben ennél kevesebb fizetés a hivataloskodási időre nem igen van, nagyobb vagy több azonban igen. Ennyit a káplánok bizony nagyon megköszönnének. De hát ezek jol tudják, hogy a segédlelkészi állapot, ha még oly keserves is, csak ideiglenes állapot, melyből egyszer csak egy tökéletesebb nyomorúságra vagy akarom mondani parochiára ébrednek fel 1 Es ők még sem kacsingatnak sem község, sem állam felé, hanem húzzák a Krisztus igáját, mivelhogy az gyönyörűséges ; emelik annak terhét mert az könnyű I Tisztelt Tanár urak 1 hogy önök a nagy Jcereslet nek" eleget tenni nem bírnak, ez ép azt bizonyítja, a mit állítottam, hogy t. i. nagyon sok történik a tanítók sorsa javításának érdekében. Uj iskolák alapittatnak, fizetések emeltetnek, minek folytán önöknek nemcsak minden selejtes portékájuk vevőre akad, de abban a kellemetlen situatióba jutnak, hogy kénytelenek 2—300 frtos, sőt még jobb fizetésű segédtanítói állomásokat elutasítani, mert azokra nem tudnak embert fogni 1 Tökéletes igazuk van hát abban, ha valami nagyon nem törik, zúzzák magukat az ifjak jelleme képzésé ben ; minek ? mikor igy is kapósak az önök növendékei 1 Micsoda ideális furcsa kívánság is az tőlünk, hogy növendékeik magán életével törődjenek ? ! Hogy azok — relata rejero — hogy zavarják fel a szegény körösi polgár éjjeli nyugalmát, paraszt legényekkel való torzsalkodásaik és kedélyes kurjongatásaikkal 1 Hisa önök abban a reményben vannak, hogy ifjaik otthon töltik az éjet szegényes szállásaikon ! Jól teszik 1 Igy legalabb önök is n) ugodtan tölthetik az éjet .. szállásaikon 1 Minek a rend? fegyelem ? minek annak férfias, komoly alkalmazása a mostani materiálistikus kori an ? Fizetésjav it ás a jelszó és méltánylás! r.em pedig önzetlen odaadó munkásság egyház és haza érdekében ! 1 Kivált mikor az önök képezdéje még kántor képezde isi Hat ez mi az Lten csodája? Hisz mi nálunk eddig a kántorokat az elemi tanítók képezték az elemi tanfolyam idején. Megtanították olyan gyöngyén a gyereket már kis korában templomi és temetési énekeinkre, hogy tanitó nélkül is képesek vezetni az éneket. Ezt a mesterséget az önök növendékei is már kis korukban kell, hogy megtanulták légyen. S ime végre is rá jövünk arra, hogy az önök kántorképezdé zei em tanitani sem énekelni nem tudnak ? Mohácsi pap koromban legalabb talalkoztam egy ifjú tanítóval, a ki jeles bizonyítvánnyal jött ki onnan, mint kitűnő énekes, — zsoltárt énekelni azonban egynél többet nem tudott. Azt ugyan