Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

1271 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1272 vétünknek egyetemes egyházunk nevében is, a gyászhír vétele után azonnal, az igazgatótanácshoz intézett táv­iratban, valamint az erdélyi ref. egyházkerület főgond nokához, nm. b Kemény Gábor úrhoz intézett részvét­nyilatkozatban is kifejezést adtam. 9. Végül fájdalommal kell megemlékeznem egye temes egyházunk három buzgó tagjának gyászos elhuny­táról is, a kik egyetemes bizottságainknak tagjai levén, már ezen körülmény is arra indit, hogy róluk e helyen külön megemlékezzem. Az egyet, theol. akad. bizottság buzgó tagját vesz tette el néhai O.-ztroluczky Géza békésmegyei esperes­ségi felügyelő elhunytával; nem kételkedem, hogy egye temes gyűlésünk is jegyzőkönyvben kívánja az ő emlé­két megerősíteni. Vandrák András eperjesi tanárnak, az egyetemes tanügyi bizottság tagjának elhunytával protestáns tanári karunk egyik büszkesége költözött el az élők sorából. Félszázadot túlhaladó működése a tanári pályán, már magában véve is emlékezetes; de kettősen kell fájlal­nunk Vandrák András elhunytat, ki azon tanáraink közé tartozott, kiknek működése kiválóan emelte protestáns tanintézeteink jó hírnevét. Vai drák neve evang. tan­ügyünk történetével és fejlődésével válhatlanul összeforrt. Legyen áldott emlékezete 1 Az egyetemes pénzügyi és stipendialis bizottság Zsivora György elhunytával egyik legbuzgóbb tagjat veszté el, a ki hajlott kora dacára a bizottság ülésein alig hiányzott s annak munkálataiban tevékeny részt vett. Áldozatkészsége, mely párját ritkítja, maradandóvá teszi emlékét: nem kétkedem, hogy mi is megörökítjük jegyzőkönyvben áldott emlékezetét. Geduly Lajos az egyetemes felügyelő jelentésének kiegészítéséül fölemlíti, hogy csak par nappal ezelőtt hunyt el az ág. evangelikus egyház egy harmadik jeles tagja is Lichner Pál pozsonyi tanár. Péchy Tamás azt indítványozta, hogy a helv. hitv. protestáns egyházhoz Nagy Péter erdélyi püspök elha­lálozása alkalmából részvétirat intéztessék. A gyűlés az indítványt egyhangú helyesléssel fogadta. Ezután bemutatta Pronay elnök a közoktatásügyi miniszter rendeletét az illetektelen elkeresztelések ügyé­ben. Miután ez már a kerületekhez is megküldetett, most felolvasását mellőzték. Jelentette továbbá az elnök, hogy Török Pal el­hunyt helv. hitv. püspök elhalálozása folytán özvegyéhez részvétiratot intéztek. Felolvasta ezután Győry Elek egyetemes főjegyző az egyetemes tanügyi bizottság jegyzőkönyvét, mely a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. XXX. t. c. végrehajtása tárgyaban kibocsátott mi­niszteri megkeresés tárgyalásáról szólott. Geduly Lajos nem tartja célszerűnek, hogy az egész középiskolai tanrend itt újra tárgyaltassék, miután az egyetemes tanügyi bizottság az ügyet úgyis részletesen targyalta. Fábry rimaszombati tanár a vallástannak az érett ségi vizsgatárgyak közé való fölvételét hozza szóba, miután a tiszai kerület is sürgette ezt. Miillner Mátyás (Sopronból) ellenzi, hogy a val­lástan az érettségi vizsga tárgya legyen, mert az evang. iskolákba mas felekezetűek is járnak s a zsidókat és katholikusokat nem lehet kényszeríteni, hogy a vallásból vizsgát tegyenek. Karsay Sándor dunántuli szuperintendens fölemlíti, hogy korunk az indifferentia kora, meg kell tehát győ­ződnünk arról, hogy a növendékek, midőn az életbe ki­mennek, vallás tekintetében is mily képzettséggel bírnak ? Megkívánja, hogy a vallás az érettségi vizsga tárgyát képezze s hangsúlyozza, hogy a vallástanból az érett­ségi vizsga kormány képviselő kizárása mellett tartas­sék meg. Szeberényi Gusztáv kerülete nevében szintén csatla­kozik a tiszai kerület indítványához, sőt kívánja, hogy a vallásoktatással szakférfiakat bízzanak meg, ne pedig rokkant tanerőket. Trsztyénszky esperes a dunáninneni kerület nevé­ben kijelenti, hogy a vallástannak ugyanolyan hatáskört követelnek az érettségi vizsgán, mint a minővel a többi targyak birnak. Ilunfalvy Pál azt tartja, hogy ha a kormány kép­viselője ki fog záratni a vallás-vizsgáról, akkor erről kü­lön jegyzőkönyvet kell fölvenni, mert a kormány képvi­selője nem írhat alá egy oly jegyzőkönyvet, melynek tárgyát nem ismerte. Czékus I-tvan : Az aggodalom nem áll, mert más olyasmi is van, a mi befolyást gyakorol az érettségi bi­zonyítványra és a miről a kormány képviselőjének nincs tudomása. Igy például nem ismeri ő az évközben adott os/talvzatokat, melyek hatarozott befolyással vannak az érettségi bizonyítványra és mindazonáltal aláírja azt. Il'órk József theol. tanár: Eltekintve attól, hogy a hozott határozat az utasítás 26. § ába ütközik, mely sze­rint a vallástanból nyert osztályzat nincs befolyással az általános osztályzatra, mi történik akkor, ha a tanuló csupán a vallástanból bukik meg ? Vájjon a kormány respektálni fogja-e az ilyen tanulónak pótvizsgára utasi­tásat, kinek képviselője mellőzésével adtak elégtelen osz­tályzatot ? Szontayh Pál (nógrádi) : Ha az határoztatik, hogy a kormány képviselője kizárassék a vallás érettségi vizs­gájáról, akkor csatlakozik Ilunfalvy Pál indítványához, hogy arról külön jegyzőkönyvet kell vezetni. Nem látja át azonban, hogy miért mellőztessék a kormány képvi­selője? Nincs nekünk semmi eltitkolni valónk. E prae­cedenst azok fogják használni, kiknek van eltitkolni való­juk. A mi dolgunk tiszta. A vallási dolog legkevésbbé az, mely elrejtésre szorulna. Ha nem határozat még a kormányképviselő kizáratása, ne is tegyük ezt határozattá. Geduly Lajos osztja Szontágh Pál véleményét, hogy nincs mit eltitkolni, azt indítványozza tehát, hogy a kormány képviselője jelen legyen ugyan, de csak pas­siv részt vegyen a vi/sgál tban. Bánó József felemlíti, hogy a kormány nem is kí­vánja, hogy képviseltessék a vallásvizsgán; nem tartja tehát célszerűnek, lio^y ők hívják meg arra a kormányt. Pártolja a tiszai kerület indítványát. Batizfalvy tanar elfogadja azt is, hogy a vallás vizsga tárgy a legyen s azt is, hogy a kormány képvise lője ott jelen legyen. Káldy Gyula hangsúlyozza, hogy a kormány kép­viselője előtt kel! megtartani a vallásvizsgát, de rámutat a nehézségre, ha a vallástanból megbukott egyén a mi­niszterhez folyamodik, ki az országos törvény szerint a vallástanból teendő vizsgára senkit nem kötelezhet. Prónay Dezső báró: Semmi kifogásunk sem lehet az ellen, hogy a kormány képviselője jelen legyen a vallas­vizsgán is. Hogy a kormány nem vette föl a vallást az érettségi tárgyak közé, ez bizonyítja, hogy a kormány képviselőjének nincs is joga kérdéseket intézni a vallásból a növendékekhez. Indítványozza : mondja ki az egyete­mes gyűlés, hogy a vallastant az érettségi vizsga többi tárgyai közé fölveszi s az abból kapott osztályzat egyen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom