Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-11 / 19. szám

615 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 392 keletkezett. Mocsdry Lajos ugyanis sérelmesnek találja, hogy a miniszter a konvent utján és nem közvetlenül a kerülethez küldte le a rendeletet. — Kun Bertalan püspök erre megjegyzi, hogy a zsinati törvények szerint az összes kerületeket közösen érdeklő ügyek mindig a konventhez küldetnek, ezt az ügyet pedig ilyennek találja. — Mocsdry különösen azon kifejezés ellen emel szót, mely a miniszteri leiratban van, hogy a „konvent fennhatósága alatt álló iskolák® ; mert tudtával a konvent fennhatósága alatt egy iskola sem áll, feliratot kiván intézni a közoktatásügyi miniszterhez, melyben megmagyaráztassék, hogy ilyen administrativ ügyekben a kerületekkel közvetlenül érintkezzék s hogy az iskolák a kerületek fennhatósága alatt állanak. Fejes István korrektnek találja a miniszter eljárását; mert ő hozzá a középiskolák ügyében a konvent tett előterjesztést és igy önként következik, hogy a leiratot is ahhoz a testülethez kellett küldenie. A mi pedig ama kifejezést illeti, hogy a konvent fennhatósága alatt isko'ák nem állanak, nem ellenzi a feliratot, de nem egyenesen a miniszterhez, hanem a konventhez, hogy ez tisztázza a dolgot a miniszterrel. — Lükő Géza szinte sérelmesnek találja úgy az eljárást mint a kifejezést, azért — feliratot küldene úgy a miniszterhez, mint a konventhez. — Kun Bertalan nem tartja sérelmesnek a kifejezést sem; mert az iskolák bizonyos tekintetben a konvent fennhatósága alatt állanak. •— Csider Károly semmiféle feliratot nem intézne ; mert — úgymond — hátha a miniszter majd a konvent mellőzésével a superintendenciákkal fog érintkezni, akkor meg ott esnék a nagyobb sérelem, azon testületen, mely egységünket, a hazai ref. egyházat representálja, — Báró Vay Béla előadja, hogy minden sérelmet vissza kell torolni, de itt, ez esetben semmi sérelmet nem lát. — Fejes István azt kérdi Mocsárytól, hogy ha az a konvent nem fennhatóság, miért tiltotta meg, hogy a kerületek a középiskoláknak államsegélylyel leendő ellátása ügyében külön intézkedjenek ? ezt nem szabad eljátszanunk, mert ellenünk fordúlhat. Mocsdry elismeri, hogy a konvent szellemi tekintetben fennhatóság, de még sem helyesli, hogy a miniszter administrativ ügyekben csak vele érintkezzék. Nagy fontosságú dolog ez épen most az átalakulás kezdetén. A kerületnek semmit sem szabad a maga jogaiból engedni : mert a kormány azt akarja, hogy egyházunk ügyei a konvent kezében összpontosuljanak, hogy azzal az egy testülettel azután könyebben elbánhasson mint az öt superinlendentiával.—Kun Bertalan ugy látja, hogy ha a miniszter egyenesen nekünk küldte volna a rendeletet, akkor is ilyen vita keletkezett volna, mert akkor a konvent megsértését tüntették volna elő. A közgyűlés Fejes István felszólalásai értelmében határozott. Tárgyalás ala került ezután az ónodi lelkész választási ügye. Az ónodiak mellett Szentpétery Sámuel tartott hatalmas védbeszédet. A zsinaton — mondá — a mi kerületünk védte legerősebben a szabad választás jogát s midőn leszavaztattunk, kérdésbe tettük, hogy miként számoljunk be mi képviselők majd a kerületnek; akkor azzal biztatott bennünket a zsinati elnökség, hogy minden egyházat a 4-ik osztályba sorozunk. És mi történt az ungvári gyűlésen ? Épen a mi kerületünk szorította meg legjobban a választás jogot. Azért kéri a kerületet, hogy ha csak lehetséges és be tudják igazolni az ónodiak, sorozza őket a negyedik osztályba; mert nem jó a népet elkeseríteni. A közgyűlés többek felszólása után nem fogadta el Szentpétery indítványát, hanem ragaszkodva a törvényhez, helybenhagyta az alsó-borsodi egyházmegye határozatát. Hegedűs László elhalálozása után megürült konventi tagságra a közgyűlés titkos szavazat utján Lükő Géza póttagot, az ő helyére pedig póttagnak Csider Károlyt választotta meg. A Kázsmárk-Léh-Berencs-Rásony féle ügy, a mely több mint négy esztendeje folytonosan kisérti a kerületet — ismét elő került; de azt hisszük, utoljára, mert a közgyűlés ennek a tengeri kígyónak (miként ezt az ügyet dr. Lengyel Endre elnevezte) most a fejére hágott, kimondván, hogy az ezen egyházak között a zavar magvát elhintett összegeket, addig is mig a domestikából erre fedezet nyújtatnék : saját pénztárából fogja fedezni. A miskolci prot. főleánynövelde részére nyerendő államsegély ügyében a közgyűlés úgy határozott, hogy azt a középiskolákkal együttesen fogja kérelmezni. Az alsó-boi sodi egyházmegye előterjeszti, hogy a halotti búcsúztatások eltörlése miatt a tanítók által szenvedett veszteség kárpótlása és a lelkészek temetési stólája ügyében az egyházkerület intézkedjék. Az előterjesztés javaslattétel végett egy bizottságnak adatott ki. Előterjesztés tétetett az iránt, hogy az egyházi törvényekben az egyházi közgyűlés tagjaiul csak azok említtetnek, a kik egyházi adót fizetnek s így több egyházban kétség támadt a felett, hogy a tanárok, tanítók és énekvezérek tagjai-e a közgyűlésnek ? Hosszas eszmecsere után kimondatott, hogy az egyházak és az egyházi intézetek említett tisztviselői tagjai az egyházi közgyűlésnek, abban szólás és szavazati joggal bírnak. A gyiilés több kisebb ügy elintézése után véget ért. Ruttkay Menyhért. Az erdélyi á. h. magyar evangélikusok tiltakozása. 1. A kiskapusi papválasztás ügyében, mely a lapokban *) is ismertetve volt, a barcasági ev. magyar papok a következő tiltakozást nyújtották be a nagyszebeni főconsistoriumhoz : Főtisztelendő és méltóságos főconsistorium ! Alólirottak az egyházi lapokból értesülvén a selyki consistoriumnak azon eljárásáról, mely szerint az a kiskapusi ág. ev. papiallomás betöltésekor a candidatióból a pályázatra jelentkezett akadémikusokat egytől-egyig kizáita és két nem akadémikust jelelt ki; a selyki consistorium ezen eljárását törvényellenesnek, a magyar egyházakra nézve veszélyesnek, a magyar papságra nézve megalázónak tartjuk: 1) mert az egyházalkotmány 206. §. 206. B. §. és 212. §-ával ezen eljárás világosan és homlokegyenest ellenkezik ; 2) mert a képzetlen embereknek a gyülekezetekre való ráerőszakolásában vallásos és erkölcsi fejlődésüknek szántszándékos megakadályozását látjuk ; 3) mert a papi hivatal elnyerése nem a tanulmány és képzettségtől tétetik függővé ily eljárás mellett. Mindezeknél fogva, amint azt a jog és igazság, a magyar evang. egyházak jól felfogott érdeke és önérzetünk hangosan parancsolja, a selyki consistorium ezen eljárása ellen ezennel óvást teszünk és ünnepélyesen tiltakozunk. Brassó, 1884. ápr. 2i-én. — Mihályi János, s. k. apácai ev. lelkész. — Jakab János, s. k. krizbai ev. lel*) L. Prot. egyb. és isk. lap 1884. 9. 12. 14. 16. és Ev. egyház és Iskola 1884. 9. 12. 14. ló. számaiban »szászok igazsága* cimű cikkeket. Pap György.