Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

484 ben az „Önt, kegyedet, nagysádot helyettesítő „maga* szó kezd divatba jönni. Visszatér a világ a régi egysze­rűségre, melynek meglepő példáit láthatjuk mágnásaink­nál, kik az ujjaikat gyűrűkkel telitő zsidóktól abban kii­önböztetik meg magokat, hogy semmi ékszert, az órán kivűl nem használnak; annak arany láncát is, a mennyire lehetséges láthatlanná téve, és egyszerűn de Ízletesen öltözködve jelennek meg, a publikum körében. Nagyon lejárt már, a sajnosságig lejárt, a tekin­télyek kora, minélfogva rossz példával jár elől, a kor­mány legjobb célzatú törekvéseit is gyanúsító, gáncsoló, gyalázó elem, mely előtt kárhozatos minden, a mit csak a felsőbbség kezdeményez. Pedig ha ő juthatna trónra: változnának-e az állapotok ? nagy kérdés 1 Fél, ősz Jeremiásunk attól is, hogy majd püspökeink közreműködésével megszavaztatik, a zsidó-keresztyén ve­gyes házasság is. Bizony nagy balgatagság is volt e törvény-javaslat megbuktatása, mert hiszen ez lenne egyik eszköze az összeolvadásnak, és utolsó módja annak, hogy vagyonilag tönkre ment uraink, még egyszer beülhesse­nek az ősi kastélyba. S más részről óriási botrány kiváltképen papoknak izgatni ellene, kik legfelejthetetle­nebbül tudják, hogy a ker. vallásnak alapja a zsidó, és nagy mesterünk, kit megváltójának tekint a keresztyén­ség, az apostolokkal együtt zsidó volt, sőt az ó-tesla­mentom iróit is, az énekköltő koronás királylyal Dáviddal szent íróknak nevezzük, s emennek mind eddig túlszár­nyalni nem tudott zsoltárait használjuk, s mégis az in­tolerantia elég keresztyénietlenül egyesek bűneiért, kap­zsiságáért egész fajt kész gyűlölni és üldözni feledve azt a mi meg van irva (Pál apostol Galatákhoz irt levele 3 r. 28 29. v.) nincsen sem zsidó, sem görög közt vá­logatás, mert mindnyájan ti egy vagytok a Jézus Krisz­tusban, s hogy ha ti Krisztuséi vagytok, tehát az Abra­ham magva vagytok.* A mi a skót puritán ref. egyház egyszerűségére és vagyontalanságára, sőt a convenantesek nyakára ülni törekvő angol püspökök elleni gyűlöletre hivatkozást il­leti : ezekre nézve megjegyzendő, hogy ha az apai ház, kiadta volna nekik, a fiúi osztályrészt, nem lettek volna ők se, a rideg egyszerűség hivei, nem koldus rongyok hordozói, s igy Heiszler ur, most nekik, érdemökül tudja be, a mit náluk a vagyontól megfosztatás miatti szegény­ség, nyomor teremtett. (Vége köv.) BELFÖLD. A XIII. városi ev. ág. h. esperesség közgyűlése julius 16-kán Szepes-Bélán tartatott meg. A négy­hangu sikerült ének elzengése és a helybeli lelkész imája után Breuer Sándor felügyelő ur a tanácskozást beszéd­del megnyitotta, melyben különösen hangsúlyozta, hogy az egyház terén az elődök dicső példája után kell in­dulni, ha azt akarjuk, hogy a jelenben is a fennforgó kérdéseket sikerrel megoldjuk és egyházunk viruljon. Mennyiben sikerült az, nagyrészben kitűnt Fábry János főesperes ur kimerítő és ily tartalmú jelentésből: A Lu­ther-ünnepély minden egyházban nagy áhítattal lefolyt. Az érettségi vizsgánál az iglói főgymnáziumban legis­először részt vett Hunfalvy János k. tanácsos és egye­temi tanár ur, mint k. biztos, ki a tapasztaltakkal meg is elégedett. Vandrák eperjesi tanár és Czékus superin­tendens ur örömünnepe alkalmából az esperesség is képviseltette magát. Fpitésekre és taneszközökre közel 6coo frt költetett és körülbelől annyi folyt be, mint ke­gyes adomány A Luther-adományok 1270 frtot tettek. A kerületi árvaházra Rozsnyón az esperesség összesen 791 ftot küldött