Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

1267 PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. 1268 szolgai formába öltöztetett s hatalom nélküli, tettei és mulasztásaiért felelős prot. esperesnek apostoli székétől félteni kellene a magyar protestantismus területén legéberebb egyházmegyében 1 Ne az esperesek hierarchikus tendentiáitól féltsük a lelkész megerősítési jogot, hanem a protestáns közgyűlések anarchikus jelenségeitől óvjuk inkább a prot. szabadságot. Mert a lelkészválasztás megerősítése a protestantismus szabadsági kérdése. Amig a törvény által határolt restauratió alatt álló, felelősség alá vonható esperesek keze között van, azoktól nincs ok félteni a lelkészválasztás megerősítését; ha a procax libertás szemkápráztató elvének hódolva, közgyűlési nem felelős tömeg jó vagy rossz s könnyen befolyásolható hangulatára bízzuk a megerősítést vagy megsemmisítést ; egyengettelik útja oly visszahatásnak, mely következményeiben veszélyes lehet. Vagy mihelyt esperes, ev ipso hierarchikus, mihelyt közgyűlés, eo ipso demokrata és areopag ? . . . Sajnos volna az első, fájdalom, bizonynyal Cs. ur szerint sem igaz a második. Vagy egy két esperes helytelen felfogása, vagy botlása, inkább veszélyezteti a prot. szabadságot, mint egyik-másik közgyűlés botlása ? Avagy csak az esperes tévedhet, a concilium nem ? mert minden tanácskozását, teltét a szent lélek vezeti ? Vájjon nem inkább ez-e római felfogás ? De bármint volna is, a kérdés végre is az : Mit mond a törvény ? Én kimutattam logikai rendszerét is. Amig törvény törvény, ha hiányos volna is, tisztelnünk kell. Majd ha tapasztaljuk hiányait, igazítsa ki a jövő. De mert a törvény valamely egyházi funktió vezetését szabályszerű befolyása esetében, véglegesen le bonyolítását egy emberre (habár esperesre) bízza, azért ne ez esperest gyanúsítsuk, hanem tessék a törvény megváltoztatására hatni, s az a hierarchikus tendentiáju esperes bizonyára tanúsítani fogja, hogy ő is protestáns s hogy megesküdött arra, hogy a törvényt mind maga megtartja, mind másokkal megtartatja: különben nem hierarchia, hanem ami annál is veszélyesebb, anarchia. Egyébbiránt győzzenek meg Cs. és Sz, ur felfogásuk helyesb és törvényszerű voltáról, én meghódolok nékiök : eddig azonban állok egyházmegyénk felfogása szerint, velők szemben. De gyanúsítás ott, ahol elégséges indokai vannak bizonyos irányú felfogásnak, nem protestáns elv 1 . . . Erre a térre ne lépjünk. Körmendi/ Sándor. A tiszáninneni ref. egyházkerület őszi közgyűlése. A tiszáninneni egyházkerületnek 1884. szept. 21 — 23 napjain Rimaszombatban tartott gyűléséről pótlólag még következőket jegyezzük fel: Az egyházkerület vezérférfiait s a minden felől összesereglett érdekeltek nagy számát kitűnő és minden izében igaz magyar vendégszeretettel fogadta és látta el nem csak a temploma 100 éves fennállásának emlékünnepét ülő ref. gyülekezet, hanem a lelkes város minden felekezetű lakosa egymást akarta felül múlni a szívesség kimutatásában. Csak a róm. kath. lelkész hagyta el e napokra még a várost is, hogy ne legyen kénytelen a reform, egyházkerület püspökének egy barátságos „Isten ho zott*-at mondani. Viszonzásul mi e derék egyházi atyának elfeledtük még csak a nevét is megmondani. Á presbyterium által adott három nagy ebédet a város lelkes hölgyei állították elő és hordották fel a »Három rózsa* vendéglő nagy termében. A szept. 21-iki diszebéden 380 egyén foglalt helyett. Az első felköszöntőt a püspök Kun Bertalan mondott a királyra és fenséges családjára. Majd távirat menesztetett a távollevő főgondnok b. Vay Miklós ő nagyméltósága üdvözlésére, mely az összes résztvevők kegyeletes megemlekezését tolmácsolá. A többi felköszöntésekből csak néhány élesebb hang hallatszott ki. Terhes Barna a sárospataki ref. leánynövelde javára kinyomtatott s helyben elárusított »Üdvözlő hangok Rimaszombathoz* című versfüzérét olvasta fel, Szentpéteri Sámuel az elhalt áldozatkész nagyok (Szíjgyártó S. stb.) emlékének áldozott s azok sírjainak megjelölésére hivta fel a közfigyelmet, Zombori G. a város múltjából lelkesítette és éltette az élőket, továbbá Mitrovics Gyula, Fejes István és Nóvák Lajos felavatott ifjú lelkész mondottak emelkedett eszmékkel gazdag be szédeket. Az azon este tartott táncvigalom az egyháznak 400 o. é. forintnál többet jövedelmezett. Szept. 22-én ft. Kun Bertalan püspök a jelenlevő ket meleg érzéssel üdvözölte s miután a távollevő főgondnok' helyét a legidősebb egyházmegyei gondnok M. ifj. Vay Miklós elfoglalta, s mielőtt a tanácskozás kezdetét vette volna, a meghatottság szomorú érzetével emlékezett meg Nagy Péter haláláról, s a közgyűlés a gyászoló családnak és egy házkerületnek részvétnyilatkozatot küldött. Egyházkerületi főjegyzővé majdnem az összes szavazatokkal Mitrovics Gyula sárospataki hittanár, eddigi egyházkerületi aljegyző, világi egyházkerületi tanácsbiróvá dr. Lengyel Endre és Lévai József, sárospataki ének- és zenetanárrá Beke Antal hadházi orgonász választattak, s kimondatott, hogy a hittanfolyamon a neveléstan előadására Dezső Lajos áUainképezdei igazgató kéretik fel. A tengeri kígyó is ez alkalommal újból felmerült ; már talán rosszul is esnék, ugy megszoktnk azt, hogy Fráter Sándor ur a sárospataki főiskola »györgytarlóí

-i birtokának haszonbérlője kérelmez halasztásért. A cautio kiegészítése is ez alkalommal elhalasztatott, a vizszabályozásra tett költségei elfogadtattak, egy consortiummal évi 8 ezer forint bérösszeg alapján leendő összeállítása megengedtetett, a főiskola jogainak biztosítása mellett, — szóval kérelme mindenben teljesíttetett; azonban gondoskodva van, hogy a lezárolt vagyon felszabadítása mellett is a főiskola kárt ne szenvedjen. Olvastatott Fejes István dolgozata az egyházi dé" kánság felállítása tárgyában. Ez átgondoltan készített ter* vezet szerint az országos közpénztár létesítése elvileg megszünteti a közvetlen kéregetést, de a közalap elégtelensége miatt nem lehet kimondani azt, hogy az egyházak különös esetekben, nagyobb csapások súlya alatt, vagy mikor a domestikához fordulni jogosítva nincsenek : engedélyt ne nyerjenek felhívások utján gyűjtéseket eszközölni. Továbbá minthogy mindinkább közszükséggé válik a vallásos érzetből folyó jótékony intézmények : szegény- és betegápoló intézetek, szegény gyermekek iskoláztatása, a teljesen vagyontalanok eltemettetése, szóval oly intézmények felállítása, a melyekben a vallás tettekben mutatná meg áldásos voltát : e végre állíttatnak fel minden egyházban az u. n. házi segély 'pénztárak. A házi segély pénztár célja az egyház szegényeinek segélyezése és hol lehető szegények házának felállítása, fenntartása, betegápolás ingyen, iskoláztatása a szegény gyermekeknek, a vagyontalanok eltemettetése, a közintézetek segé-I lyezése stb. Ennek a pénztárnak kezelésére az egyház