Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

1257 értékű a többi tárgyakból kapott osztályzattal, A kor­mány képviselőjének jelenlétéről vagy kizáratásáról pe dig ne hozzunk semrni féle határozatot. A gyűlés ez indítványt egyhangúlag elfogadta. A tanrend és tanterv megállapítására az egyete­mes felügyelő elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki azután a gyü'és. Szóba került ezután Fejes Istvánnak, a sárospataki főiskola egyházi algondnokának indítványa, melyet a tiszainneni ref. egyházkerület küldött át az evang. egye­temes gyűléshez. Ez indítvány az 1848. XX. törvény­cikk 3. §-nak életbeléptetését s a felekezeti iskolák ál­lami segélyezésére vonatkozó törvényjavaslat felterjesz­tését kéri. Trsztyénszky Ferenc pozsonyi espe es a dunánin­neni kerület nevében, Szeberényi Gusztáv a bányai ke­rület, s Karsay Sándor a dunántuli kerület nevében pár­tolják a tiszáninneni ref. egyházkerület indítványát. Zsilinszky Mihály fejtegetve a reformált egyházak iskoláinak sanyarú helyzetét, a bányakerület nevében a következő indítványt terjesztette elő : Tekintve azt, hogy az országos tanügy emelését célzó ujabb iskolai törvények intézkedései által a protes­táns vallású polgárokra indirecte uj meg uj terhek ro­vatnak; tekintve azt, hogy a protestáns egyház az ilyetén­képen felmerült ujabb költségek fedezésére külön alap­pal nem rendelkezik, s valahányszor az országos törvény követelményeinek megfelelni kiván, mindannyiszor a kü­lönben is terhes adókkal sújtott hivek áldozatkészségéhez kénytelen folyamodni; tekintve azt, hogy az 1848. XX. tcikkben kimon­dott felekezeti egyenlőség és viszonosság elvével nem egyeztethető össze, hogy mig más hatalmasabb egyház legnagyobb részt állami alapítványokból tartja fel isko­láit, addig a szegényebb protestáns egyház csupán hí­veinek filléreiből tartsa fel állami törvények által szabá­lyozott iskoláit; tekintve végre azt, hogy az 1868. LIII. törvény­cikk a vallásfelekezetek egyenjogúságának az 1848. XX. t. c.alapján uj törvény utján való általános szabályozását ki­látásba helyezi, a bányakerület részéréi és annak nevében van szeren­csém indítványozni, hogy addig is, mig az országos ta­nulmányi alap jogi természete felett a törvényhozás vég­leges határozatot hozna — egyetértőleg a testvér helvét hitvallású egyházzal — tegye meg az egyetemes evang. egyház a kellő lépéseket arra nézve, hogy a hazai két protestáns egyház iskoláinak fenntartása, illetve segélye­zése céljából megfelelő tanulmányi alapot teremtsen. Zsilinszky indítványa előleges tanulmányozás végett az egyházkerületeknek meg fog küldetni s a jövő évi egyetemes gyűlés fogja tárgyalni. Ezután a suplicatió kérdése került tárgyalás alá s az állami segélyben részesülő iskolák tápintézeteinek supli­cálási joga tárgyalás végett az egyházkerületekhez uta­síttatott. Az állam által segélyzett iskolák tanáraira vonat­kozólag kimondotta az egyetemes gyűlés, hogy azok az állam által nem segélyzett iskolák tanáraival egycnjo­guaknak tekintetnek. A békéscsabai, eperjesi, rimaszombati, aszódi és selmeci iskolák állami segélyezést kérő folyamodványai a tanterv kidolgozására kiküldött bizottsághoz tétettek át. Az elkeresztelési sérelmek és a parbér kiszolgálta­tása körüli rendetlenségnek orvoslása végett Prónay az ágost. evang. egyház nevében, Vay Miklós báró pedig a helv. hitv. egyház nevében felírtak a közoktatásügyi miniszterhez. Trefort egy leiratban felelt a két refor­malt egyház kérvényére s kijelentette, hogy a sérelmek megszüntetéséről gondoskodik s ha rendeletei nem bizo­nyulnának elégségesnek, a sérelmeket hajlandó törvény­hozási uton is megszüntetni. Az egyetemes gyűlés a mi­niszteri leiratot örvendetesen vette tudomásul. A theologiai akadémiai nagybizottságba Richter Ede s Káldy Gyula választattak meg. Ezután a könyvtár és levéltár kérdése került szóba. Sajnálattal vétetett tudomásul, hogy Elischer József volt egyetemes könyv- és levéltárnok állásáról lemondott Doleschall Gábor jelentette, hogy a levéltár megletősen rendben van s érdekes okmányokban elég gazdag. Ugyan­csak Doleschall indítványozta, hogy az egyetemes gyű­lés vegye meg Luther legújabb kiadású összes műveit, miután ez még hiányzik a könyvtárból. A gyűlés egy­hangúlag elfogadta. (Vége köv.) A komáromi ref. egyházmegye őszi közgyűlése. A komáromi ev. ref. egyházmegye f. év szeptem­ber hó 18-án tartotta őszi közgyűlését főtiszt. Vályi Lajos esperes s ngs. Madarasy Mór egyházmegyei s. gondnok urak elnöklete alatt. A nagyszámban megjelentek előtt esperes ur a tavaszi közgyűléstől ez ideig tett intézke­déseiről számot adván : ezt a közgyűlés helyeslőleg tu­domásul vette. Ezután felemiitette néhai Czike Péter sz. péteri lelkésznek augusztus hó 18-án végelgyengülés miatt bekövetkezett gyászos halálát, mely ezen gyászos ese­mény feletti fajdalmának a közgyűlés jegyzőkönyvileg ad kifejezést, s a 82 éves agg lelkész-társ emlékét ugyan ez uton kívánja megörökiteni. A néhány évre helyettes­seli betöltésért folyamodó somorja, lak-szakállas és nagy­keszii üresedésben levő egyházak kérelmökkel elutasit­tatván : rendes lelkészválasztásra utasíttattak. Az orszá­gos közalaphoz járulni nem akaró egyházak közül Far­kasd, Zsigárd és Kamocsa a javulás útjára léptek, míg a deakii egyház tagjai hétnek kivételével megmaradtak az opositio terén, ezekre a tavaszi gyűlés által kiküldött deputatio kivetést eszközölvén : a rájok rótt összeg tő­lök hatósági uton fog beszedetni. Az egyházmegye területén működő segédtanítók a törvény értelmében hivatalukra feleskettettek. Az e tisz­tüket több éven keresztül teljesített egyházmegyei kérd­nökök lemondván, helyökbe újak választattak, kik e mi­nőségben tisztüket eskü mellett fogják teljesíteni. E tárgy­gyal kapcsolatban az egyházmegyei gyűlés nem látván célra vezetőnek a lelkész jelölteknek az egyházmegyében, majd a kerületem szigorlatok tételét, kivált miután a lelkészi minősítésnél az ez alkalommal nyert bizonyítvá­nyok a mérvadók: egyhangúlag elhatároztatott a jövő kerületi gyűlésen indítványozni, miszerint a lelkészjelöl­tek ezután a kerületen tegyék le szigorlataikat a taná­rok, mint szakképzett cenzorok előtt. A számos tárgyak közül, melyek egyházmegyénk zöldasztalán ez alkalommal megfordultak: ezek valá­nak leginkább közérdekűek. A gyűlés folyamat — az idő előre haladván — félbeszakította, a vidám társalgás és elmés toasztokkal fűszerezett közebéd, mely után so­kan édes otthonukba távozván, kevesebben pedig ismét a zöld asztal mellett foglalván helyet, a még hátramaradt ügyek elintézése végett, mely megtörténvén örök ifjú kedélyű elnökünk azon szives kívánat mellett zárta be a közgyűlést : vajha a következő tavaszi gyűlésen ismét üdvözölhessük egymást 1 Ugy legyen 1 Závori Elek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom