Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-19 / 42. szám

1267 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1268 eperjesi hittani intézet megfelel rendeltetésének. Azt hiszi, hogy e tanintézet nincs olykép felszerelve, hogy megállhassa a helyét a pozsonyi theol. tanintézet mellett. CzéJcus István megjegyzi, hogy a tanintézet, ha nem is áll a legmagasabb színvonalon, de a kerület arra törekedik, hogy az intézet színvonala mindinkább emeltessék. — Ugyanezen értelemben nyilatkozik Iíörk is. Karsay Sándor dunántuli szuperintendens a jövőre nézve azt kívánja, hogy az ily jelentések írásban adassanak be. Kívánatosnak tartja továbbá, hogy a tiszai hittani intézet példányképül maga előtt a pozsonyi theologiai akadémiát tartsa. Hunfalvy Pál szomorú jelenségnek tartja azt, hogy két tanintézet versenyben áll egymással. Ennek eredménye csak az lesz nézete szerint, hogy egyik hittani intézet szervezete sem elégíti ki az igényeket. Fcibinyi Theofil nem óhajtja azt, hogy az eperjesi hittani intézetből kikerült lelkészek ugyanazon jogokkal ruháztassanak fel, mint a pozsonyi theologiai akadémia hallgatói. E tanintézet egyenjogosultságát a pozsonyival csak azon esetben ismerné el, ha annak szervezetére az egyetemes gyűlés elé pontos jelentés terjesztetnék. Szeberényi Gusztáv, Csecsetica Sámuel, Czékus István és Bánó József felszólalásai után a közgyűlés Prónay Dezső báró indítványára kimondta, hogy az eperjesi theologiai tanintézetben a tiszai szuperintendens által bejelentett változást örvendetes tudomásul veszi, de egyszersmind utásitja a tiszai egyházkerületet, hogy a jövő évi egyetemes gyűlés elé az eperjesi hittani tanintézet szervezetéről részletes jelentést terjeszszen. A Bótli-Telelcy-féle ösztöndijat a stipendialis bizottság a folyó evre 39 frtban állapította meg, s kijelölte egyszersmind az ösztöndijban részesítendő növendékeket. Az egyetemes gyűlés tudomásul vette. S a Zsivora György elhunyta által megüresedett helyre a stipendiális bizottságba Földváry Miklós orsz. képviselő választatott meg. Tornyos Pál váczi lelkész jelentését, hogy a váczi siket-némák intézetében a lefolyt évben hány ág. evang. növendék részesült hitoktatásban, tudomásul vette a gyűlés. Iíaan Lajos egyetemes egyházi főjegyző a hallei egyetem tulajdonát képező Bibliotheca hungáricában őrzött s a magyarországi evang. egyházra vonatkozó kéziratok négy példányban lemásoltatását indítványozza, miután eredetiben nem kaphatók meg. A gyűlés ezt óhajtandónak tartja, de határozatképen nem mondja ki a lemásoltatást. Ezután az egyetemes gyámintézet 23-dik évi jelentését olvasták fel s tudomásul vették. Az egyetemes gyámintézeti bizottság azt indítványozza, hogy némely egyháznak ama szokása, hogy sorsjátékokat rendez, szüntettessék meg, illetőleg a kormány kéressék fel, hogy sorsjáték rendezésére csak a superintendentiák ajánlatára adjon engedélyt az egyes egyházaknak. A gyűlés az indítványt elfogadta. Felolvastatott ezután a Hrabovszky Zsigmond-féle alapítványt kezelő bizottság jelentése. A bizottság ellenőri állás felállítását kéri; de ez a pénzügyi bizottság jelentése kapcsán fog majd tárgyaltatni. Az alapítványi bizottság három évi mandatuma lejárván, újból megválasztatott. Ezután Jakobey egyetemes pénztárnok jelentése olvastatott fel; a felmentvényt megadta a gyűlés. A bonyhádi gymnásiumnak 200 frt segélyt szavazott meg a gyűlés. A tanügyi bizottságba a Vandrák András elhunyta által megüresedett helyre Hörk József s a Stehlo Endre lemondása által megüresedett helyre Schranz János választatott meg. Szóba jött ezután a vallásoktatás költségeinek fedezése. A bányai kerület ugyanis azt indítványozta, hogy az állami felekezet nélküli iskolákban a hitoktatás költségeit maga az állam viselje s az egyetemes gyűlés többségének véleménye oda irányult, hogy e tárgyban a minisztériumhoz vagy országgyűléshez fölterjesztés intéztessek. Gyurátz Adolf egyházi alap teremtését indítványozza, ugy hogy minden egyes protestáns csaiádfő az évenkinti adózásának bizonyos százalékát fizesse a kerületi alapra. Czékus superintendens a hitoktatás sikerét csak akkor találná teljesnek, ha az egyháznak leányiskolái is nagy számmal lennének, mert eddigelé az ág. ev. egyház a nőnevelést elhanyagolta. Zsilinszky Mihály célszerűnek tartaná, hogy a felekezetnélküli iskolákban a vallástanitásért szedett 2—5 frt tandijat szüntessék meg. Szeberényi Gusztáv azt hiszi, hogy a szülők a vallástanitásért ép oly könnyen fizethetnek, a mint fizetnek a francianyelv tanításáért. Péchy Tamás ellenzi, hogy a szülők a vallástanitásért külön terheltessenek. Nem talál abban az egyházra semmi sérelmet, ha az állam segélyét igénybe veszi és kéri a vallásoktatásra nézve is. Helyesli, hogy a kormányhoz az államsegély emelése tárgyában kérelem intéztessék, de tekintettel az állami költségvetés közeli tárgyalására, nem hiszi, hogy a kérelemnek már ez évben foganatja lenne. — Nincsen ugyan napirenden, de felhozatott s igy ő is hozzászól a nőnevelés kérdéséhez. Maholnap fontosabb lesz ez, mint maga a finevelés. Figyelemmel kiséri régen különösen a katholikusoknak törekvéseit a nőnevelés terén s azt látja, hogy oly kitűnő nőnevelő intézeteket létesittetek az ország minden részében, hogy ezekben számos prot. lány is neveltetik. Hogy pedig a kath. nevelőintézetekben a prot. gyermekek nem lesznek jó protestánsokká, azt kétségbevonni nem lehet. Nem veszi rossz néven ezt a katholikusoktól, de hibának tartaná, ha az evangélikusok nem követnék példájukat. Felkéri az egyetemes gyűlés valamennyi tagjat, hogy gondolkozzanak a fontos ügyről s ha bárki inditványnyal lép fel, a maga részéről pártolni fogja azt s nagyon óhajtandónak tartaná, ha legalább egy-két jeles felekezeti lányiskola mielőbb felállíttatnék. Karsay Sándor szuperintendens a vallásoktatás miseriáiról több példát hoz fel kerületéből. A nagyobb városokban alig képesek a lelkészek a hitoktatást elvégezni , pártolja tehát az államsegéfy fölemelését. Geduly Lajos csak azon feltétellel volna hajlandó elfogadni az államsegély fölemelését, ha ez nem sérti az egyház autonómiáját. Bánó József fölveti a kérdést, hogy mennyit kellene kérni, de a gyűlés erre nézve nem állapodott meg, kimondja azonban a gyűlés, hogy az országgyűlésnél kérni fogja az államsegély fölemelését s a kérvény szerkesztésével Győry Elek egyetemes jegyzőt bízták meg. A suplicálások ügye kerülvén ezután szőnyegre, Szontágh Pál, Szeberényi Gusztáv, Zsilinszky Mihály, Péchy Tamás, Győry Elek s még többen hozzá szóltak a kérdéshez. Sok iskola ugyanis más iskolától kér kölcsön kéregető gyereket s némelyik más felekezetbeli suplicansokat küldözget az országban szerteszét. Az egyetemes gyűlés a szuperintendentiákat figyelmezteti, hogy ez anomáliákat szüntesse meg s figyeljen ra, hogy csak is jó viseletű és evangelikus vallású növendékek alkalmaztassanak suplicánsokul.