Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-11 / 19. szám
494 annak fenntartásához a ref. egyház csakjj, !i részben járul. A többi fenntartók már aláírták a szerződést, ha az egyházkerület azt el nem fogadná, alig változtatna valamit a dolgon. Szenfpétery Sámuel elmondja, hogy az iskola régen ref. gymnázium volt ; nagy vita fejlődött akkor, midőn az ág. hitfelekezettel való egyesülés eszméje felvettetett, azóta virágzó iskola lett. Most új körülményekkel állunk szemben, a gymnázium a törvény kívánalmainak megfelelőleg mostani alapjából fel nem tartható. Elfogadja a szerződést. Mocsáry Lajos hosszan fejtegeti a kormány politikáját a felekezeti iskolák ügyében. Az állam — mint mondja — hajlandó segélyt adni, mint a nótába van, hogy : »Megveszem a szegénységet tőled, de rádásul add a szeretődet*. Az olyan iskola, a mely szerződést köt az álammal, az mi előbb állami iskolává lesz. Ilyen kerülő úton igyekeznek elérni a célt, hogy a protestánsokat kiforgassák iskolatartási jogukból, azok, a kik azt tartják, hogy a közoktatás az állam feladata. Mi ebben az irányban tesszük az első lépést, de erre az útra nekünk térni nem szabad. Nemzetiségi szempontból sem látja szükségét annak, hogy Rimaszombatban egy államilag segélyezett gymnázium legyen, mert hiszen egyfelől alig két óra járásnyira Rozsnyón, az ág. hitfelekezetnek, másfelől szinte alig két óra járásnyira Losoncon van az államnak virágzó gymnáziuma. Megtagadja a szerződés aláírását. Csider Károly reflektálva Zsindely és Mocsáry beszédére előadja, hogy a tantervre nem fektet nagy súlyt. Olt úgy sem lehetne a mi tantervünket életbe léptetni, mert ezt nem engednék a lutheránusok, és viszont. Elfogadtatott tehát közvetítőül az állam tanterve. Erős érvekkel fejtegeti a szerződés előnyeit. Csudálkozik azon, hogy Mocsáry nem lát semmi hasznot a rimaszombati gymnáziumban ; mi a kik ott lakunk, úgymond egészen másképen gondolkozunk. A losonci állami, a rozsnyói ágostai gymnázium, kinek áll tehát érdekében ott a magyarság végmegyéjében positiót foglalni ? Fejes István fenntartja Mocsáry álláspontját általá" nosságban, de ez esetben nem alkalmazná. Az ág. egy" ház, és a többi iskola fenntartók már elfogadták a szer" ződést. Ha mi a szerződés felbontását határoznék el> akkor az iskola működésében felfüggesztve lenne. De ugyanakkor mást kellene a rimaszombati iskola ügyében a konventnek ajánlani. Consequensnek látja azt, ha a szerződés elfogadtatik. — Lüko Géza azt hiszi, hogy a konvent egy év alatt kieszközölheti az együttes államsegélyt, s azért ez idő szerint nem hagyja jóvá a szerződést. Báró Vay Béla igen gyenge alapon állónak látná a protestánsok autonómiáját, ha a on egy ilyen eset mint a rimaszombati, rést üthetne. Csodálkozik, hogy Zsindely a tantervből kiindulva oly nagy veszélyt lát, holott Csider előadása szerint, szükségesnek mutatkozott, hogy oda jutottunk, hogy Mocsáry egész tragoediáját mondta el a protestánsok zaklattatásának, kerülő politikáról s jogforgatásáról beszél. Nem akarja az iskolát elejteni, elfogadja a szerződést. Dr. Bódog Albert az előtte szólók álláspontját bírálva, legfontosabbnak tartja azt az elvet, a mit Fejes István mondott, s ő annak alapján elfogadja a szerződést. Erre szavazás következvén, a nagy többség Fejes István álláspontjából elfogadta a szerződést. Kinos perceket vett igénybe a néhai Kiss Károly volt egyházkerületi dékán 7000 frtos sikkasztási ügye, melyre vonatkozólag kimondta a közgyűlés : hogy a pénzügyi bizottság a hiányzó összeg pótlásáról gondoskodjék. A Baldácsy-alapítvány igazgatósága megkeresést intéz a kerülethez, melyben emlékezetébe hozza, hogy néhai Török Pál püspök az alapítvány megszerzése érdekében kiváló érdemeket tett, úgy, hogy az alapítvány az ő közbenjárásának köszönhető; miután azonban ő az alapítvány jótéteményét bekövetkezett halála miatt nem élvezhette, kéri a kerületet, hogy az elhunyt püspök családja részére az alapítvány jövedelméből két évi egyenlő részletben 8000 frt kifizetéséhez szavazatával járuljon. A közgyűlés tekintettel Török Pál püspök érdemeire, a kért 8000 frt összeg kifizetését készséggel megszavazza. Ugyancsak ezen igazgatóság felhívja a kerületet, hogy a Baldácsy-alapitvány jövedelmének kezelése alá adandó egy tizenegyedrészét, miként szándékozik felosztani azon célok között, melyek érdekében az alapítvány tétetett. Mellékli ez alkalommal tájékozásul a dunamelléki egyházkerület felosztási tervezetét is. A közgyűlés a tervezetet bővebb átvizsgálás végett egy bizottságnak adta kí, mely javaslatát a következőkben terjesztette elő: A bízottság nem hajlandó a dunamelléki felosztási tervezetet elfogadni, mert úgy látja, hogy abban a fősuly arra van fektetve, hogy minél kevesebb legyen felvéve oly célra, a mely illetékköteles. Illetékköteles pedig az első és második pont alatt meg nevezett célok jövedelmei s csak a harmadik alatt megnevezett célra fizetett összegek illetékmentesek. Az első pont alatt a pusztuló és építkező egyházak; a második pont alatt a püspökök és csekély fizetésű lelkészek ; a harmadik pont alatt a lelkészek özvegyei és árváinak segélyezése említtetik. A dunamelléki egyházkerület illetékköteles célra "/g, illetékmentes célra pedig °/8 részt vett fel A bizottság az egyenes uton kiván haladni ; azért az első pont alatti célra 2 /8 , a második pont alattira 3 /8 , a harmadik pont alattira szintén 3 /8 részt kiván felosztani ; vagyis illetékköteles 5 /s , illetékmentes pedig 3/8 rész. A közgyűlés a bízottság jelentését egyhangúlag elfogadta. Említésbe hozatott, hogy az egyházkerület a budapesti országos vakok intézetébe egy, a siketnémák váci intézetébe pedig két alapítványi helyre jogosult egyéneket ajánlani; minélfogva a püspök felhivatott, hogy ezen alapitványí helyek betöltésére nézve majd annak idején pályázatot hirdessen. Néhai Hegedűs László emlékét megörökítő jegyzőkönyv olvasása alkalmával indítványba tétetett, hogy a kiváló férfiú emlékére Sárospatakon az iskolai zárvizsgák alkalmával emlékünnepély tartassék. Elfogadtatott. A főiskolai világi algondnok választására vonatkozó szavazatok felbontatván, az eredmény előterjesztetett, melyszerint Telehy László 137, ifj. báró Vay Miklós 71, dr. Lengyel Endre 71 szavazatot kaptak, a többi 69 szavazat többek között osz^tt meg. Absolut többséget tehát egyik sem nyert, de meg ketten egyenlő szavazatot kaptak, a közgyűlés a most emiitett három egyén között új szavazást rendelt el. A középiskolai érettségi vizsgák tárgyában alkotott miniszteri utasítást a konvent megküldi, azzal a határozott kijelentéssel, hogy ez azonnal életbelép. A leirat tartalmára a közgyűlés semmi megjegyzést nem tett, s az utasítást végrehajtás végett kiadta az iskolák igazgatóságának. Ezzel kapcsolatban megválasztotta a legközelebb megtartandó erettségi vizsgák elnökeit is, és pedig a sárospataki gymnáziumban Fejes Istvánt, a miskolci gymnáziumban Bizony Tamást. A leirat leküldési módjára nézve igen heves vita 614*
