Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-27 / 17. szám

527 PROTESTÁNS tegye főkönyvévé és talizmánjává azt; b) az egyház jeleseinek életrajza, mi által győződjenek meg arról, hogy a vallásért és hitért élni és ha szükség égni is kell, c) a történelem egyes vonásai, a költők alkalmas költeményei; d) az ember mint a társadalom tagja mind nagyon hatásos tárgyat nyújthatna az elme, a képzelem és az érzelem tisztitására, a kedély élénkítésére. Ilyen gondolatokkal és érzelmekkel foglalkozó ifjúság lehetetlen, hogy erkölcstelen társadalmat képezzen és a bünt megtűrje kebelében. Lehetetlen, hogy a templomot ne tekintse szent helynek, s az őtet oda vezetőket tisztelendő férfiaknak. Lehetetlen, hogy az egyháznak jó és buzgó tagjai ne legynek. Ámde ez nem könnyen történik meg, nem egy napi és és nem is kényelmes munka. Sok benne a lehetetlen, sok az ideális. Nincs tekintetbe véve, hogy mennyi dolga van a szegény papnak különben is épen vasárnap. Ezeket mind megengedjük és még többet is, de azért ismételten azt mondiuk, hogy ezt a művet a papnak kell végrehajtani. Ez az ő kötelessége, az volt eddig is s még annál inkább az lesz ezután, a mikor látni fogja, hogy a hivek száma íogy, buzgósága csökken, vallásossága formaság és hite materialismus, socialismus vagy valamely más modernismus. Nekünk előbb vagy később szembe kell szállanunk a veszedelemmel érett ésszel s józanon s minél előbb tesszük, annál jobb ránk nézve. Biztatásra papnak kevés szüksége lehet. C) ismerheti a Jézus töviskoszoruját, a Pál sokféle kinját s mindazt mi a lelkésznek jutalma szokott lenni. Félnie nem szabad, tétovázni szégyen Egyetlen lehetséges és szükséges dolog az : hogy hirdesse a Krisztus evangéliumát alkalmas és alkalmatlan időben. Boros György. ISKOLAÜGY. Az erdélyi ref. tanárok értekezlete. Ezen értekezletet Kolozsvárt e hó 17-ikén s következő napjain tartották meg. Az értekezleten a hat főtanodából 34-en jelentek meg. Hegedűs Istvánnak, az értekezlet elnökének köjtői lendülettel irt, tartalmas megnyitó beszéde után, az értekezlet első napján, érdekes volt dr. Török István felolvasása a kolozsvári ref. kollégium történetéről a XVIII. században. Másodnap Váró Ferenc nagy-enyedi tanár tartott előadást, ,az 1883: XXX. t. cikkből folyó teendőinkről4

, melyben kívánatosnak jelzi, hogy az értekezlet a következő kérdésekre nézve megállapodásokra jusson: 1. a kollégiumainknál alkalmazott tanerők közül kik tekintessenek a középiskolai orsz. törvény értelmében vett »rendes tanároknak ?4

2. Nem volna-e kívánatos a rendes tanári fizetés minimumának egyházkerületi megallapitása ? 3. Ha igen, mennyi legyen e minimum ? 4. Vájjon a ren-ÉS ISKOLAI LAP. 528 des tanárok számának és fizetésének szabályozása esetén kollégiumaink mindegyike mostani erejével, megtarthatja-e eddigi célját, hatáskörét, alkotó részeit? 5. Ha nem mindegyik tarthatja meg, akkor melyik legyen berendezendő és melyik tartandó fenn? 6. Az esetleg szükségessé való rendezkedéssel kapcsolatban nem volna-e kívánatos arról is gondoskodni, hogy ref. hitsorsosaink fiai ne tereitessenek kizárólagosan gymnáziumi tudományos pályákra ? Váró felolvasására Hegedűs István elnök, Kovács Ödön, Szakács Mózes, Parády Kálmán, Szász Domokos, Dósa Dénes, Szilágyi Gyu'a, Gáspár János és Simon Ferenc tesznek megjegyzéseket. A Váró indítványa fölött való véleményadásra az értekezlet bizottságot küldött ki. — Ezután Bedőházy János, m.-vásárhelyi tanár olvasta föl értekezését az internátusról és indítványozta, hogy az internátusoknál határoztassék meg az egyes lakásokban a helyek száma s annál több ki ne osztassék. A helyek ingyenes elnyerése végett folyamodvány nyujtassék be a rektorhoz, ki a folyamodványok elintézésénél a tanulók szorgalmát vegye tekintetbe s a jó tanulók előnyben részesittessenek a rosszak fölött. A berendezésre vonatkozó terv kidolgozására bizottság küldessék ki. A hasonló korúak helyezendők egy helyiségbe, egy felsőbb osztályú, lehetőleg egyetemet vagy akadémiát végzett fiatal ember felügyelete alatt. A felolvasást megéljenezték. Az ülés pedig elhatározta, hogy e kérdés csak a konvent e részbeli határozatának leérkezte után vitattassék meg. Az értekezlet harmadik napján Szilágyi Gyula nagyenyedi tanár értekezett »a latin Írásbeli dolgozatokról4

. Részletesen fölfejti, hogy osztályonkint miként látná célszerűnek az írásbeli dolgozatok évenkinti beosztását. Bizonyos irányelvek szemmel tartását okvetlen kívánatosnak látja. Hogy a hibák miként jeleztessenek, az mellékes kérdés; de fontos az, hogy a tanárok csak jelezzék, de ki ne javítsák a hibákat, mert ez az osztályban történő későbbi együttes megbeszélés értékéből is sokat levon. Végül hangsúlyozza, hogy az Írásbeli dolgozatok üdvös eredményéhez elkerülhetlen szükség azok ellenőrzése, mely ugy történhetnék legkönnyebben, ha az évi gyakorlatok a tanvezetőhöz vizsgálat végett beadatnának, ki arról a tanártestületnek aztán jelentést tenne. Az értekezés érdemleges hozzászólásokra adott alkalmat, Dósa Dénes, Szakács Mózes, Kovács Ödön, Szabó S. s másoknak. Az értekezlet Szilágyi Gyula ama határozati javaslatát fagadta el, hogy „az évenkinti nyelvtani írásbeli dolgozatok a tanvezetőhöz rendszeresen benyujtassanak, ki azokról a következő év első harmadában érdemleges jelentését a tanári karnak megtegye. Dósa Dénes szászvárosi tanár mutatta ezután be értekezését a magántanitói rendszerről. A magántanitói intézmény a szegénysorsu, de eszes és becsületes ifjaknak századokon keresztül megélhetési módot nyújtott s ezáltal sok derék szellemi munkást adott a hazának és a nemzetnek. A kegyelet azonban nem tarthat vissza, hogy fölvessük a kérdést, vájjon az iskola főcéljával, a szellemi és testi erők összhangzatos kifejlesztésével megegyezik-e, vagy nem ? Értekező hosszas tanuló és tanitói pályáján arra a meggyőződésre jutott, hogy a magántanitóíág, mint tanitói orgánum, a tanulókban az önnálló, kitartó munkásságnak kifejlődését, a megfigyelő itélő és okoskodó tehetség megizmosodását akadályozza, tudományos pályára alkalmas ifjak természetes kiválási folyamatát zavarja, a testi erők kifejlődését és az egészség állandó fenmaradását is gátolja. Mindezek folytán a ma-1 gántanitóságot, mint tanitói orgánízmust megszüntetni