be. Született 337, és confirmáltatott 213 gyermek, meghalt 364 személy, és eskettetett 91 pár. A lélekszám 11,625 hívekből állott. Az iglói fő­gymnáziumban 442 tanuló volt. A Zsedényi féle ösztön­dijt Chodász tanitó Poprádon kapta meg. A 19 közsé­gek közöl Durandon és Ruszkinócon volt tűzvész. Végre melegen ajánlja a szónok az esperesség figyel­mébe Béla községnek a helybeli lelkész irta és közel jö­vőben megjelenendő monographiáját, melynek kéziratát olvasta. A munkához egy okmánytár is lesz csatolva, mely 29 eredeti, közölve még sehol sem nem volt leiratot tar­talmaz, mely 1412—1772 vagy is a szepesi városok el­zálogitási ideje alatt a lengyel kormánytól az egyházra és iskolára vonatkozólag megjelent és hivatva van meg­bizható adatok nyomán az akkori viszonyokat kellő vi­lágosságba helyezni. A napirendre áttérvén, jelentetett, hogy a refor­mátíóünnep offeroriuma 42 és a kerületi tanítóképezde offertoriuma 27 frtot hozott be. Az iskolai adó kerü­leti tanintézetek javára 550 frttal pontosan beküldetett. Az esperességi ev. gyámintézet Höntz Adolf lel­kész és pénztárnok jelentése szerint gyűjtött 175 frtot és 90 krt. A rendelkezésünkre álló 1 /3 -da Majeszka, Kerszt­falva és Iilyésfalva szegény egyházak közé osztatott szét. Azon szabad rendelkezésünkre álló I /3 -ból évek folytán az esperesség egy gyámintézeti tartalék alapot teremtett magának, mely 459 frtból áll, és jövőre is az esperesség szabad rendelkezésére fog állani, ámbár a kerület más vé­leményben volt. Igló külön gyámintézeti fiókegyletet ké­pezvén, azonkívül 127 frt és 81 krt gyűjtött. Dr Lorx ur bemutatja mint esperességi pénztárnok az esperesség számadásait, melyek megvizsgáltattak és helyeseknek találtattak. A pénztár 171 frttal növekedett és 1713 frtból áll. Az esperességi nyugdíjintézet Lersch Márton lelkész által bemuttatott számadása szerint 12,514 frtból áll. A tőke 342 frttal szaporodott és a papi özvegyek körülbelől 100 frtnyi segélyt húztak. A Hendel Klára-féle alapít­vány 4753 frtból áll. Ez alapból 681 frt a papok és ta­nítók özvegyei felsegélésére ez évben legelőször rendel­kezésre állott, ugy hogy már most is 10 özvegy 40 —100 fo­rinttal segélyeztetett férjeik volt íizetésökhez viszonyítva. Az alólirt mint az esperességi iskolai bízottság el­nöke, bemutatja az iskolák állapotáról szóló jelentést. E szerint a tanintézetek 6—15 éves 2063 tanulótól láto­gattatnak. A tanköteles gyermekek kivétel nélkül láto­gatják az iskolát. Az iskolamulasztások kevesebbek mint a mult esztendőben voltak. A 40 tanitó mind képesítve van és 15,711 forintnyi fizetést húznak, vagyis átlag egy egy tanitó 392 frttal dijaztatik. Hörk József tanár ur val­lástanitási tantervére nézve határoztatott, hogy az 1—2 osztályban csak is egyszerű valláserkölcsi elbeszélések, a 3—4 osztályban elébb az ó- azután az uj testamentomi történetet ethikai és pedagogikiai szempontok szerint kivá­lasztandók és előadandók. Az 5—6 osztályban kívánta­tik életteljes nem merev dogmatikai hit- és erkölcstan egyháztörténelmi képekkel. Ima, ének és kézikönyv min­den tanfokon elengedethetlenek. Az egyetemes gyűlés által benyújtott javaslat, melyszerint minden népiskolai tankönyv egy külön bizottság által volna kiadandó, nem fogadtatott el, minthogy az ilyen intézkedés minden sza­bad versenyt e téren kizárna. A középtanodákra vonatkozó javaslat az iglói ta­nártestület és Béla község megjegyzéseivel elfogadtatott. Dochifcsak ruszkinóci tanitó hivatalbóli elmozdítását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom