Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

1317 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1318 presbyteriuma délcdnyt választ, a kihez ismét tizedesek, segédek adatnak, sőt támogatásukra tisztességes családos vagy özvegynők, mint délcdnynőh (diakonissza) alkalmaztatnak, egyszerre 6 évi időtartamra választatván. Ezek kötelesek a presbyterium által meghatározandó időben gyűjtés végett az egyháztagokat megkeresni, készséggel elfogadván tőlük mindent és minden csekélységet, feljegyezvén az adományt és az adózók neveit, s az a presbyteriumnak haladéktalanul bejelentendő. A presbyterium ezt pénzértékre változtatja, ruha és életneműeket a szükség szerint rögtön is kioszthat, s a fennmaiadókat a dékány számadása alá visszabocsátja. Ebből segélyeztetnek a szűkölködő egyházak és az egyházi fennsőbbség által meghatározott célok. A dékány december 31-én számol, s a presbyterium által megvizsgált számadása az egyházlátogatásnak is felmutatandó. Ez indítvány elvileg elfogadtatott s tárgyalás végett az egyházmegyékhez tétetett át. Ez inditványnyal kapcsolatosan ajánlja a segély eddigi szétforgácsolása helyett, a segélyzés tőkésítését olyformán, hogy mig például egyházkerületünk kioszt évenként 8000 o. é. forintot, azt ne 10 - 20 forintonként adják a kérelmezőknek, hanem p. o. eg/ 10 évi időcyclus alatt minden évben 8—10 segélyezendő cél számára megfelelő tőkét adjanak ki. Igy a segély nem kallódnék szét, hanem maradandóbb nyomokat hagyna maga után. Ezen elvet óhajtja alkalmazni az országos közalapra is. Oszsze kellene állítani minden egyházmegyében az egyházak valódi helyzetének kimutatását, ebből táblázatokat készíteni, megállapítani a sorrendet s a kiadandó segély igy tőke alakjaban két évtized alatt az egyházak legégetőbb sebei orvosolva lennének, s megkezdhetnők az építést az elhordott romok helyén. Ez igen helyes és életrevaló eszme tanulmányozását nemcsak egyházmegyéinknek, de egyházaink egyetemének melegen ajánljuk. A főiskolai igazgatótanács theologiai akadémiánk állására nézve kimerítő tudósításában kimondja, hogy bár vannak tudományágak, a melyeknek taníttatását magasabb tudományos képzettség szempontjából óhajtaná, mindazonáltal a főtiszt, egyházkerület figyelmét a conventi tanterv maximuma felé irányozni ez alkalommal nem akarja, egyfelől pénzügyi tekintetekből, másfelől azért, mert szigorú bírálat után mondhatja, hogy theol. intézetünk jelen állásában is hazai e nemű tanintézeteinkkel nem csak egyenlő magasságban van, de több oly hittani tanágak vannak felkarolva, melyek még eddig magyar nyelven csak itt adattak elő. Midőn az egyházkerület ez értesítést örvendetes tudomásul veszi, kimondja, hogy a hittan és bölcsészet gondjainak mindig legkiválóbb tárgyát fogja képezni. Az eddigi nyilvános jellegű colloquiumok tovább is megmaradtak, ellenben a zárvizsgák eltöröltettek, s felállíttatnak az akadémiai szakvizsgák. Egyházkerületünk felírt a conventhez, hogy eszközölje ki, miszerint az egyházi hatóságok által fegyelmi vagy más ezzel rokon tárgyban itélt pénzbírságok a polgári közegek által kötelességszerűen behajtassanak. Kimondatott, hogy egyházkerületünkben választhatási jogosultságot a segédlelkészeknek csak az első vizsgától számítandó két évről szóló bizonyítvány ad. A harmadik ülés legfőbb tárgyát Fejes István szépen kidolgozott és elő adott inditványa képezte, hogy mondja ki az egyházkerület, hogy a felsőház tervbe vett reformjánál egyházkerületünk károsnak látja s meg nem engedheti, hogy püspökei a felső házban helyet foglaljanak, s e határozata a többi egyházkerületekkel is közöltessék. Elleninditváu) t, hogy e kérdés most ne tár gyaltassék adtak be: Szinyei Gerzson és Csider Károly Á vita több közvetítő indítvány hozzáadásával medrét túllépte, s a Csider inditványa mellett ugyan, de azt bizonyítgatták, hogy a hozandó törvényjavaslatban kívánni valót találtak sőt azt jogosnak látják: Nagy Pál, Lengyel E., Tóth S., Zombori S. ellenben a Fejes I. inditványa mellett hatalmasan érvelt Mocsáry Lajos, pártolták Tóth Dániel, Béki Sámuel, Borbély és Lükő Géza. Egy kellemetlen félreértés következtében Fejes I. indítványát visszavonván, elfogadtatott Mocsáry inditványa, hogy egyházkerületünk és a prot. egyház egyeteme elvárja, hogy a kormány a prot. egyház meghallgatása nélkül ilyszerü javaslatot nem fog benyújtani. A protestáns főpapok a főrendiházban.*) A tiszáninneni református egyházkerület rimaszom bati közgyűlésén a következő érdekes vita folyt le : Fejes István s.-a.-újhelyi ref. lelkész a következő indítványt terjeszti elő : Miután már a közelebb lefolyt országgyűlésen több és hivatali oldalról is szóba hozatott a főrendiház átalakításának szüksége; — miután ez ügyben már a hivatalos sajtó utján is közzé lett téve a kormány azon szándéka, hogy a közelebb megnyitandó országgyűlésnek első szakában előtérjesztendi a javaslatot, mely a főrendiház átalakítását s ebben a prot. püspökök és világi főgondnokok részvételi jogát törvényhozásilag keresztül vinni lesz hivatva, mondja ki az egyházkerület miszerint: tekintve, hogy püspökeinek és egyházunk világi főgondnokainak a főrendiházba lehető bevitele, mielőtt a vallásfelekezetek teljes jogegyenlősége gyakorlatilag is nem nyer kifejezést, egyházunk önálló belkormányzati jogának részben, vagy egészbeni megszüntetésére vezetne, tekintve, hogy egyházfőink apostoli, egyszerű, de fenséges hivatásával a politikai küzdelem nemcsak össze nem egyeztethető, de még azon veszély is állhatna elő, hogy e küzdelem megválasztatásuk alkalmából, a vallásos élet tisztaságának rovására, az egyes egyházak kebelébe is bevitetnék, tekintve, hogy egyházfőink javadalmaztatása általában csekélyebb, mintsem azok a főrendiházban a katholikus püspökök által kifejtett fény mellett egyházunk méltóságának külsőleg is nyomatékot adni képesek lennének*, s igy annak szüksége állana elő, hogy e részben a kormány által segélyeztessenek, minek vészes következményei kíszámithatlanok; tekintve, hogy a főrendiházba hívandó prot. egyházfők száma akár csak némelyek, akár valamennyien kineveztetnek avagy egyházkerületeink által választatnának, az ellentétes érdekek képviselőivel szemben még a legjobb esetben is oly csekély lenne, hogy azzal egyházi érdekeinket meg nem védhetnék, egyházkerületünk a főrendiházban lehető képviseltetését püspökeink és főgondnokaink által nem kívánja, s ahoz akaratával nem járulhat. Szinnyei Gerzson elismeri ugyan a felvetett kérdés fontosságát, s nem vonja kétségbe, hogy egyházunk önkormányzati szervezetére nézve, egyházfőinknek a főrendiházba lehető bevitele komoly veszélyek magvát hordaná magában, de mivel e veszélyek még most ha-1 tározott alakban fenn nem forognak, elleninditványt ter-I jeszt elő, mely szerint határozatilag jelentse ki az egy*) Minthogy rendes tudósítást a tiszáninneni ref. egyházkerület őszi közgyűléséről annak idejében nem közölhettünk, mulasztást követnénk el, ha a gyűlés egyik nevezetes momentumáról az »Egyetértés< október 7-iki számában megjelent e bővebb tudósítást át nem vennők. SzerJc. 82