Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-04-27 / 17. szám
540 ténetéből ismeri, és igy egy ilyen cimű munka, legyen az szűkebb vagy terjedelmesebb, egész uj dolgot nem fog neki hirdethetni ; de viszont aki a zürichi reformáció történetét csupán a magyar nyelven irott munkákból ismeri, az csak is a főbb vonásokat, csakis a csontvázat ismeri; hanem ezen munka elolvasása után a csontváz hűs és életet nyer; és pedig nemcsak az által, hogy •ebben, az adatoknak s apróbb részleteknek nagyobb tömegével találkozik, mint más magyar egyháztörténelmi munkákban ; hanem az előadásnak természetes egyszeíűsége s elevensége által. Az olvasó mintegy szeme előtt látja Zwinglit, a mint testileg és szellemileg fejlődik, a mint benne a kathol. egyház babonái és viszaélései irányában az ellenszenv feltámad, a mint előbb a humanistikus, később a bibliai tanulmányok hatása alatt lelkében a modern refoimátori eszmék megfogamzanak, a mint jellemének becsületessége, szivének őszintesége által a babona s visszaélések ostorozására ösztönöztetik s igy mintegy öntudatlanul a reform át ori pályára sodortatik, mig nem végre teljesen felgyűl lelkében az égi tűz, kiáll a síkra s megkezdi a harcot a régi világ nagy hatalmassága ellen, és ezt a harcot keresztyén hőshöz illő bátorsággal és kitaitással vivja, mig nem Kappelnél összeroskad, de akkorra már munlája sikerét biztosította. Ez az élénk előadás, s a közbeszőtt részletek p. o. Zwingli prédikációiból, vitairataiból, az általa vagy a hozzá írt levelekből, családi életéből, nevelési elveiből s több effélék kiváló érdekességet kő'csönöznek ezen könyvnek. De érdeket kölcsönöz ennek azon alkalom is, amely megjelenését előidézte t. i. Zwingli születésének emlékünnepe Hazai református egyházaink egy részében megemlékeztek ugyan ezen emlékünnepről, de megközelítőleg sem oly mértékben, a református nép érdekeltségét, kegyeletét, hálaérzetét oly élénken felkeltőleg, mint ez lutheránus testvéreinknél történt. S ha már külsőleg kevésbbé ünnepeltük meg azon nagy nap emlékét; ünnepeljük meg az által, hogy hithősünknek élettörténetét s az altala teljesített nagy munkát ismerjük meg minél közelebbről s ismertessük meg minél szélesebb körben s ez által is igyekezzünk a kappeli hős szellemét feleleveníteni. Hogy példával is bebizonyítsuk azon fentebbi állításunkat, miszerint ezen munka több érdekes rajzot s kevesbé ismeretes részletet tár az olvasó elé, ide igtatunk egy töredéket azon fejezetből, mely Zwinglivel mint einsiedelni pappal s kezdő reformátorral foglalkozik. (Vége köv.) Farkas József. BELFÖLD. A budapesti reform, egyháztanács f. évi ápr. 19-én tartott ülésében történt meg a püspökre való szavazás. A jelenvolt negyvenöt egybáztarácsnok kettő kivételével — Szász Károly úrra adta szavazatát. — Ugyanezen ülésben történt Fap Károly megválasztott második lelkész úr beigtatasa iránt is intézkedés, f. hó 27-ikét jelölvén ki ezen ünnepély megtartására az egyháztanács. — A f. hó 29-ikén tartandó egyházmegyei közgyűlésre az egyház világi képviselőjéül gr. Tisza Lajos főgondnok ur kéretett fel. — A gazdasági bizottság előterjesztette javaslatait a teendő építkezési javítások iránt. Igy a templomnak a nedvességtől való megóvása céljából szükéges leend több rendbeli csatornának készítése, mellékének aszfalt burkolattal való ellátása; óhajtandó az ünnepek alkalmával való n3gy tolongásnak némileg megszüntetése céljából egy női karzat építése, a papi és presbyteri székekhez egy uj ajtó metszése, miután a közelebbi ünnepek alkalmával is majd nem lehetetlenné vált a lelkészeknek és egyháztanácsosoknak a templomba való bejutása, — intézkedni kell a templom fűtése iránt is ; mindkét lelkész lakása rendbehozandó, ezen kivül az egyháztanács ülésterme is, de a melyben egyszersmind az e. megyei, kerületi s konventi gyűlések is tartatni szoktak, — addig is, mig az egyház egy ily célokra alkalmas nagy dísztermet épitethetne, lehetőleg kicsinositása. Szükséges továbbá, egy külön levél- és pénztári helyiségről gondoskodni. Mindezekre nézve a gazdasági bizottság javaslatot készített s azt beterjesztette, de ezek tárgyalása a f. hó 27-ikén tartandó ülésre halasztatott, a mikorra a mintegy ötödfélezerre rugó részletes költségvetés is beterjeszthető leend. Ugyanezen ülésből Kerkápoly Károly és Iíegedüs Sándor urak elnöklete alatt egy-egybizottság küldetett ki az egyházi közalap számára követelt járulékok czélszerű kivetése és behajtása s illetve az eddigelé egyházi adót nem fizető egyháztagoknak megadóztatása iránt javaslat készítésre. A pesti egyházban gyakorta megesik, hogy estve kell keresztelni, esketni s eddigelé ily alkalmakkal két primitív készítésű gyertyatartó tett szolgálatot. Az egyháztanács ezen majdnem botrányos dolgon segítendő, Nagy József házgondnokot két nagyobb ezüst gyertyatartó készíttetésével megbízta. Ez egyik buzgó hitrokonunknál ilyeket megrendelt, a ki midőn két diszes ötágú ezüst gyertyatartót elkészített, — közel 300 frt értékűt, — azzal a kijelentéssel adta át a gondnoknak, hogy a számla reá van vésve a tartókra, olvasható lévén rajtuk »A pesti reform, egyház tulajdona.« Az ajándékozó csak annyit kért jutalmul, hogy neve, s ajándéka ne publikáltassék ki a világnak. Sajnos, hogy ezen óhajtása sem teljesült egészen. Ezen ajándékot ma jelentette be a gazdasági bizottság az egyháztanácsnak, mely ezt szives köszönet nyilvánítása mellett vette tudomásul. De következett még kedvesebben meglepő jelentés. Üzv. báró Majthényi íjászióné szül. Féli Nagy Ludovica asszony egy alapitvanyi levelet küldött Petri Elek hely. lelkész úrhoz s ennek kapcsában 4400 frtot magyar papír járadékban azon óhajtás kifejezésével, hogy haláláig ezen összeg kamatai csatoltassanak a tőkéhez, halála után végrendeletileg még 2500 frt jön ezen tőkéhez s akkor az egésznek kamatai a pesti ref. gymnás. VII. és VlII-dik osztályaban tanuló református ifjaknak osztassanak ki ösztöndijakul. Hogy mi módon, mily feltételek mellett, arról végrendelete fog intézkedni. Az egyháztanács egy külön küldöttség által is kifejezte köszönetét. — Ugyanezen ülésben tétetett intézkedés a Szilágyi Sándor, Ács Károly urak által adományozott s a néhai Ónody Zsigmondné által hagyományozott száz-száz frt felől másrészt tudomásul vétetett, hogy dr. Antal Géza úr eddigi évi egyházi adóját önként 20 frtra ajánlotta felemelni, gr. Tisza Lajos főgondnok ur pedig évi egyházi adóul 50 ftot ajánlott. A magyar országos reformált egyházi közalap 223-ik §-a. Miután nekem nem adatott valami nagyszerű dologgal vonnom magamra a világ figyelmét, mint sok másoknak : azon kisszerű, de mégis napi érdekű dolgon rágódom, hogy a cimben jelzett §-t úgy kell-e érteni,