Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

1221 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1222 peresnek joga, ott a hol tételes törvények vannak, csak épen annyi, a mennyit neki azok a törvények adnak; — viszont az meg, a mit azon tételes törvények elébe szabnak, kötelessége. — Tehát más oldalról: az espe­resnek, a törvényes választással szemben, az a kötelessége, hogy azt addig is, mig az illetékes hatóság megerősíti, érvényesnek tartsa; s viszont a törvénytelen, vagy indo­koltan bepanaszolt választással szemben meg az a köte­lessége, hogy azt addig, mig ez iránt az illetékes hatóság nem határoz, érvényesnek ne tekintse, de érvénytelennek se tartsa s eljárását ezekhez képest alkalmazza. — El­lenkező esetben az esperes az egyházmegye fejére nőne s megérnők azt is, hogy a választási jegyzőkönyvet a 203-dik § értelmében nem /ö/terjeztené az egyházmeg) é­hez, hanem kegyesen Zeküldené ahhoz s ekkor reá nézve a 279-dik §-t bátran törölni lehetne az egyházi törvé­nyekből — s mi nagy örömmel kiáltanánk fel: ,habe­mus papaml* Szoboszlai Géza. KÜLFÖLD. A Gusztáv Adolf-egyesület egyetemes közgyűlése. Wiesbaden, szept. 9. (Első nap). A Gusztáv Adolf-egy­let, mult évben északon Lübeckben tartotta nagy gyűlé­sét, az idén pedig Közép-Németországban, Wiesbadenben tartja azt. — Wiesbaden egy a Taunus és mellékhegyei­től védett kies völgyben fekvő fürdő-város, a gyűlésező egyletek Eldorádója. És bizonyos tekintetben a nyugal­mazottak városa, a mennyiben 50 tábornok él 80 ezre­des mint nyugdijasok és számos rentier itt költi el nyug­diját. Wiesbaden a hanyatló fürdői évad dacára is élénk s a gyógyházból a ,Kochbrunnen'-hez vezető hires vas oszlopcsarnok még most is hemzseg a fürdőző közön­ségtől, melynek köréből olykor-olykor magyar szó is hallatszik. Az aranyos görög kápolnát a Nero-hegyet, honnan a városra, a környékre és a Rajnára nyilik kilá­tás, hasonlóképen sokan látogatják meg. A Gusztáv Adolf-egylet, a hesszeni pályaudvarral szemközt fekvő I7/c<orí*a-szállóban tartja hivatalos helyi­ségeit. Ugyanott ül az idevaló rendező bizottság, mely a gyülésezők részére hangversenyről, a fürdői parkban léggömb feleresztésével összekötött »kerti ünnepélyről4 , nero-hegyi társas összejövetelről, a Rajnán való hajó­zásról s a niedenvaldi Germania-emlék meglátogatásáról gondoskodott. Az egyleti vendégeket délután 3 órakor, ugyan­csak a ,Viktória«-szálló igen diszes, nagy termében üd­vözölte Ybel főpolgármester, kiemelve, hogy jótékony­ságánál és a német egységet előmozdító közös működé­sénél fogva a vegyes felekezetű város elismerő érdeklő­dése szempontjából üdvözölheti az egyletet. Erre Fricke a Gusztáv Adolf-egylet elnöke megköszönte az üdvözletet és Wiesbadent a Gusztáv Adolf-egylet otthonának nevezte, a mennyiben a nasszau-homburgi főegylet a legbuzgóbb és legrégibb munkások közé tartozik, hol egykor (1852-ben) ugyanilyen gyűlés alkalmával Háusser történész a gyűlésről ekkép nyilatkozott: ,A szétszakgatott Német­országot e gyűlésben egyesülve látom.4 És Fricke elnök csakugyan hangsúlyozta is, hogy az ország minden vi­dékéről a Gusztáv Adolf-egyleti gyűlésre évenkint össze­gyülekezett tagok hozzászokva az együvé tartozáshoz, a német egység képét látták az egyletben. Végre egységes működésre hitta fel most is az egyletet. A Viktóriából azután a gót főtemplomba vonultak az egylet tagjai. A hires dómnak csak asztala van oltár helyett, mely mögött áll az áldó Krisztus és két oldalt két-két evangelista életnagyságú fehér márványszobra. Az oltár környéke délszaki növényekkel volt diszitve. A nagy székes egyház zsúfolásig megtelt. A karének és a nép éneke után, dr. Achelis, marburgi egyetemi tanár tartott jeles hitszónoklatot a hegyi beszéd e mondata felett: Boldogok az irgalmasok 1 alkalmazva ezt a Gusz­táv Adolf-egyletre, mint mely mentő jótékonyságánál fogva az irgalmas szamaritánushoz hasonlít. A hatás tel­jes volt, s a kimenő közönség bőven adakozott a Gusz­táv Adolf-egylet céljaira. Esti 6 órakor tartatott meg az első, nem nyilvános gyűlés, melyben elnöknek egyhangúlag megválasztatott dr. Fricke, a központi bizottság elnöke, alelnöknek pedig Firnhaber kormánytanácsos. Megválasztatott még a szám­vizsgáló bizottság: az 52 évig szolgált pénztáros dr. Lampe tiszteletbeli és disztagnak neveztetett ki és helyébe Foerstner lipcsei kereskedő választatott meg uj pénz­tárosnak. Bejelentetett azután, hogy a József császár-féle tü­relmi pátens emlékére, a Gusztáv Adolf-egylet által, osztrák ev. papi özvegyek, árvák és hivatalképtelenek javára összegyűjtött alap kitesz 193,333 márkát, s hogy ez a tőke a bécsi Gusztáv Adolf-egylet rendelkezése alá bocsáttatott. A nagy sikerről szóló jelentés élénk helyes­léssel fogadtatott. Utolsó tárgy volt a poseni, galíciai és bukovinai evang. egyházak bővebb segélyezése, miután azokat a nemzetiségi nyomás is veszélyezteti. Ez a brandenburgi főegyletnek volt indítványa, mely azonban azért, mivel, hogy a Gusztáv Adolf-egylet, szintén egyházi egylet s igy politikával nem foglalkozik, elvetették. * (Második nap.) Reggeli 8 órakor rendezkedett az ünnepélyes menet, mely a „Viktória* szállótól volt me­nendő a székesegyházba. Az első csoportot képezte a zenekar, a rendező bizottság hat tagja és Wiesbaden ev. egyházi elöljárósága valamint nagyobb képviselőtestülete A második csport : a rendező hat tagon kivül az ün nepi szónok, a városi lelkészek, a Gusztáv Adolf-egylet központi bizottsága és a testületek küldöttei. A harma­dik csoport állt, a rendezőkön kivül a naszszani konzisz­toriumból, az állami és városi képviselőkből és a nasz­szaui Gusztáv Adolf-egyletből. A negyedik csoportot képezték a rendezőkön kívül a nőegylet tagjai, a ven­déghölgyek, a leány és űutanulók. Ötödik csoportként befejezte a menetet a 6 rendező, az ünnepi más vendé­gek és az ev. egyháztagok. Chorálok zenéje és harangok zúgása közben meg­indult és ment a székesegyházba e valóban impozáns me­net. A székesegyházban remek karének és orgona elő­játék után, énekelte a gyülekezet Luther énekét s Erős vá­runk nekünk az Isten*. Ezt követte dr. Sachsse szemi­náriumi tanár remek szónoklata 1 Kor. 15,25 nyomán e thémáról : Krisztus királyi uralmáról, alkalmazva ezt a hallgatókra és a Gusztáv Adolf-egyletre. A templom­ból való kivonuláskor ismét adakozott a hallgatóság a Gusztáv Adolf-egylet céljaira. A mai nyilvános gyűlés azonban a tanácskozásra alkalmasabb kis templomban, a Bergkirchében ment végbe. Itt dr. Fricke elnök emelkedett beszéddel nyitotta meg a Gusztáv Adolf-egylet 38-dik nagy vándorgyűlését. Be­szédében visszapillantott az egylet 10-dik gyűlésére, melyet 32 évvel ezelőtt ugyancsak Wiesbadenben, mint tízéves gyermek ünnepelt és ime, most mint 52 éves férfiú jelent meg. Akkoriban az egylet bevétele volt 47,219 tallér, melylyel 218 egyházat segélyezett; most ellenben 858,000 tehát hatszor annyi bevételével 3104 szegény egyházat 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom