Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-10 / 32. szám

Huszonhetedik évfolyam, 32. SZ. Budapest, 1884. augusztus 10. PROTESTÁNS EGYHÁZI fis ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy uica 29. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr -> egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Ofl^T Teljes számúpéld-árnsrolsfea,! mindig" Az antisemitaság. Ezen lapok közelebbi számában meglepetve* de egyszersmind örömmel olvastuk a veszprémi evangel. egyházmegyének az antisemitaság ügyé­ben hozott azon határozatát, miszerint a kerület felkérendő, hogy az antisemitaság mellett izgató papok a pánszláv agitátorokéhoz hasonló bünteté­sekkel sújtassanak. Nekünk már régebben tollúnk hegyében volt ide vonatkozólag egy pár gondo­lat, de óvakodtunk papirra, vagy legalább az egyházi lap papírjára vetni, félvén, hogy politikai korteskedés színben tűnhetnék fel némelyek előtt, ha oly eszmék ellen állunk síkra, melyeket mos­tanában egy quasi politikai párt tűzött zászlójára. Most már a választási harcok megszűntek, nincs ok, a mely gátolna, hogy kifejezzük azon fentebbi e. megyei határozat irányában helyeslésünket. Debuisset pridem! Az én tudtommal s az általam lakott vidéken ugyan nem sok protestáns lelkésznek van oka a fajgyűlölet terjesztése miatt pirulnia: de egy, kettő, kivált a segédlelkészek között akadt itt is, s talán más vidéken — mint a lapokból és ma­gánlevelekből olvastam. — akadt több is. Válto­zatos időket élünk, sok mindenfélét me^ér az em­' o ber csak egy két évtized alatt is. Azt azonban még sem hittem volna, hogy protestáns lelkészek között találkozzanak olyanok, kik a régi setét és véres századokra emlékeztető lobogó alá szegőd­jenek. Ha valakinek panasza van a zsidók ellen, ha valakinek mint jó magyarnak, vagy csak mint humánus érzelmű embernek fáj azon nagy rom­bolás, melyet az ország némely vidékein, a szegény^-fágok* gyanánt tekinti és akarja tekintetni; és örök áron, vagy legalább haszonbérért Sém fiai­nak a kezére jutottak, ezt értem és a fájdalom érzetében osztozom én is. Valamint ebből folyó­lag értem és helyeslem, ha valaki részint az or­szágos törvényhozástól, részint a társadalomtól oly intézkedéseket vár és óhajt, melyek által ezen szerencsétlen áramlat elé gát vettessék, s fa­junk, önnön népünk a megsemmisüléstől meg­óvassék. Ezt nem tekintem én antisemitaságnak, ezt nem kárhoztatom, de fajunk iránti kötelességnek tekintem. Hiszen magának Idvezitőnknek is mily kemény szavakban kellett Izrael népe ellen gya­korta kifakadni, vagy Pál apostol mily elkesere­detten nyilatkozik számtalan alkalommal Ábrahám ivadékai ellen. Hát nekünk miért ne lenne szabad egyik-másik gyengeségét, bűnét azon népnek meg­róvnunk, azon megrovást keltő jellemvonások el­lenében kárhoztatólag szót emelnünk,- egy vagy más országos intézkedéssel népünket s önnönma­gunkat védelmeznünk. Épen ugy mint a közöttünk és körülöttünk lakó más népfajoknak is miért ne vehetnők ostrom alá kisebb nagyobb faji gyen­geségét. Én legalább azt hiszem, hogy nem vét­kezünk, ha a cigánynak renyheségét, dologtalan­ságát, az oláhnak, szerbnek, tótnak, svábnak isza­kosságát, fajtalanságát, gyávaságát, vagy nem tu­dom miféle gyengeségét korholjuk. Hisz önnön fajunk ellenében is oly sok panaszunk van; en­nek gyengeségei, túlzásai ellen is oly sokszor kifakadunk szóval és Írásban, magunkban és nyil­vánosan. Nagyon fonák felfogásként tűnik fel azért előttem, mikor valaki a zsidókat >Ne bántsd vi­nép körében a zsidó élelmesség, uzsora, lelkii meretlen üzérkedés az utóbbi évtizedek alatt ei követett; ha valakinek mint jó magyarnak fáj, hogy a párducos ősök által szerzett földjéből a hazának a legszebb s a legbecsesebb részek vagy mi.idjárt jajveszékel, középkort, sötét századokat emleget, ha valaki a zsidók bűnei ellen felszólal. Ütjük bizony és üssük is a zsidót is, a magyart is s más nemzetiségűt is, ha ezen ütések által rajtunk javíthatunk, 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom