Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-11-23 / 47. szám
1489 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1511 Tóth Sámuel jegyző terjesztette elő ezután a Hertelendyfalván megtelepült református vallású csángók részéve építendő templom ügyét. Ez irányban az egyház megkereste a kormányt, hogy templom-építés költségeinek fedezésére a kormánybiztosság utján szólítsa fel adakozásra a közönséget. A belügyminiszter válaszában nagyobb sikert jósol a felhívásnak, ha azt az egyház bocsátja ki. Tisza Kálmán felszólása után, hogy a kormány válasza nem ugy értendő, mintha az egyháznak csupán saját hiveit kellene adakozásra felszólitani, a konvent az ügyet az állandó segélyző bizottsághoz utasította. Az első napi ülés utolsó tárgya volt az országos közalap ügyeit intéző állandó végrehajtó bizottság jelentése. Ezt Beöthy Zsigmond biz. alelnök terjesztette elő, nagy elismeréssel emlékezvén meg Lónyay Menyhért grófnak, mint a közalap kezdeményezőjének érdemeiről. Ezután Kovács Albert biz. jegyző olvasta fel a jelentést, mely első sorban az alap állásáról számol. E szerint eddig 72,000 frtnál valamivel több gyűlt be, a miből 6000 s néhány frt tőke a többi évi járulék. Az alaphoz való hozzájárulás aránya kerületek szerint : Erdélyben esik egy lélekre 3V7 kr., a tiszántúli kerületben 23 /4 kr., a tiszáninneniben 57 /l 0 kr, a dunamellékiben 3 V2 a dunántúliban 32 /5 kr. Az alapot a földhitelintézet kezelte elismerésre méltó önzetlenséggel. A jelentést s az abban foglalt javaslatokat rövid vita után általánosságban elfogadták. A jelentés második része a közalapból kiosztandó segélyekre vonatkozik. Segély iránt mindössze 375 kérvény érkezett be, melyek közül nagyon sok nincs az előirt alaki kellékek szemmeltartásával fölszerelve. A bizottság ezekre nézve ezúttal elnézést kér, jövőre azonban szükségesnek látná, ha a konvent bizonyos formu'árékat állapitana meg s azokat a traktusoknak megküldené. Kun Bertalan püspöknek, a bizottsághoz juttatott azon indítványa kapcsán, hogy a segélyezésekre nézve eleve bizonyos kulcs állapittassék meg, javasolja, hogy készíttessék egy törzskönyv mely az egyes gyülekezetek vagyoni állapotat és a lelkészek fizetéseit feltüntesse s mely azután a segélyezések mértékére és sorrendjére nézve irányadóul szolgáljon. E javaslatokat a konvent átalánosságban elfogadta, részletes tárgyalásuk azonban Körmendi/ Sándor és Filó Lajos felszólalására, az idő előhaladottsága folytán, a 18-ki ülésre maradt. A nov. 18-diki ülésen, mielőtt napirendre tértek volna, Féjes István szólalt fel. Felemiitvén egyrészt azon ismeretes körülményt, hogy a főrendiház reformja iránt törvényjavaslat adatott be a képviselő háznak ; másfelől felhozván, hogy a mikor a zsinat nem ül együtt, a kon vent van jogosítva az egyetemes egyházat az állam irányában képviselni, a következő indítványt nyújtja be . Miután a főrendiházi tagság kérdésében ref. egyházunk egyetemes hivatalos alakban 1867 óta nem nyilatkozott, — akkor pedig a következőket mondotta ki: „Azon előjogokra s kiváltságokra nézve, melyekkel egyik vagy másik hitfelekezet és ennak egyházi hivatali okai bírnak, az egyetemes értekezlet közös nézete és óhajtása az, hogy azok teljesen megszüntetendők ; ha azonban az állam törvényhozása által meg nem szüntetnének, azon esetre fenntartja magának az egyetemes értekezlet, hogy egyházunkat illetőleg e tárgybeli nézetét és kívánalmát az 1848. évi 20. tc. alapján a viszonyokhoz képest annak idején nyilváníthassa.« — Ennélfogva, beállván azon idő, melyre nézve egyházunk a nyilatkozást magának fenntartotta; tisztelettel kérjük az egyetemes konventet hogy a fenntemlitett kérdésben határozni, illetőleg e tárgyban javaslattétel végett a jogügyi és közigazgatási bizottságot együttesen kiküldeni s megbízni méltóztassék. Budapest, 1884. nov. 17. Beadják: Fejes István, Kiss Áron, Körmendi Sándor, Kerkápoly Károly, Szilágyi Dezső, Mocsáry Lajos. Mocsáry Lajos ajánlja az indítvány elfogadását. A mi meg is történik, s az illető bizottságok utasíttatnak, hogy az indítványt mielőbb tárgyalás alá vegyék s arról a közelebbi ülésen tegyenek jelentést. Ezután napirendre térvén az ülés, következett a közalap végrehajtó bizottsága jelentésének részletes tárgyalása. A bizottság tekintettel arra, hogy számos kérvény felettébb szabályta'anul volt felszerelve, s e miatt figyelembe nem vétethetett, ajánlja, hogy jövőre a kérvények felszerelésére vonatkozólag mintaivek szerkesztessenek. Ezen javaslat hosszabb vitát idézett elő. Körmén dy Sándor nem tartja célravezetőnek az alaki kellékek túlságos szaporítását, sőt ez csak a bajt fogná fokozni. Fejes a kérvény adatait nem a községi elöljárók, hanem az e. megyei tenácsbirak által óhajtaná bizonyitatni. A bizottság javaslatának ellene is, mellette is többen felszólaltak, mint Benko János, Beöthy Zs. Tisza LAszló, Molnár B, Szász B. mig végre Mocsáry és Szász Károly azon érvelése után, hogy ezen javasolt intézkedés csak ideiglenes jellegű leend, s hogy ez azonnal, ha az egyházi jövedelmeket feltűntető törzskönyvek elkészülnek, önkényt feleslegessé válik, a javasat elfogadtatott. A missiói és utazó lelkipásztorok folyamodásaira nézve benyújtott azon javaslata a bizottságnak, hogy ezen folyamodványokra nézve érdemleges határozat csak a missiói bizottság jelentésének benyújtása, s tárgyalása után hozassák, elfogadtatott. Következett az egyes egyházak részéről segélyért benyújtott kérvények részletes tárgyalása. A bizottsági jenlentés egyházmegyénként és kerületenként tünteti elő a beérkezett kérvényeket, előadván, hogy melyek nem voltak és miért figyelembe vehetők, és melyek s menynyivel honorálandók. A végrehajtó bizottság már eléggé megrostálván a kérvényeket, s meglatolván a körülményeket : az általa tett javaslatokat a konvent kevés módosítással elfogadta. A hertelendyfalviak — csángó telep — számára, a bizottság 200 forintot hoz javaslatba, nem is kérvén ezek. többet. Kerkápoly azon kérdést teszi, hogy a bizottság, oly helyeken, hol szükségesnek látná, több évre szóló segélyösszeget is nem szanazhatna-e meg? De Beöthy azon válaszában, hogy ez nem volna célszerű, mert hiszen a gyülekezetek vagyoni viszonyai s igy a segélyezés feltételei is évről évre változnak, mind a kérdező, mind a konvent megnyugodott. A szegedi ev. ref. egyház kérvényét, bár a mellett a gyülekezet vagyoni állapota nincs kimutatva, s bár ez egyház ujabban tetemes segélyben részesült, a bizottság 150 frttal véli javadalmazandónak. Szilágyi Dezső: Elég, ha Szegedet az országgyűlés kényezteti el, ne tegye ezt a konvent is. Oly hibák mellett minőket a bizottsági jelentés emlit, más kérvényeket elutasítottak ; ő nem akar kivételt tenni. Szász Károly: Ha az aiaki hibákat oly nagy figyelemre méltatjuk, akkor a kérvények 60— 8o°/0 -at vissza kell utasítani. Kerkápoly Károly: A kérvénynél hiányzik a vagyoni állapot s az eddigi segélyezés kimutatása, ez pedig nem alaki, hanem lényegi hiba, a minőt a bizottság más szegényebb gyülekezeteknél nagyon is figyelembe vett. Iiévész Bálint jól ismeri a szegedi egyház viszonyait s tanúsíthatja, hogy az a segélyre csakugyan rá van szorulva. Ez egyház uj templomot épített s annak a költségeire i0,00u frttal most is adós. Most meg uj parcchiát kell építenie, mert a régi
