Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-25 / 21. szám

Huszonhetedik évfolyam. 23. SZ. v Budapest, 1884. junius 8. PROTESTÁNS \ SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy utca 29. sz. I. 8m. Előfizetési dij: Hirdetések dija: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. Teljes számú péld-áir^ycl^l^Gil mindig: szol^áű.ÍLa,t-u.rLlr. A vasárnap megünneplése. A capite foetet piscis. E lapok 17-ik és 19-ik számaiban szó volt a vasárnap megünnepléséről és az illető vezér­cikkek irói Szabó József és Édes Albert lelkész urak azon véleményben állapodtak meg, hogy itt különösen a kormány és közegeinek kötelessége oly intézkedéseket tenni, melyek alkalmasak a va­sárnap és ünnep megszentelésére és pedig az ál­lam érdekében is, mely a történet tanúbizonysága szerint vallás és az abból kisugárzó tiszta erkölcs nélkül fenn nem állhat, és az anyagiság örvényé­ben elsülyed. ); > Minden országnak támasza, talp­köve a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől és rabigába görbed/ o o Ily nézetek csak helyeslendők és érvényre jutandók, s most magam is hiszem, hogy célhoz fognak vezetni. Vannak ugyan törvényeink az 1868-ik évi 53. t. c. és az uj büntető törvény, melyek a vasárnapot szentnek mondják, a szent­ségtelenitőket kérdőre vonják és büntetéssel fenye­getik. De azzal még nem felelt meg a kormány és közegei kötelességének, szükséges, hogy ezek tiszteletben tartassanak, az áthágok megbüntettes­senek. Nem elég, ha a törvényhozás megtette kötelességét, szükséges, hogy a közigaztatás is hozzájáruljon ezen törvények érvényesítéséhez. ^Nagyhiba^ mondja Macaulay, Speeches-ben >gon­dolni, hogy az állam törvényhatósága minden, a közigazgatás semmi/ A közigazgatás és közegei azonban, talán a legritkább eseteket kivéve, úgyszólván semmit sem tettek, hogy a vasárnap megünnepeltessék és nyu­galma ok nélkül meg ne zavartassék. Ellenke­//1 • zoleg a hivatalnokok legtöbb esetben rossz pél­dát adnak és a népnek maguktartásával mutat­ják, miképen a vasárnapot és ünnepet mulatsá­gaikban és munkáikban tekintetbe venni nem kell. Legszebb és legrégibb templomainkban, különös diszes faragványu székeket lehet észrevenni. Ezek a székek a biró és többi tanácsbeli urak számára lettek nagy kegyelettel és költséggel construálva, mert ezek az urak kötelességüknek ismerték az istenitiszteletben résztvenni és a népnek jó pél­dát adni. Most ezek a székek üresen állanak és por és pókhálók által vonatnak be. Néha hétköz­napokon a várasházak termei üresek, siri csend uralkodik azokban, mintha itt általában munkára nem is szorulnának. De alig kiviradt a vasárnap, csak ugy pezseg itt az uj élet. Van itt sürgés, forgás, az idézések, bérbeadások, pörös ügyek el­intézése élénken felváltják egymást. A mulatságok azonban rendesen szintén ugy rendeztetnek, hogy a vasárnapi istenitisztelet és nyugalom kijátszas­sék. A rossz példa ezen irányban igen sokat ront, a capite foetet piscis. Vannak ünnepek, hol majd­nem egy és ugyanazon percben a harangszó hivja a híveket az istenházába és a városi dobos is közhírré teszi, hogy a városi trágya eladandó. Tiszttársaim száz meg száz példát hozhatnának fel, melyekből kitetszik, hogy a közigazgatás köze­gei nemcsak hogy nem érvényesitik a vasárnap meg­ünneplésére vonatkozó szentesített törvényeket, de rossz példáikkal a híveket még félre is vezetik. Miképen jártak el azelőtt a kormány és közegei az ünnepek szentesítése körül, arra csak egy-két példát akarok felhozni. 1741-dik évi má­jus 10-dikén Grienblath Lajos a szepesi XI. vá­ros*) grófja a pünkösdi ünnepek előtt egy kö­rözvényt bocsátott ki a városok biráihoz, melyben elvárja, hogy senkisem fogja elmulasztani a tem­plomba menni és a mindenhatónak köteles áldo­zatot meghozni. — Május 14-én 176i-ben a sze­pes-bélai hatóság következő határozatot hozott : Ki vasár- vagy ünnepnapon éjszakára erdőbe merészel hajtani, egy tallérnyi büntetést fizet az egyház, a másikat a hatóság pénztárába. A pá­*) A többi XIII, város akkor még a lengyel kormány zálogá­ban állott. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom