Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-03 / 31. szám

984 podnék a köztőke, s a szegény tanitói Özvegyek és elaggott tanítók nem lennének kénytelenek attól rettegni, hogy midőn az országos nyugdíjintézet segélyére szorulnak egész pert képező okmányokat kelljen isten tudja honnét össze kótyászni és midőn már éveken át költöttek, fáradtak a szükséges okmányok beszerzése végett, akkor kimondják, hogy de bizony mégse kap semmit. Hanem erre nézve szükséges volna, hogy a konvent álljon a tiz körmére és vegye ki a reform, tanítókat az országos tanitóintézet mostoha kezei közül s vegye őket anyai szárnyai alá, és követelje vissza tőlük az eddig befizetett összegeket, sőt szerezze meg az országos segélyből, tehát a mi pénzünkből is a nyugdíjintézet számára letett tőkéből a ránk eső quótát, mert akkor a mi intézetünk is országos lesz. Ennyit megkövetel tőlünk az autonomia szelleme, hogy a kik a mieink, azokról mi gondoskodjunk és ne az ország. Népiskolai és vallásos könyvek kiadása, melyek az egész országban millió számra kelnek, szintén egyik kétféle irányban hasznot hajtó vállalata lehetne a domesztikának, hiszen ismerünk olyan ügyes vállalkozót, a ki a—b—cés könyvekből emeletes házakat rakatott magának Pesten, s gyönyörű birtokot szerzett vidéken, pedig az csak kros vállalat volt, hátha most az a sokféle kros népiskolai, sőt akár közép- és főiskolai tankönyvek kiadásának haszna egy mederbe folyna ? Tanáraink is annyian vannak, hogy képesek szép biztosító intézetet lenntartani külön is, jöjjenek be a kálvinista bankba ott lesz az igazi biztosító intézet számukra is. Sok pénzünk szét foly még terményeink biztosítására is. Szedje össze a domesztika kassza azt is, biztosítsa egyházak, iskolák, lelkészek s tanítók terméseit: búzáját, szőllőjét jég és tűz ellen, szóval a mi pénzünk most száz meg százféle csatornákon szétfoly, hadd menjen egy mederbe; néhány év múlva olyan tekintélyes összeggel rendelkezhetünk, hogy uradalmakat szerezhetünk, s lesz a domesztikánk hitfeleinknek olyan mint az özvegy asszony olajas korsója, mely mindig táplál és soha ki nem fogy. Cseppekből lesz a tenger ! Eddig keserves filléreink szétcsepegtek s csak cseppek voltak mindig, de ha sok csép öszszefoly, malmokat hajt, hajókat hordoz. A katholikus sajtó mindig azt emlegeti, hogy >a kálomisták meg a zsidók* szóval egy kalap alá akar húzni bennünket, legyen hát bennünk egy kevés a zsidókból is, t. i. a financialis ügyesség és élelmesség. Volt is, van is elég finánckapacitás közöttünk, mert bizony ahoz nagy kapacitás kell, hogy négy ötszáz frt évi fizetésből valaki a mivelt társaságban is megállhassa helyét, könyveket szerezzen, lapokat járasson, gyermekeket taníttasson, s még vagyont is szerezzen, pedig ilyent akárhányat ismerek paptársaim között. S a nagyobb szabású fináncmiveletekre is elég példánk van, majd minden tractusnak van már virágzó gyámintézete fillérekből. Hátha rád gondolok — s mikor nem gondolok én te rád ! — Te elköltözött nagy szellem, a ki a pesti főiskolát puszta tenyeredből varázsoltad elő ?! s büszkén tekintek világi férfiainkra, csupán csak a dunamelléki e. ker. asztalánál két fináncminiszter ül, van itt elég kapacitás, lelkesedés, jó akarat, lesz hozzá egy kis pénz is, azzal a kis pénzzel azt csináljuk, a mit a zsidók szoktak, hogy egy frtot tizféleképen is forditsunk meg, még pedig úgy, hogy minden fordulónál egy másik ragadjon hozzá ; igy lassanként azt vesszük észre, hogy fillér csepjeink harsogó folyammá nőnek. Csak fillérrezgetés az a domesztikai adózás ; megmosolyogtam, mikor hallottam, hogy ezentúl minden kálvinista jövedelmének egy ezredrészét lógja fizetni s ebből épülnek és állnak fel a veszendő egyházak, s elszörnyedtem, a mikor megtudtam, hogy ezért a néhány fillérért nekünk kell hajbakapni a gyülekezettel. Csekélység az in theoria, s elijesztő, ha az érte való veszekedésre gondolunk. Forditsuk meg a dolgot, légyen az nagyszerű in praxi, s legyen csekélység in theoria, forditsuk el az ódiumát a lelkészek fejéről s szállítsuk annak áldását a gyülekezetekre és lelkészekre, akkor nagyszerű lesz in theoria et in praxi! Nag y Ignác, kölkedi ref. telkész. A domesztikai segélyosztás. Nemsokára itt lesz az idő, midőn megfognak nyilni, a testvéri szeretet által létrehozott domesztikai pénztárnak ajtajai, hogy még most csekély tehetség szerinti segélyben részesítse azokat, a kik arra reá szorulnak és érdemesek. Kétséget nem szenved, hogy segélyezés iránti kérvények özönnel lógnak beérkezni mindenfelől. Uri dolga lesz a conventnek: válogathat! de válogasson is ám ! Mert a domesztika most megkezdendő működésének irányától függ sok tekintetben annak további sorsa. Nem csak azért, mert ez első segélyosztási aktust, oly éber figyelemmel s kíváncsisággal várja minden a reform, egyház ügye iránt érdeklődő, hogy előre lehet látni, miszerint annak miként leendő eszközlése fogja alapját képezni az országos közalap iránti bizodalomnak vagy bizodalmatlanságnak; hanem azért is mert most fog kitudódni, hogy a hozott s hozandó áldozatok nagysága minő arányban áll az elérhető eredménnyel. Tehát fődolog a segélyosztás mikéntje! Az egyházi törvények 217. §-a jelöli ki a közalapi