Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-04-20 / 16. szám
494 felvegyük a kesztyűt a S. L. ellen, s figyelmeztessük az irodalmi kört érdekeinek megóvására. Bokor József. ISKOLAÜGY. Vallástanitási tanterv. I. A ker. vallásoktatás célja: a) általában. A ker. vallásoktatás célja általában a Krisztus szelleme által meghatározott keresztyén valláserkölcsi élet ébresztése, ápolása, fejlesztése, megszilárdítása a gyermek lelkében. Mivel pedig a keresztyén valláserkölcsi élet uralkodó hatalma, — a keresztyén vallás a szeretet vallása lévén, — a szeretet: a ker. vallásoktatás célja általában az Isten országának olyan kiépítése, melyben a Krisztus tanainak megfelelőleg, az Isten, s az ember, a felebarátok iránti szeretet legyen az uralkodó hatalom. A ker. vallásos nevelés vezeti a gyermeket az élő hitnek azon magas fokú kifejlődésére, melynek eredménye az, hogy a hivő mindenkor megtarthatja az Isten s felebarátja iránti szeretetét, s az élet viharaival is dacolhat és belső boldogságát a csapások között sem veszíti el, sőt e hit biztató s éltető sugarait a siron túlra is veti. Az élő hit ezen magas fokú kifejlődése pedig biztosítva van, ha a gyermek szivében az eszménykép : Krisztus, mint az Istenben élő hit legfőbb hőse, megszilárdul. (Gal. 2. 20. „Elek pedig többé nem én, hanem él én bennem a Krisztus".) E célból törekedjék a ker. vallásoktatás arra, hogy a növendék önálló, öntudatos keresztyénné fejlődjék, a ki magát Krisztus által megváltott egyénnek tudja, s az élet minden viszonyai között igaz hit által s keresztyén szeretet altal megszentelt, kegyes, erkölcsös életet tanusit. Az ev. protestáns vallásoktatás célja pedig b) különöj sen, hogy az ilyen önálló keresztyénekből neveljen ev. protestáns egyházunknak igaz, élő tagokat, kik meggyőződéssel, lelkesedéssel ragaszkodván evang. protestáns egyházunkhoz, annak jólétét, fejlődését örömteljes áldozatkészséggel elősegítsék, a mit az önálló, öntudatos keresztyének nevelése közben az ev. protestáns vallásoktatás úgy eszközöl, hogy szeretetet s lelkesedést költ a gyermekben általában (és különösen magyar) ev. prot. egyházunk múltja, jelene, tanai, intézményei, élete és jövője iránt. II. A vallásoktatás eszközei. A vallásoktatás eszközei: a példa, szoktatás, nevelve oktatás a családban s az iskolában. III. A vallásoktatás tananyaga a) általában. Az ev. protestáns vallástanítás feladata : a Krisztust hirdetni egészben, osztatlanul, kapcsolatban az előzményekkel és megjelenésének, működésének következményeivel. Ezt pedig nyújtja nekünk első sorban i) a szentírás (ennek szellemében szerkesztett apró elbeszélések a tanitas első fokán). Ez nyújtja nekünk Krisztust. Es mivel a keresztyénség jelen állapota, a történeti fejlődésmenetre való visszapillantás nélkül nem érthető : szükségesképen fel kell tüntetni az 2) egyház történetében hogyan jelentkezett Krisztus hatása az egyes személyekben, viszonyokban, intézményekben ; és mivel senki sem neveltethetik ev, protestánssá az ev. protestáns egyház sarkalatos tanainak megismertetése nélkül, tanitandók a ker. hit- és erkölcstan (közvetlen egységökben) a Luther-féle kis káté alapján, mint egyházi tan. A tananyag kezelése szempontjából követeljük, hogy a vallástanitó vallásilag ihletett egyén legyen, igaz hittel birjon, távol minden mesterkélt kegyességtől, melyet ösztönszerűleg igen hamar kisejt a gyermek, s akkor azután a vallástanitó többé sikerrel nem működhetik, a mint nem működhetik akkor sem, ha saját példájával lerontja a saját erkölcsi tanainak hatását, s ennélfogva megkívántatik, hogy erkölcsi magaviselete tekintetében is alkalmas legyen a hit- és erkölcstan tanítására. A vallásoktatás tananyaga b) különösen. 1. Az élő hit megteremtésére s megszilárdítására, valamint a hitélet biztosítására törekvő ker. vallástanítás alapja és forrása a szentírás, mint Isten igéjének szent könyve. Az ebben foglalt üdvtannal s üdvtörténettel ismertesse meg a tanít 3 tanítványait. Mikép jelent meg az üdv Krisztusban ? Melyek az előkészítő, megelőző mozzanatok az Istennek nevelő gondviselése mellett? Krisztus a szentírás gyúpontja. A szentírás minden igaz keresztyén tudománynak és hitéletnek forrása lévén, ennek mélyebb tanulmányozása a gyermek felfogásához képest fokozatos menetben végigvonul minden osztályon. Ezen beható tanulmányozás célja nem a sokat tudás, de a vallásos érzelmek költése, fokozása, tisztítása, a kedély nemesítése, a vallásos eszmék megértetése, megvilágítása, s a hit alapján nyugvó erkölcsiségnek fejlesztése. Az első két osztályban csak elbeszélés és elbeszéltetés alakjában nyujtatik a bibliai tartalom, egyszerű történetecskékben (és énekversikékben) is visszatükröződvén a valláserkölcsi igazság, melyre a kezdő tanulót oktatni akarjuk. A harmadik osztályban a biblia-olvasás és magyarázás veszi kezdetét. Az elbeszélő s magyarázó hitoktato a biblia nyelvezetére, tartalmi és alaki sajátságaira tekintettel legyen. A bibliai történetek nem csupán eszközök, melyeket példázgatásra használ a tanitó, hogy azokból erkölcsi szabályokat vonjon le, következtessen ; hanem a történetek megismerése a célt is jelenti, mert ezeket a tanítónak magukért is kell tanítania, mivel önmagukban is birnak képző erővel. Egy, e célból szerkesztett, ilyen tapintatos eljárásra képesítő tan- és vezérkönyv nélkülözhetlenül szükséges, hogy a tanítás a gyermekek megterheltetésével ne járjon, hogy az olvasás gépies, fárasztó ne legyen, hanem ugy intéztethessék, hogy a gyermekek várva-várják ezen bibliai olvasás és magyarázás óráit. Csak ez uton lesz a vallási oktatás köre a nyilvános istenitisztelethez fűzhető s csakis ilyen eljárás mellett fog az a nyilvános istenitisztelet alakjához hasonló alakot ölthetni. Az oktatás sikeréhez a helyes alap kívántatik. A keresztyén vallás alapja Krisztus. „Mert más fundamentumot senki nem vethet azonkívül, a mely egyszer vettetett, mely a Jézus Krisztus". (I. Kor. III. 11.) A keresztyén gyermeket vallásosan nevelni, ugy a családban, mint az iskolában, a Jézusról való tanítással kell kezdenünk, és a Krisztusról mondottak alapján tekinthetünk csak vissza az ó-szövetségben foglalt előkészítő mozzanatokra. Midőn a gyermekek már megismerkedtek az uj- és az ó-szövetségi kijelentés képével, történeteivel és legfőbb tanaival ; midőn már a gyermekek előtt a szentírást elbeszélő közlés és válogatott darabok, szakaszok elolvasása, megmagyarázása, megismertetése és teljes megér-31*