Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-03 / 31. szám

985 pénztár feladatát s ha azok, a kikre a segély ki­osztása bizva lesz e §-t tartják irányadólag szemeik előtt: igen természetes, hogy a törvénynek meg­felelően és senki által nem kifogásolható módon járnak el. Azonban van egy, amit nem szabad elfelej­tenünk : az t. i. hogy a mi közalapunk, a sem­miből mintegy ^ legyen€ ! szó által előállítva, nem töltheti be mindjárt kezdetben a közalapnak a 2 i 7-ik § mind az öt pontjában foglalt feladatát; kezdetleges csekély erejével nem lesz képes mind­járt most az első segélyosztás alkalmával segé­lyezni szegény egyházakat, alakítani uj egyház­községeket, segélyezni szegény lelkészeket, szer­vezni missiókat és gyámolítani elaggott lelkipász­torokat, lelkész-özvegyeket és árvákat. Pedig kétségtelen, hogy mindezeket kérelmező folyamod­ványok fognak beérkezni. Mit tegyen a convent ? szétforgácsolja a cse­kély erőt? Adjon talán egy keveset a szegény egyházaknak és lelkészeknek, egy keveset uj egy­házközségek s missiók alakítására és szervezésére ? Nem 1 hanem most, midőn még ereje nem engedi, hogy mind azokat, a melyek feladatául kijelölvék, felölelje; s a midőn e tekintetbeni első ténykedése által kell, hogy a közalap részére a bizalmat megnyerni legyen fő célja: a 217. §-ban meg­jelölt feladatok közül csak azt tartsa szem előtt, mely — kétségenkivül nem ok nélkül — ott első helyen áll; ez úttal — és még jövőre is mind­addig mig el nem jön az időknek teljessége — arra fordítsa a sok ezerek által összehordott sze­retet filléreit, a mire azok azt legszívesebben adták és adják: a szegény egyházak felsegélésére. Nagyon tudom én méltányolni szűkölködő lelkésztársaim sanyarú helyzetét, levén magam is olyan ekklezsiának papja, melyben soha nem fogok meghízni a jólétnek miatta; de nem tar­tom sem tanácsosnak, sem célszerűnek, hogy a domesztika első fillérei, — mint a melyek bajaik­ban ugy sem nyújthatnak gyökeres orvoslást — érdekükben szétforgácsoltassanak. Az egyéneknek adott segély különben is sok visszaélésekre ád alkalmat. Láttunk reá eléé példát egyszer máskor az államsegély kiosztásá­nál. Láttuk, hogy jómódú, de protektióval biró s tolakodni nem restelkedő papok elvitték az alamizsnát a családjaikkal együtt éhező de sze­rény tiszttársaik elől. Ugyanazért én még akkor sem segélyeznék a közalapból egyéneket, ha az eljutna is a kívánt virágzás legmagasabb fokára, hanem segélyezném akkor is az arra utalt egyházakat, hogy azok le­gyenek képesek lelkészeiknek tisztességes megél­hetést biztosító fizetést adni. Szintén eltévesztett dolognak tartanám — s velem együtt tartaná minden komolyan gondolkozó ember — ha a convent a közalap első filléreivel uj egyházak alapításának s missiók szervezésének kétes kimenetelű vállalatába bocsátkoznék. Ezeknek akkor lesz majd idejük, ha az egy­ház testének egyébb fájó sebei orvosolva lesznek. Ezek várhatnak, mert még nem születtek meg; de azok a szegény egyházak, a melyek már há­rom század óta élnek küzdve, a melyek szültek és tápláltak minket is ; azok már nem várhatnak 1 ls6 Pál ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Ötödik közlemény. — 40. A nagykőrösi felsőbb leány (nép) iskola értesi­tője. Kiadta a községi iskolaszék, s ennek megbízásából szerkesztette Szurmó Ambrus, igazgató. A tanév meg­nyitása alkalmával tartott igazgatói beszéd behatóan fog­lalkozik a felsőbb népiskolák ügyével általában, s bizo­nyítja, hogy Kőrösön ily intézetre mily nagy szükség van. A tantestület 6 tagból ál!. Tanulók száma mind a két osztályban 31, ezek közül ref. 18, izr. 10, ev. 2, r. kath. 1 ; anyanyelvre nézve, egy kivételével, valamennyien ma­gyarok. 41. A nagyváradi m. kir. állami főreáliskola érte­sitője. Közrebocsátja Vidovich Bonaventura, igazgató. Értekezés: A pragmatica sanctio, mint az európai poli­tika sarkpontja, Talapkovics Antaltól. 15 rendes tanár, 9 hitoktató működött az intézetben ; ez utóbbiak azért voltak oly nagyszámmal, mert az izr. tanulók haladó-, orthodox és status quo ante-pártiakra lévén elkülönítve minden pártnak külön hitoktatója volt. Tanulók sz. 149, kikből izr. 112, r. kath. 26, ref. 8, gör. kel. 2, ág. ev. 1. 42. A prémontrei kanonok-rend nagyváradi kath. főgymnáziumának értesitője :-Közli Várszély Ármin, igaz­gató. Értekezés : Kutatások a nagyváradi várban, Cséplő Pétertől. 18 rendes, 2 segédtanár. Tanulók száma az év végén, 437, kik közül r. kath. 199, izr. 89, gör. kath. 77, ref. 38, g. kel. 29, ev. 6; anyanyelvre nézve 350 magyar, 84 román, 2 német, 1 szerb. 43. A rimaszombati egyesült prot. gy mnázium XXXI. értesitője. Közli Fábry János, ez évi igazgató. A füzet élén: egy lap a gymnázium történetéből cím alatt azon szerződés, s annak története olvasható, mely egyfelől a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium, másfelől a rimaszombati egyesült prot. gymnázium igaz­gató-választmánya, mint az iskolát fenntartó testületek képviselősége között, a nevezett gymnáziumnak állami segélyezése iránt, az 1883 : XXX. t. c. 47. §-a értelmé­ben köttetett. Aláírva Trefort, Czékus István, Kun Ber­talan és Hámos József gymn. ig. vál. elnök által. A Vll-ik osztály f. évi szept. i-sején fog megnyittatni. 7 rendes, 9 segédtanár. Tanulók száma 163, kikből ref. 55, ev. 52, r. kath. 36, izr. 17, g. kath. 3; ezek közül csak magyarúl beszél 77, magyarúl és tótúl 35, magya­rúl és németül 24, magyarúl, németül és tótúl 19, év elején csak tótúl beszélt 8. 44. A rimaszombati nyilvános felsőbb leányiskolá nak tizenhatodik évi értesitője. Közzéteszi l7 ábry János igazgató-tulajdonos. A tantestület 8 tagból áll. Áz elemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom