Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-27 / 4. szám

107 108 az Egyesült államok példaja, hol az általános népiskola eszméjét legjobban valósították meg. Mindez azonban csak inkább inger volt a tovább gondolkozásra s szakértő nem habozik kimondani, hogy e dolgozat, sőt maga a rendszer is egészen eredeti s Varasdy szellemi tulajdona. Leginkább meglátszik Varasdy eredeti észjárása rendszerének ama részéből, midőn a közigazgatási s társadalmi eszmék közkincscsé tétele mellett szólal fel. Mint önálló reformátor, ki e mellett (ne vegye rossz néven tőlünk ez őszinte nézet nyilvánítást) korábban lépett nyilvánosság elé tervével, mielőtt azt minden részletében teljesen átgondolta volna, azaz mielőtt eszméi teljesen kiforrtak vo'na, közoktatásügyi organismusa által ő is túlságos sokat akar elérni. Panaszkodik többek közt, hogy a nép egyátalán nem képes saját jogi ügyeit elintézni, szüksége van drága ügyvédre, hogy újonnan szerzett vagyonát átírassa, hogy a hagyaték- és árva-ügyekben intézkedhessék s e mellett a törvény bírság mellett kényszerit mindenkit a községi bíróság elvállalására, melyhez jelenleg nem érthet. Bizony pedig az ilyesmire minden egyént megtanítani az általános népiskola feladata sem lehet. Ha szerző perhorrescalja — és méltán — a többi szakszerű tárgyak tanítását a népiskolákban, a jogi szakszerű ismereteket is mellőznie kellene. De ő a három évi tanfolyammal biró polgári iskolának főfeladatává azt akarja kitűzni (73. 1.), hogy a népet jogászokká tegye, taníttatni akarja nekik az alkotmánytant, magyar köz-, magán- s váltó-jogot, a különféle felekezetek egvházjogát, magyar közigazgatási, polgári, törvénykezési és büntető jogot stb. tehát jóformán a jogi facultás összes tárgyait s olyan tanterv mellett, melyben a művelődéstörténelemre, az egészségtan s anthropologia elemeire idő nem jut s az irodalom ismertetésénél is különösen a politikai és törvényszéki szónoklatra akar súlyt fektetni. Látható, hogy Varasdy a polgárt a jogászszal, a társadalmi s anthropologiai tudományokat a jogtudománnyal téves/.ti össze s az általános népiskola felsőbb tanfolyamaiból tényleg szakiskolát alkot. S mindennek igazolásánál nem annyira a gyakorlati okokat hangsúlyozza, mint inkább azt az önkényes s német speculatióra emlékeztető okoskodást, hogy az embert három szempontból lehet tekinteni, mint isten teremtményét (vallástan), j m/nt a természeti világban élő lényt (természettudományok) s végre mint társadalmi tényezőt. Maga az em- 1 ber, mint kutatás tárgy, e kereten kívül esik ugyan, de szerzőnk azzal nagyon keveset törődik, A felhozott egyetlen példa eléggé megmagyarazza, hogyan értettük azt, hogy V. eszméi még ki nem forrottak. Még jobb bizonyítékokat is hozhatnánk fel. Felemlithetnők, hogy ő a népi kólák, középiskolák fenntartási költségeiben is egyenlőséget követe! (22 1.), tekintetbe nem véve a dolog természetéből eredő különbségeket, — hogy a gyakorlati életre vezető nem jogi természetű utasításokat a népiskolák összes köréből kiűzi, de a társadalmi élet visszahatásáról az iskolára, melynek példáját pedig az Egyesült államokban oly világosan láthatta volna, meg sem emlékezik, — hogy az ily módon szervezett közoktatásügy felügyeleti részét is egyöntetűvé akarja tenni, •— hogy az altalanos népiskolának eredményei közé a nyugodt polgárias gondolkozás módot is számítja stb. stb. : de nem akarjuk e dolgokat részletezni. Varasdy tévedett egyben-másban, itt-ott bombasz- ' tikus phrázisokat is használ, melyeket művének ujabb figyelmes átdolgozásánál bizonnyal mellőzni fog: de mindez nem rontja le komoly igyekezetü dolgozatának értékét. Kettőt azonban még is ki kell emelnünk. Egyik az, j hogy művének nyelvezete igen rossz. A 77—79 lapon van egyetlen mondat 46 mond negyvenhat sorban s másutt nem sokkal rövidebbek. Az összefüggés a fejezetek közt laza : az érvek és példák összezavartak. Másik lényeges hibája, hogy a reform megalkotásánál szükséges átmeneti intézkedésekről egyetlen egy (az igaz, hogy 43 soros) mondatban emlékezik meg lényegest s lényegtelent összevegyitve, s ezzel kapcsolatban még csak altalános képet sem igyekszik nyújtani arról az állapotról, melyet reformjavaslata a népiskolán kivül eső körökben előidézne. Nagyfontosságú eszméről ily stylban s ily vázlatosan Írni nem méltó, sőt tisztán célszerűségi szempontból sem helyes. E sorok irója nem kételkedik, hogy Varasdy terve az életbeléptetésre nézve sem igazolt. Egyszerű törvényhozási aktus s hozzáfüzödő miniszteri rendeletek által megszüntetni a középiskolák alsóbb folyamat s az alsóbb fokú szakiskolákat és mindezek helyébe a teljes hatos/-tályu népiskolákkal szerves összefüggésben álló felső nép-s polgári iskolát állítani nézetem szerint nagyon erős megrázkódtatás nélkül nem lehet. Dunántúl működő tanfelügyelő is csak álomként tervelhet ilyesmit, az, ki népiskoláink viszonyát más vidékeken különösen éjszakkeleten a rejtett kárpáti völgyekben ismeri, megdöbbenne ily törvényhozási actuson, mert az a magassabb műveltségi fok lesiilyesztésével volna egyrangu. A néptanítók s gimnáziumi tanítók közt ma nemcsak a fizetésben van nagy különbség, de a műveltségben is. Könnyű Varasdynak (77 1.) kiszámítani, hogy a tömegesen fe'állitandó polgári iskolákban lenne elég tanerő, de ő is megdöbbenne, ha eszébe jutna számításba venni, hány néptanító van, ki a gyermekeket 15 éves korukig oly műveltségi fokra volna képes nevelni, mint azt a mi szerényebb gymnáziumaink teszik. S ha számitasba vette volna ezt, nem állítaná, hogy a közoktatásügy tervezett organismusa egyszerű törvényhozási actus eredménye. Ellenkezőleg öntudatos működés s hoszu előkészület kell ahoz, hogy a mi népiskoláink az általános népiskola megvalósításának feladatát vállukra vegyék. De ha nem egyszerre történik is az meg, törekednünk kell felé. Az általános népiskola eszméje müveit kultur politikusok nagyszabású tervei között az első helyek egyikét foglalja el. S az ily eszméket érleszteni, népszerűsíteni mindig nemes feladat. Ezért örülünk Varasdy könyvének is. Gondolkozzanak e tárgyról mások is, gondolkozzék az eddiginél részletesebben ő maga is, mert nem messze van az idő, midőn e nagy eszme Európa szerte napi rendre fog kerülni. György Aladár. TARCA. János evangéliumának isagogikai ismertetése. (Folytatása.) Feltűnő az is, hogy a 4. evangelium szerint János ott van minden nevezetesebb mozzanatnal, a golgothai véres dráma elbeszélésénél meg épen mint szemtanú van feltüntetve (19: 35) s valóban a szemtanú közvetlenségével is vannak ez események elmondva: és mégis a synoptikusok által elbeszélt fontos eseményekről, melyeknél ezek épen kiválólag emiitik Jánost, a 4. evang. mit sem szól. így hallgat elhivatásáról Mc: 1: 19, 20, vagy a III: 17-ben elmondottakról. Mellőzi a (Mc : I: 29,) Simon és András házokban való látogatásukat az