Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-11 / 19. szám

Gll G12 koronaőr ő nagyméltósága, kit annyira megszoktunk e helyen látni s ki oly páratlan bölcseséggel állott egy­házi ügyeink élén, beadta lemondását. Most ugy állunk mint a hajósok iránytű nélkül. Aggodalom és csüggedés vesz rajtunk erőt, és ez aggodalom annál nagyobb, mert O excellentiaja épen olyan okra hivatkozik, melyet benne tisztelni tanultunk. Hosszú áldásdús hivatalos pá­lyája után nyugalmat kiván. A nyugalmat mi meg nem tagadhatjuk tőle. A 82 éves nemes és dicső pálya, a 60 évi hivatalos működés bizonynyal nyugalmat kivan. De miként a nap alkonysugarai bearanyozzák a megfu­tott tájat: úgy aranyozzák be az ő nagy tettei a szi­vünkben emelt emlékoszlopot. Épen azért midőn mi neki a hosszú munka után édes nyugalmat kívánunk, kérjük fel őt, hogy bár munkát nem kívánunk, de legyen ő továbbra is a mienk. Az ő jótékony működésére ezután is szükségünk leend. De különösen szükségem van ne­kem, ki az ő erős oldala mellett kezdettem meg hiva­talos működésemet s gyenge létemre mindenkor erősnek éreztem magamat. Ezeknek elmondására a hála és tisz­telet indit engemet. S ezzel a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítom. A társelnöki széket a törvények értelmében mint legidősb egyházmegyei gondnok ifj. báró Vay Miklós foglalta el. Ezután Csider Károly, Mocsáry Lajos, Szentpétery Sámuel, és Béky Sámuel megválasztottt egyházkerületi tanácsbirák az esküt letették, melyet a jelenvolt közön­ség állva hallgatott végig. Ekkor id. báró Vay Miklós szép hangon irt lemon­dása olvastatott fel, melyben elmondja, hogy hanyatló testi ereje és gyengélkedése miatt az ezelőtt 23 évvel elfoglalt elnöki széket elhagyni kénytelen s azon re­ményben mond búcsút, hogy őt az egyházkerület tagjai jóindulatokban továbbra is megtartják. Fejes István a nagy aggodalom közepett utat lát egy reménységre; azt hiszi, hogy a kit annyi időn ke­resztül szeretve láttunk, azt még nem vesztettük el egé­szen. A ki 60 éven keresztül oly hűn szolgálta a hazai prot. egyház ügyét, az nem válhat még meg tőlünk. Nem kívánjuk tőle a közvetlen munkálkodást oly mér­tékben, mint eddig, de kívánjuk, hogy a szellemi össze­köttetés közöttünk továbbra is fenmaradjon. Azt hiszem, — mondja szóló — az egyházkerület érzelmét fejezem ki, ha azt óhajtom, hogy az a férfiú, ki annyi ideig ült ama széken, abból a székből távozzék majdan az örökké­valóságban számára kijelölt helyre. Az ő lelkére, szelle­mére most nagy szűkség van, kérjük azért fel őt, hogy ne hagyjon el bennünket. Indítványozom, hogy az egy­házkerület ezen óhaja egy feliratban közöltessék azon férfiúval, a kit az Isten prot. egyházunk és hazánk javára még igen sokáig éltessen ! (Lelkes éljenzés 1) Ezen előzmények után Kun Bertalan püspök évi jelentését olvasta fel. A valláserkölcsi és iskolai életnek minden mozzanatát nem öleli fel, mert úgymond — egy­házi és iskolai életünk egy nyitott könyv, melyet kifejlett egyházi hírlapirodalmunk mindenki előtt kitárt. A jelentés nevezetesebb pontjai: Egyházkerületünkben a közalapra eddigeié 12,822 frt fizettetett be s helyeztetett el a föld­hitelintézetnél. Számos lelkész és tanitó hunyt el a mult évben; de legmélyebb nyomot hagyott Ragályi Gyula egyházmegyei gondnok és Hegedűs László isk. algond­nok halála a prot. hivek és a haza lakosainak szivében. Meleg szavakban méltányolja az elhunyt jelesek műkö­dését, kifejezést ad ama nagy veszteségnek, mely az ő haláluk által nemcsak egyházunkat, de a hazát is érte. Érdemök jegyzőkönyvbe iktattatik. Olvastatott a középiskoláknak az országos törvény alapján leendő rendezése ügyében kiküldött bizottság jelentése. Három gymnázium van az egyházkerület te­rületén, u. m. a rimaszombati, miskolci és sárospataki. Ezeket a bizottság bármi áldozattal is fenntartandók­nak mondja ki; de megvizsgálandó, vájjon bir-e e há­rom intézet a törvény értelmében leendő fennállásra szükséges alappal, ha nem, honnan és mi uton lehetne azt előteremteni ? E kérdésre felel a bizottság s előter­jeszti a következőket: 1. A limaszombati gymnázium összes értéke 91.224 frt, melynek jövedelme 9361 frt. Szükséglete 9 rendes és 2 póttanár fizetése 16,400 frt ; hiány tehát 7039 frt. A minisztérium nevezett iskola se­gélyezésére 7000 frtot már kilátásba helyezett s igy ezen tanintézet fennallása biztosítva van. 2. A miskolci gym­náziumban jelenleg 8 rendes és egy segéd tanár műkö­dik, a rendes tanárok 800, a segédtanár 600 frt fizetés­sel ; a vallást, rajzot, tornát és éneket kisegítő tanárok végezik. Ez az állapot megszüntetendő. A tanerők száma egygyel szaporít mdó. A tanerők fizetése 1200 forintra emeltetik-. A vallástanitásra szintén 1200 frt fizetéssel egy rendes tanár alkalmaztatik. A torna tanítást állandó r. tanár végzi 600 frt fizetés mellett. Ezen szervezet szerint a tanintézet fentartá-ára i6,6co frt szükséglet mutatko­zik. Erre az alapok jövedelméből befoly évenként 9334 frt jövedelem; hiány mutatkozik tehát 7266 frt 3. A sárospataki gymnáziumban 11 rendes tanár működik, összes szükséglet 24,176 frt. Ezt a szükségletet a főis­kola alapja az eddigi tanitásmód szerint fedezhetné ugyan, de az országos törvény értelmében 4 parallel osztály felállítása volna szükséges, melynek kiadásait már nem fedezhetné, azért itt is 5474 frt hiány áll elő. A három középiskolánál tehát 19,740 frt szükséglet mutatkozik. Kivéve azonban a rimaszombatit, a két iskola szükség­lete 12,779 frt. A bizottság ezen hiányok fedezését egye­dül államsegélyből véli eszközölhetni, melyre az egy­háznak a törvények értelmében igénye van. Más utat most nem talál. Közgyűlés a bizottság javaslatát beható tanácsko­zás tárgyává tévén, azt elfogadja. Kifejezést ad abbeli nézetének, hogy a három gymnázium részére kimutatott szükséglet oly csekély, az egyes kiadások oly minimalis összegre vannak leszállítva, hogy ha mindenik egyház­kerület ily szigorú takarékossággal számit; akkor a ref. középiskolák részére az államsegély alig haladja meg a 100,000 frtot. A javaslatot azon kérelemmel terjeszti a konvent elé, hogy az abban közlött adatokat figyelembe véve, az államkormánynyal az összes iskolákra nézve együttesen kösse meg az egyességet. Nagy vitára szolgáltatott alkalmat a rimaszombati gymnázium segélyezése céljából a kormány és az isko­lai igazgató tanár között létrejött szerződés elfogadásá­nak megerősítése. A vitát Zsindely István nyitotta meg. Szerinte nem járna el következetesen a közgyűlés, ha a konvent altal áttett szerződést most elfogadná. Az előbb kimondta ugyanis a közgyűlés, hogy az iskolák részére szükséges államsegély együttesen és nem mindenik is­kolára külön kérendő. Azért addig, míg annak ily módoni kieszközlését a konvent kilátásba helyezné, ezt az ügyet elnapolná. O különben a rimaszombati ügynél a prot. autonomia megsértését látja, a mennyiben, bár kimon­datott, hogy az iskola megtartja prot. jellegét, de el kell fogadni az állami tantervet. Rernáth Elemér rendithetlen harcosa ugyan a prot. autonómiának, de ez esetben nem látja azt megsértve. Itt oly körülmények vannak, melyek a szerződés elfoga­dását javalják. Az az iskola nem egészen ref. gymnázium,

Next

/
Oldalképek
Tartalom