Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

I 1219 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1200 hozzám intézett rövid cikkjére van szerencsém nekem is röviden felelhetni ; röviden, mondom, mert a mennyiben ő; Máté Lajos ur állításait sajataiul fogadja ; annyiban az azokra fönntebb adott feleletemben ő neki is megfeleltem. Hogy egy kijelölési actusnál történt ténykedésének leírását saját, bár felkéretlenül készült biographiájának képzeli : ahoz mindenesetre az övéhez hasonló merész phantasia kívántatik ; hogy pedig cikkemet »félhivatalos udvari fényképészeti műterem termékének® állitja : arra megjegyzem, hogy nagy tévedésben van és csudálom, hogy feledni latszik azt, a mit egykor csurgói tanár koromban, de azóta is, évek hosszú során keresztül tapasztalhatott felőlem, sőt Máté L. úrral együtt főbűnömnek tekintett : hogy megszoktam, minden körülmények között, lelkismeretem sugallatát követni és saját fejemmel gondolkozni. Tudatja tovább velem, a mit különben is tudtam — hogy ő is hozzá járult a kijelöltetésemet óhajtó Alsoki küldöttek leszavazásához ; ez először is jogos és törvényes lett volna, ama vérrolconsdgi összeférhetetlenség esete nélkül; de nem csak jogos és törvényes, hanem méltányos és helyes is lett volna ez, ha a kijelölt egyén szilárdabb minősítési alappal birt volna, vagy legalább olyannal mint én; a tényleges viszonyok mellett azonban ; ha jellememnek, ez egyh. megyében eltöltött 14 évi hivataloskodásom alatt, szennytelenül megőrzött tisztaságot is számitásba veszem, melyet még ellenségeim is kénytelenek voltak minden alkalommal beismerni, az egyh. megyei bizottsági tag urak velem szembeni eljárásának okai gyanánt, szükségképpen a már emiitetteket a vérrokonság törvénysértő esetét, a bemő baráti — nemkülönben az ellenszenves érzelmeknek egyh. megyei ténykedéseknél egyformán jogosulatlan szereplését kell és lehet tekintenem ; vehetnék még fel itt ott egyébb okokat is, p. o. sértett ambitiót stb. de e;eket, mint különben is felesleges, vagy személyeskedésre vezető részleteket mellőzöm. Az eddigiekből láthatja ő nagytiszteletüsége, hogy részemről az okokat ismervén, azoknak ismertetése nem „szükséges"-; hogy pedig „előnyös"-nek vélem e azoknak igért •» őszinte* előadását? erre megjegyzem, hogy egy tiszta öntudattal biró emberre nézve, minden reá vonatkozó, de valóban * őszinte* és igaz nyilatkozat csak előnyös, vagy legrosszabb esetben közönyös lehet, de hátrányos — legalább erkölcsi tekintetben — éppen nem ; ha tehát gondolja nagytiszteletűséged, miszerint az általam emiitetteken kivül valami uj és jelentékeny megjegyzéseket fog ez ügyben, nem csak őszintén, de igazságnak is megfelelőleg lehetni : ugy köszönettel veendem azokat, az illetékes válásztás jogának fenntartása mellett ; mint távol vidék szülötte, minden rokoni összeköttetések nélkül állok ugyan ez egyh. megye kebelében, de birom a jobbak elismerését s tudom, hogy magna vis est reritatis ; az igazságnak ezen erejét öltözve fel paizsomul; bizton reménylem, hogy az önérdekből vagy helytelen informátióból származott ellenszenvvel szemben — mit azonban hasonlóval viszonozni nem tudok, nem is akarok — ha anyagi kártól nem is, de az erkölcsitől mindenesetre megfogom védni magamat, még ha nt. Begedy István ur vagy akárki velem szemben, a morum censor diszes, de kissé kényes szerepét öltené is magára. Barthalos Ödön. A lelkészválasztás megerősítésének kérdéséhez. Csire István ur, e lapok legközelebbi számában ama kérdést veti fel — egy belső somogyi sajátságos határozatot ismertetve, hogy a lelkészválasztásokat kinek van joga megerősíteni az egyházi törvények értelmében ? az esperesnek-e vagy az e. m. közgyűlésnek. A lelkészválasztásnál két eset lehetséges. Vagy törvényesen folyt az le s akkor megerősítendő; vagy törvényellenesen — s akkor megsemmisítendő. — Vizsgáljuk a kérdést először negatív oldaláról. Tegyük fel, hogy a lelkészválasztás törvényellenesen folyt le. Ez esetben az egyházi törvények 212. §-a akként rendelkezik, hogy ,ha a választási küldöttség jelentése szerint törvényellenesen folyt le a választás, avagy okadatolt panasz adatott be az espereshez. . . a választás jóváhagyását az esperes felfüggeszti* és ennélfogva természetesen nem ad beleegyezést arra, hogy a megvá'asztott lelkész a választó gyülekezet által meghivassék. Ezután az e. m. elnökség a választás helyére vizsgáló bizottságot küld ki, s e küldöttség vizsgálata folytán az e. m. biróság ítél. Igen, ítél a felelt, hogy a panasz alapos-e vagy alaptalan s a vádlottak vétkesek-e vagy nem, s ha igen: miben ? És ha a panasz csakugyan alapos volt és a vádlottak ennél fogva vétkesek: azt mondja a 213. §, hogy „a véghezment választás, ha az illető választatott meg, megsemmisitetika vétkesek ellen pedig fegyelmi eljárás indíttatik. S mivel az egyházi törvények 43. §-a b) pontja értelmében a lelkészválasztási ügyek az e. m. közgyűlés tárgyai közé tartoznak : igen természetes, hogy a választás megsemmisítését — a bíróságnak a vádak alaposságát megállapító ítélete folytán — az egyházmegyei közgyűlés mondja ki, s egyúttal a vétkesek ellen a fegyelmi eljárást megindittatja. S viszont ha az illetékes biróság a vádakat alaptalanoknak találná vagy nem az illető korteskedő választatott volna meg: a választás megerősítését, valamint azt, hogy az illető alaptalan vádaskodók az egyházhatóság félrevezetésére célzó vádaskodásukért a 215. § értelmében büntetés alá vcnandók — kimondani, egyedül az e. m. közgyűlés hatáskörébe tartozik — épen a fentebb hivatkozott 43. § b) értelmében. Most nézzük a kérdést másik oldalról. Tegyük fel, hogy a választás — a választás vezetésére kiküldött bizottság jelentése szerint — törvényesen folyt le s az ellen panasz — az elévülésre kitűzött határidőn belül — nem jelentetett be. Ekkor épen ellenkező eljárás követendő. Az az : miután az esperes, a választási jegyzőkönyvből meggyőződött arról, hogy a választás törvényesen folyt le s a választás ellen panasz sem adatott be, a jóváhagyást nem függeszti fel, hanem a megválasztott lelkész meghívására, a választó gyülekezetnek beleegyezést ád, a választási jegyzőkönyvet pedig az egyházmegyére — a 203-dik § értelmében — /ö/terjeszti. Ennek folytán az egyházmegye, mint a 43-dik § b) pontja értelmében illetékes hatóság, a választást nem semmisiti meg, hanem épen ellenkezőleg s a dolog természetéből folyólag, megerősíti. Igenis, az egyházmegyének — s nem az esperesnek — jogkörébe tartozik a lelkészválasztás megerősítése. Mert ha az esperesnek — a mint láttuk — akkor, a mikor a választás törvény ellenesen folyik le, nincsen joga a választást meg semmisíteni, hanem csak annak hatályát függeszteni fel addig, mig az érdemben az illetékes biróság itél s az ítélet folytán az egyházmegye határoz: viszont akkor, ha a választás a törvényeknek megfelelőleg történt, nem lehet joga a választást megerősíteni, hanem csakis érvényesnek tekintheti mindaddig, mig az illetékes hatóság határoz. — Mert az es-