Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-11 / 19. szám
Gll G12 koronaőr ő nagyméltósága, kit annyira megszoktunk e helyen látni s ki oly páratlan bölcseséggel állott egyházi ügyeink élén, beadta lemondását. Most ugy állunk mint a hajósok iránytű nélkül. Aggodalom és csüggedés vesz rajtunk erőt, és ez aggodalom annál nagyobb, mert O excellentiaja épen olyan okra hivatkozik, melyet benne tisztelni tanultunk. Hosszú áldásdús hivatalos pályája után nyugalmat kiván. A nyugalmat mi meg nem tagadhatjuk tőle. A 82 éves nemes és dicső pálya, a 60 évi hivatalos működés bizonynyal nyugalmat kivan. De miként a nap alkonysugarai bearanyozzák a megfutott tájat: úgy aranyozzák be az ő nagy tettei a szivünkben emelt emlékoszlopot. Épen azért midőn mi neki a hosszú munka után édes nyugalmat kívánunk, kérjük fel őt, hogy bár munkát nem kívánunk, de legyen ő továbbra is a mienk. Az ő jótékony működésére ezután is szükségünk leend. De különösen szükségem van nekem, ki az ő erős oldala mellett kezdettem meg hivatalos működésemet s gyenge létemre mindenkor erősnek éreztem magamat. Ezeknek elmondására a hála és tisztelet indit engemet. S ezzel a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A társelnöki széket a törvények értelmében mint legidősb egyházmegyei gondnok ifj. báró Vay Miklós foglalta el. Ezután Csider Károly, Mocsáry Lajos, Szentpétery Sámuel, és Béky Sámuel megválasztottt egyházkerületi tanácsbirák az esküt letették, melyet a jelenvolt közönség állva hallgatott végig. Ekkor id. báró Vay Miklós szép hangon irt lemondása olvastatott fel, melyben elmondja, hogy hanyatló testi ereje és gyengélkedése miatt az ezelőtt 23 évvel elfoglalt elnöki széket elhagyni kénytelen s azon reményben mond búcsút, hogy őt az egyházkerület tagjai jóindulatokban továbbra is megtartják. Fejes István a nagy aggodalom közepett utat lát egy reménységre; azt hiszi, hogy a kit annyi időn keresztül szeretve láttunk, azt még nem vesztettük el egészen. A ki 60 éven keresztül oly hűn szolgálta a hazai prot. egyház ügyét, az nem válhat még meg tőlünk. Nem kívánjuk tőle a közvetlen munkálkodást oly mértékben, mint eddig, de kívánjuk, hogy a szellemi összeköttetés közöttünk továbbra is fenmaradjon. Azt hiszem, — mondja szóló — az egyházkerület érzelmét fejezem ki, ha azt óhajtom, hogy az a férfiú, ki annyi ideig ült ama széken, abból a székből távozzék majdan az örökkévalóságban számára kijelölt helyre. Az ő lelkére, szellemére most nagy szűkség van, kérjük azért fel őt, hogy ne hagyjon el bennünket. Indítványozom, hogy az egyházkerület ezen óhaja egy feliratban közöltessék azon férfiúval, a kit az Isten prot. egyházunk és hazánk javára még igen sokáig éltessen ! (Lelkes éljenzés 1) Ezen előzmények után Kun Bertalan püspök évi jelentését olvasta fel. A valláserkölcsi és iskolai életnek minden mozzanatát nem öleli fel, mert úgymond — egyházi és iskolai életünk egy nyitott könyv, melyet kifejlett egyházi hírlapirodalmunk mindenki előtt kitárt. A jelentés nevezetesebb pontjai: Egyházkerületünkben a közalapra eddigeié 12,822 frt fizettetett be s helyeztetett el a földhitelintézetnél. Számos lelkész és tanitó hunyt el a mult évben; de legmélyebb nyomot hagyott Ragályi Gyula egyházmegyei gondnok és Hegedűs László isk. algondnok halála a prot. hivek és a haza lakosainak szivében. Meleg szavakban méltányolja az elhunyt jelesek működését, kifejezést ad ama nagy veszteségnek, mely az ő haláluk által nemcsak egyházunkat, de a hazát is érte. Érdemök jegyzőkönyvbe iktattatik. Olvastatott a középiskoláknak az országos törvény alapján leendő rendezése ügyében kiküldött bizottság jelentése. Három gymnázium van az egyházkerület területén, u. m. a rimaszombati, miskolci és sárospataki. Ezeket a bizottság bármi áldozattal is fenntartandóknak mondja ki; de megvizsgálandó, vájjon bir-e e három intézet a törvény értelmében leendő fennállásra szükséges alappal, ha nem, honnan és mi uton lehetne azt előteremteni ? E kérdésre felel a bizottság s előterjeszti a következőket: 1. A limaszombati gymnázium összes értéke 91.224 frt, melynek jövedelme 9361 frt. Szükséglete 9 rendes és 2 póttanár fizetése 16,400 frt ; hiány tehát 7039 frt. A minisztérium nevezett iskola segélyezésére 7000 frtot már kilátásba helyezett s igy ezen tanintézet fennallása biztosítva van. 2. A miskolci gymnáziumban jelenleg 8 rendes és egy segéd tanár működik, a rendes tanárok 800, a segédtanár 600 frt fizetéssel ; a vallást, rajzot, tornát és éneket kisegítő tanárok végezik. Ez az állapot megszüntetendő. A tanerők száma egygyel szaporít mdó. A tanerők fizetése 1200 forintra emeltetik-. A vallástanitásra szintén 1200 frt fizetéssel egy rendes tanár alkalmaztatik. A torna tanítást állandó r. tanár végzi 600 frt fizetés mellett. Ezen szervezet szerint a tanintézet fentartá-ára i6,6co frt szükséglet mutatkozik. Erre az alapok jövedelméből befoly évenként 9334 frt jövedelem; hiány mutatkozik tehát 7266 frt 3. A sárospataki gymnáziumban 11 rendes tanár működik, összes szükséglet 24,176 frt. Ezt a szükségletet a főiskola alapja az eddigi tanitásmód szerint fedezhetné ugyan, de az országos törvény értelmében 4 parallel osztály felállítása volna szükséges, melynek kiadásait már nem fedezhetné, azért itt is 5474 frt hiány áll elő. A három középiskolánál tehát 19,740 frt szükséglet mutatkozik. Kivéve azonban a rimaszombatit, a két iskola szükséglete 12,779 frt. A bizottság ezen hiányok fedezését egyedül államsegélyből véli eszközölhetni, melyre az egyháznak a törvények értelmében igénye van. Más utat most nem talál. Közgyűlés a bizottság javaslatát beható tanácskozás tárgyává tévén, azt elfogadja. Kifejezést ad abbeli nézetének, hogy a három gymnázium részére kimutatott szükséglet oly csekély, az egyes kiadások oly minimalis összegre vannak leszállítva, hogy ha mindenik egyházkerület ily szigorú takarékossággal számit; akkor a ref. középiskolák részére az államsegély alig haladja meg a 100,000 frtot. A javaslatot azon kérelemmel terjeszti a konvent elé, hogy az abban közlött adatokat figyelembe véve, az államkormánynyal az összes iskolákra nézve együttesen kösse meg az egyességet. Nagy vitára szolgáltatott alkalmat a rimaszombati gymnázium segélyezése céljából a kormány és az iskolai igazgató tanár között létrejött szerződés elfogadásának megerősítése. A vitát Zsindely István nyitotta meg. Szerinte nem járna el következetesen a közgyűlés, ha a konvent altal áttett szerződést most elfogadná. Az előbb kimondta ugyanis a közgyűlés, hogy az iskolák részére szükséges államsegély együttesen és nem mindenik iskolára külön kérendő. Azért addig, míg annak ily módoni kieszközlését a konvent kilátásba helyezné, ezt az ügyet elnapolná. O különben a rimaszombati ügynél a prot. autonomia megsértését látja, a mennyiben, bár kimondatott, hogy az iskola megtartja prot. jellegét, de el kell fogadni az állami tantervet. Rernáth Elemér rendithetlen harcosa ugyan a prot. autonómiának, de ez esetben nem látja azt megsértve. Itt oly körülmények vannak, melyek a szerződés elfogadását javalják. Az az iskola nem egészen ref. gymnázium,