Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-27 / 17. szám

540 ténetéből ismeri, és igy egy ilyen cimű munka, legyen az szűkebb vagy terjedelmesebb, egész uj dolgot nem fog neki hirdethetni ; de viszont aki a zürichi reformáció történetét csupán a magyar nyelven irott munkákból ismeri, az csak is a főbb vonásokat, csakis a csontvázat ismeri; hanem ezen munka elolvasása után a csontváz hűs és életet nyer; és pedig nemcsak az által, hogy •ebben, az adatoknak s apróbb részleteknek nagyobb tömegével találkozik, mint más magyar egyháztörténelmi munkákban ; hanem az előadásnak természetes egysze­íűsége s elevensége által. Az olvasó mintegy szeme előtt látja Zwinglit, a mint testileg és szellemileg fej­lődik, a mint benne a kathol. egyház babonái és visza­élései irányában az ellenszenv feltámad, a mint előbb a humanistikus, később a bibliai tanulmányok hatása alatt lelkében a modern refoimátori eszmék megfogamzanak, a mint jellemének becsületessége, szivének őszintesége által a babona s visszaélések ostorozására ösztönöztetik s igy mintegy öntudatlanul a reform át ori pályára sodor­tatik, mig nem végre teljesen felgyűl lelkében az égi tűz, kiáll a síkra s megkezdi a harcot a régi világ nagy hatalmassága ellen, és ezt a harcot keresztyén hőshöz illő bátorsággal és kitaitással vivja, mig nem Kappelnél összeroskad, de akkorra már munlája sikerét biztosí­totta. Ez az élénk előadás, s a közbeszőtt részletek p. o. Zwingli prédikációiból, vitairataiból, az általa vagy a hozzá írt levelekből, családi életéből, nevelési elveiből s több effélék kiváló érdekességet kő'csönöznek ezen könyv­nek. De érdeket kölcsönöz ennek azon alkalom is, amely megjelenését előidézte t. i. Zwingli születésének emlék­ünnepe Hazai református egyházaink egy részében meg­emlékeztek ugyan ezen emlékünnepről, de megközelítőleg sem oly mértékben, a református nép érdekeltségét, ke­gyeletét, hálaérzetét oly élénken felkeltőleg, mint ez lu­theránus testvéreinknél történt. S ha már külsőleg ke­vésbbé ünnepeltük meg azon nagy nap emlékét; ünne­peljük meg az által, hogy hithősünknek élettörténetét s az altala teljesített nagy munkát ismerjük meg minél közelebbről s ismertessük meg minél szélesebb körben s ez által is igyekezzünk a kappeli hős szellemét felele­veníteni. Hogy példával is bebizonyítsuk azon fentebbi állí­tásunkat, miszerint ezen munka több érdekes rajzot s kevesbé ismeretes részletet tár az olvasó elé, ide igta­tunk egy töredéket azon fejezetből, mely Zwinglivel mint einsiedelni pappal s kezdő reformátorral foglalkozik. (Vége köv.) Farkas József. BELFÖLD. A budapesti reform, egyháztanács f. évi ápr. 19-én tartott ülésében történt meg a püspökre való szavazás. A jelenvolt negyvenöt egybáztarácsnok kettő kivéte­lével — Szász Károly úrra adta szavazatát. — Ugyanezen ülésben történt Fap Károly megválasztott második lel­kész úr beigtatasa iránt is intézkedés, f. hó 27-ikét je­lölvén ki ezen ünnepély megtartására az egyháztanács. — A f. hó 29-ikén tartandó egyházmegyei közgyűlésre az egyház világi képviselőjéül gr. Tisza Lajos főgond­nok ur kéretett fel. — A gazdasági bizottság előter­jesztette javaslatait a teendő építkezési javítások iránt. Igy a templomnak a nedvességtől való megóvása céljá­ból szükéges leend több rendbeli csatornának készítése, mellékének aszfalt burkolattal való ellátása; óhajtandó az ünnepek alkalmával való n3gy tolongásnak némileg megszüntetése céljából egy női karzat építése, a papi és presbyteri székekhez egy uj ajtó metszése, miután a közelebbi ünnepek alkalmával is majd nem lehetet­lenné vált a lelkészeknek és egyháztanácsosoknak a templomba való bejutása, — intézkedni kell a templom fűtése iránt is ; mindkét lelkész lakása rendbehozandó, ezen kivül az egyháztanács ülésterme is, de a melyben egyszersmind az e. megyei, kerületi s konventi gyűlések is tartatni szoktak, — addig is, mig az egyház egy ily célokra alkalmas nagy dísztermet épitethetne, lehető­leg kicsinositása. Szükséges továbbá, egy külön levél- és pénztári helyiségről gondoskodni. Mindezekre nézve a gazdasági bizottság javaslatot készített s azt beterjesz­tette, de ezek tárgyalása a f. hó 27-ikén tartandó ülésre halasztatott, a mikorra a mintegy ötödfélezerre rugó rész­letes költségvetés is beterjeszthető leend. Ugyanezen ülésből Kerkápoly Károly és Iíegedüs Sándor urak elnöklete alatt egy-egybizottság küldetett ki az egyházi közalap számára követelt járulékok czélszerű kivetése és behajtása s illetve az eddigelé egyházi adót nem fizető egyháztagoknak megadóztatása iránt javaslat készítésre. A pesti egyházban gyakorta megesik, hogy estve kell keresztelni, esketni s eddigelé ily alkalmakkal két primitív készítésű gyertyatartó tett szolgálatot. Az egy­háztanács ezen majdnem botrányos dolgon segítendő, Nagy József házgondnokot két nagyobb ezüst gyertya­tartó készíttetésével megbízta. Ez egyik buzgó hitrokonunk­nál ilyeket megrendelt, a ki midőn két diszes ötágú ezüst gyertyatartót elkészített, — közel 300 frt értékűt, — azzal a kijelentéssel adta át a gondnoknak, hogy a számla reá van vésve a tartókra, olvasható lévén rajtuk »A pesti reform, egyház tulajdona.« Az ajándékozó csak annyit kért jutalmul, hogy neve, s ajándéka ne publi­káltassék ki a világnak. Sajnos, hogy ezen óhajtása sem teljesült egészen. Ezen ajándékot ma jelentette be a gazdasági bizottság az egyháztanácsnak, mely ezt szives köszönet nyilvánítása mellett vette tudomásul. De következett még kedvesebben meglepő jelen­tés. Üzv. báró Majthényi íjászióné szül. Féli Nagy Lu­dovica asszony egy alapitvanyi levelet küldött Petri Elek hely. lelkész úrhoz s ennek kapcsában 4400 frtot magyar papír járadékban azon óhajtás kifejezésével, hogy halá­láig ezen összeg kamatai csatoltassanak a tőkéhez, halála után végrendeletileg még 2500 frt jön ezen tőkéhez s akkor az egésznek kamatai a pesti ref. gymnás. VII. és VlII-dik osztályaban tanuló református ifjaknak osztassa­nak ki ösztöndijakul. Hogy mi módon, mily feltételek mellett, arról végrendelete fog intézkedni. Az egyházta­nács egy külön küldöttség által is kifejezte köszönetét. — Ugyanezen ülésben tétetett intézkedés a Szilágyi Sándor, Ács Károly urak által adományozott s a néhai Ónody Zsigmondné által hagyományozott száz-száz frt felől másrészt tudomásul vétetett, hogy dr. Antal Géza úr eddigi évi egyházi adóját önként 20 frtra ajánlotta felemelni, gr. Tisza Lajos főgondnok ur pedig évi egy­házi adóul 50 ftot ajánlott. A magyar országos reformált egyházi közalap 223-ik §-a. Miután nekem nem adatott valami nagyszerű do­loggal vonnom magamra a világ figyelmét, mint sok másoknak : azon kisszerű, de mégis napi érdekű dolgon rágódom, hogy a cimben jelzett §-t úgy kell-e érteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom