Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

I 1219 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1200 hozzám intézett rövid cikkjére van szerencsém nekem is röviden felelhetni ; röviden, mondom, mert a mennyi­ben ő; Máté Lajos ur állításait sajataiul fogadja ; annyi­ban az azokra fönntebb adott feleletemben ő neki is megfeleltem. Hogy egy kijelölési actusnál történt ténykedésének leírását saját, bár felkéretlenül készült biographiájának kép­zeli : ahoz mindenesetre az övéhez hasonló merész phan­tasia kívántatik ; hogy pedig cikkemet »félhivatalos ud­vari fényképészeti műterem termékének® állitja : arra megjegyzem, hogy nagy tévedésben van és csudálom, hogy feledni latszik azt, a mit egykor csurgói tanár ko­romban, de azóta is, évek hosszú során keresztül tapasz­talhatott felőlem, sőt Máté L. úrral együtt főbűnömnek tekintett : hogy megszoktam, minden körülmények kö­zött, lelkismeretem sugallatát követni és saját fejemmel gondolkozni. Tudatja tovább velem, a mit különben is tudtam — hogy ő is hozzá járult a kijelöltetésemet óhajtó Al­soki küldöttek leszavazásához ; ez először is jogos és tör­vényes lett volna, ama vérrolconsdgi összeférhetetlenség esete nélkül; de nem csak jogos és törvényes, hanem mél­tányos és helyes is lett volna ez, ha a kijelölt egyén szi­lárdabb minősítési alappal birt volna, vagy legalább olyan­nal mint én; a tényleges viszonyok mellett azonban ; ha jellememnek, ez egyh. megyében eltöltött 14 évi hi­vataloskodásom alatt, szennytelenül megőrzött tisztasá­got is számitásba veszem, melyet még ellenségeim is kénytelenek voltak minden alkalommal beismerni, az egyh. megyei bizottsági tag urak velem szembeni eljá­rásának okai gyanánt, szükségképpen a már emiitette­ket a vérrokonság törvénysértő esetét, a bemő baráti — nemkülönben az ellenszenves érzelmeknek egyh. megyei ténykedéseknél egyformán jogosulatlan szereplését kell és lehet tekintenem ; vehetnék még fel itt ott egyébb okokat is, p. o. sértett ambitiót stb. de e;eket, mint különben is felesleges, vagy személyeskedésre vezető rész­leteket mellőzöm. Az eddigiekből láthatja ő nagytiszteletüsége, hogy részemről az okokat ismervén, azoknak ismertetése nem „szükséges"-; hogy pedig „előnyös"-nek vélem e azoknak igért •» őszinte* előadását? erre megjegyzem, hogy egy tiszta öntudattal biró emberre nézve, minden reá vonat­kozó, de valóban * őszinte* és igaz nyilatkozat csak elő­nyös, vagy legrosszabb esetben közönyös lehet, de hát­rányos — legalább erkölcsi tekintetben — éppen nem ; ha tehát gondolja nagytiszteletűséged, miszerint az álta­lam emiitetteken kivül valami uj és jelentékeny meg­jegyzéseket fog ez ügyben, nem csak őszintén, de igaz­ságnak is megfelelőleg lehetni : ugy köszönettel veen­dem azokat, az illetékes válásztás jogának fenntartása mellett ; mint távol vidék szülötte, minden rokoni össze­köttetések nélkül állok ugyan ez egyh. megye kebelé­ben, de birom a jobbak elismerését s tudom, hogy magna vis est reritatis ; az igazságnak ezen erejét öltözve fel paizsomul; bizton reménylem, hogy az önérdekből vagy helytelen informátióból származott ellenszenvvel szemben — mit azonban hasonlóval viszonozni nem tudok, nem is akarok — ha anyagi kártól nem is, de az erkölcsitől mindenesetre megfogom védni magamat, még ha nt. Begedy István ur vagy akárki velem szemben, a morum censor diszes, de kissé kényes szerepét öltené is magára. Barthalos Ödön. A lelkészválasztás megerősítésének kérdéséhez. Csire István ur, e lapok legközelebbi számában ama kérdést veti fel — egy belső somogyi sajátságos hatá­rozatot ismertetve, hogy a lelkészválasztásokat kinek van joga megerősíteni az egyházi törvények értelmében ? az esperesnek-e vagy az e. m. közgyűlésnek. A lelkészválasztásnál két eset lehetséges. Vagy tör­vényesen folyt az le s akkor megerősítendő; vagy tör­vényellenesen — s akkor megsemmisítendő. — Vizsgáljuk a kérdést először negatív oldaláról. Tegyük fel, hogy a lelkészválasztás törvényellenesen folyt le. Ez esetben az egyházi törvények 212. §-a akként rendelkezik, hogy ,ha a választási küldöttség jelentése szerint törvényellenesen folyt le a választás, avagy okadatolt panasz adatott be az espereshez. . . a választás jóváhagyását az esperes felfüggeszti* és ennélfogva természetesen nem ad beleegye­zést arra, hogy a megvá'asztott lelkész a választó gyü­lekezet által meghivassék. Ezután az e. m. elnökség a választás helyére vizsgáló bizottságot küld ki, s e kül­döttség vizsgálata folytán az e. m. biróság ítél. Igen, ítél a felelt, hogy a panasz alapos-e vagy alaptalan s a vádlottak vétkesek-e vagy nem, s ha igen: miben ? És ha a panasz csakugyan alapos volt és a vádlottak en­nél fogva vétkesek: azt mondja a 213. §, hogy „a vég­hezment választás, ha az illető választatott meg, megsem­misitetika vétkesek ellen pedig fegyelmi eljárás indít­tatik. S mivel az egyházi törvények 43. §-a b) pontja értelmében a lelkészválasztási ügyek az e. m. közgyű­lés tárgyai közé tartoznak : igen természetes, hogy a választás megsemmisítését — a bíróságnak a vádak ala­posságát megállapító ítélete folytán — az egyházmegyei közgyűlés mondja ki, s egyúttal a vétkesek ellen a fe­gyelmi eljárást megindittatja. S viszont ha az illetékes biróság a vádakat alaptalanoknak találná vagy nem az illető korteskedő választatott volna meg: a vá­lasztás megerősítését, valamint azt, hogy az illető alapta­lan vádaskodók az egyházhatóság félrevezetésére célzó vádaskodásukért a 215. § értelmében büntetés alá vc­nandók — kimondani, egyedül az e. m. közgyűlés ha­táskörébe tartozik — épen a fentebb hivatkozott 43. § b) értelmében. Most nézzük a kérdést másik oldalról. Tegyük fel, hogy a választás — a választás vezetésére kiküldött bi­zottság jelentése szerint — törvényesen folyt le s az el­len panasz — az elévülésre kitűzött határidőn belül — nem jelentetett be. Ekkor épen ellenkező eljárás köve­tendő. Az az : miután az esperes, a választási jegyző­könyvből meggyőződött arról, hogy a választás törvé­nyesen folyt le s a választás ellen panasz sem adatott be, a jóváhagyást nem függeszti fel, hanem a megválasz­tott lelkész meghívására, a választó gyülekezetnek bele­egyezést ád, a választási jegyzőkönyvet pedig az egyház­megyére — a 203-dik § értelmében — /ö/terjeszti. Ennek folytán az egyházmegye, mint a 43-dik § b) pontja ér­telmében illetékes hatóság, a választást nem semmisiti meg, hanem épen ellenkezőleg s a dolog természetéből folyólag, megerősíti. Igenis, az egyházmegyének — s nem az esperesnek — jogkörébe tartozik a lelkészválasztás megerősítése. Mert ha az esperesnek — a mint láttuk — akkor, a mikor a választás törvény ellenesen folyik le, nincsen joga a választást meg semmisíteni, hanem csak annak hatályát függeszteni fel addig, mig az érdemben az illetékes biróság itél s az ítélet folytán az egyház­megye határoz: viszont akkor, ha a választás a törvé­nyeknek megfelelőleg történt, nem lehet joga a választást megerősíteni, hanem csakis érvényesnek tekintheti mind­addig, mig az illetékes hatóság határoz. — Mert az es-

Next

/
Oldalképek
Tartalom