Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-11 / 19. szám
595 tekőzés, csizmátlan és ruhátlanság, székbe nem íérés, az egyházi szószékről kipapoltatás stb. Mert a ludaslelkü, a lelkész bűn elleni mennydörgését magára szokta magyarázni, s ha ő nem, rá alkalmazták mások, ^no hallhatott most kend eleget<< : . Velem is történt, hogy egyik úr, beszédemet egészen a másikra illesztette. Következő vasárnap aztán ugy alkalmaztam szónoklatomat, hogy abból mindenki megérthette, hogy én nem egyeseknek, hanem a közönségnek adom a vallás intéseit. Sokat tesz az is, ha akár van köznapi istenitiszteleten valaki akár senki, a lelkész a tanítókkal és iskolásokkal együtt végzi a könyörgést. Ezt b. e. atyám, annyira szorgalmasan teljesítette, hogy ha a harangozó elmaradt, iskolás gyermekkel is harangoztatott. De sohasem is volt a templom üresen. A vasárnapot, (vásárnap) mint a hét első napját, vásárral ünnepelték az első keresztyén magyarok. Ép úgy, mint időnkben is a római egyház hívei, búcsúk alkalmával egyszersmind vásárt csapnak. Végén pedig zeneszó mellett, vigadnak, táncolnak, néha istennek nagyobb dicsőségére verekednek is. Egy ilyen búcsú-ünnepélynek Gyűdön, Baranyam. tizenhét éves koromban én is részese voltam. De az ott szolgálatot tevő, igen emberséges barátok szelid intézkedése mellett, mindenek ékesen és szép renddel, de csakugyan lakodalmi jó kedvvel végződtek. A vasárnap megtiléséről I. István kemény parancsa Decret. Libro II. cap. 6, 8. aházörzésre otthonmaradó személyen kivül, a család minden tagját templomla menni kötelezi botbüntetés terhe alatt. A dolgozni merészlőnek ökrét, lovát elvétetni, a marhátlannak gúnyáját lehuzatni rendeli, ezzel a záradékkal, ha tetszik, váltsa meg börivel. Hétszáz évvel előbb Constantin, a maga roppant birodalmát kötelezőleg, azt parancsolta, hogy minden bíróságok, véirosi lakók, minden üzleti műhelyek, a tiszteletes vasárnapon szüneteljenek. I)e a mezei emberek a szántás-vetésben szabadon foglalkozzanak. Mert megesik gyakran, hogy következő napon nem tehetik verembe (hombárba) terményeiket. Ne vesszen el pillanatnyi alkalom is, mit az égi gondviselés enged. Eusebius Vita Constantini Libro IV. cap. 18, 20, 23. Szerintem ez sokkal keresztyénibb, bölcsebb és emberibb parancs, s kivált íöldmivelő hazánkra jótékonyabb, mint a mi I. Istvánunké. Hát most, miután országos törvényünk mellett, ő Felsége, szeretett urunk királyunk által szentesitett zsinati szabályaink is rendelik a vasárnap megtartását, mitévők legyünk? Kezdjük a gyermekvilágon. Szoktassuk azokat a lélekre tartozók iránt meleg érzelemre; kényszer nélkül, csupán észre és szívreható szóval. Emlegessük előttük, hogy a heverés nem ünnep, s az ünnep- í _ 392 napoknak korcsmai dorbézolással, utcánülők szóhajtásával töltése bűn. A gyermek az ilyen eszmét haza viszi, szülei is megérzékenyülnek rá. A kényszer csak a korcsmákra lenne alkalmazandó, melyekben mindenütt lengyelzsidók foglalkozván, mig a magok szombatját vak buzgóságot jelző semmit tevéssel lemorzsolják, ők senkinek sem szolgálnak. Tehát legyen zárva egész vasárnapon a korcsma és bolt. Kinek mire van szüksége, szerezze be megelőzőleg. Az italt vitesse házához. Mert alig van boszantóbb a gazdára, mint az, hogy a cselédeinek adott ünnepi szünetet, templomlátogatás helyett korcsmán dőzsölve töltik el. Onnan betört fővel térvén meg, munkanapon sem dolgozhatnak. Az ördögöt kell láncra vetni, nem a kisértet martalékát. De ilyen fegyvert az egyház nem használhatván, a teendők súlya a polgári hatóságra nehezül. És tán több üdvös eredménynyel, mint a pálinka főző üstök felett rendelkező pénzügyőrök költséges zászlóaljától várni lehet. Édes Albert. ISKOLAÜGY. Vallásíanitási tanterv. (Vége.) IV. Osztály. (Gyermekek imádkoznak.) (Történeti tankönyvecske. Káté.) Hetenként 2 óra, 30 óra félévenként. 1-ső félév. 1. A reformatió elterjedt hazánkban. Kik terjesztették el ? Leiró elbeszélés. 2. Dévai-Bíró Mátyás, (s mások megemlítve.) 3. Mit tettek megakadályozására. Bécsi béke. 4. Thurzó György. 5. A protestánsok szervezkedése. 6. Bethlen Gábor. 7. A protestantismus virágkora. 8. I. Rákóczy György. Utána a protestánsok sanyargatása. 9. I. Leopold, a tiz éves üldözés. (1672—1682.) 11. A II. Rákóczy Ferencz forradalma utáni állapotok. 11. A protestantismus felüdül. (II. Lipót 1790/1 26. t. c -re utalás.) 12. (1848-iki idők. A pátens.) Jelen század első fele. 13. (Az 1868-iki 53. t. c.-re utalás). Jelen élet. Összefoglalás. 14. »Keresztyén vagy mondod« ének válogatott I—2 versének magyarázása, elemzése, 15. Betanítása. Begyakorlása. 16. »Lelkem több hívek yiyájával< ( ének válogatott verseinek magyarázása, elemzése. 17. Betanulása. Begyakorlása. 18. Drága néked hited. Ugy-e? Honnan ismered röviden hitedet ? A Luther kis kátéjából. Ennek méltatása. 19. Luther kis kátéjának ismertetése. Beosztása. 20. Azt, hogy tudjuk mindenkor, mit kell tennünk, hinnünk, s hogyan élnünk, megtanuljuk a kátéból. A káté fontossága. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP.
