Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-04-06 / 14. szám

391 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 392 IRODALOM. Ráth Mór kiadásában megjelent uj könyvek : Arany János összes munkáinak végleges teljes kiadásából a 17-ik és 18-ik füzet. Egy-egy füzet ára 60 kr. — Br. Hübner Sándor volt külügyminiszter híres művéből : Séta a világ körül, a 6-ik képes füzet. Ára 60 kr. Kalocsán most került ki a sajtó alól: Részvét­könyek, temetési alkalmakra. Irta Olasz Lajos, dunapataji h. h. néptanító. IV-ik füzet. A szerző sajátja. Ára 1 frt. Tartalmát előbeszédek és bucsúzások képezik. Szerző folyékonyan versel, tiszta magyarsággal. Versei egysze­rűek, cicomázatlanok, s épen ezért kétségkívül becseseb­bek, mint sok más efféle, de dagályos búcsúztató. Ajánljuk. Előfizetési felhívást bocsátott ki az »Életből az életnek* cimü műre, Brankovics György. (Budapest, gránátos utca 6. sz.) E mű tartalma leend : Az otthon. Á türelem. A szerencsétlenek. A hibák. Szemesnek áll a világ. A képmutatók. A restség. A trécselők. A jó­lét, a boldogulás titka. Az adósságok. A pontosság. A szelídség, szilárdság. A nőkről. Megpróbálom. Idő- és erőpazarlás. A tudatlanok. — Finom papiroson díszes ki­állítással IO nyomtatott íven f. é. május 15-én jelenik meg s előfizetési ára fűzve 1 frt., diszkötésben 2 frt. Ifj. Váncza Mihály, a „Miskolcz és Vidéke4 szer­kesztője és könyvnyomdatulajdonos életre való hetilapot indított meg Hölgyvilág cim alatt. A lap első számát láttuk. Igen díszes kiállítású, zöld borítékkal, halavány­sárga papíron két egész ívnyi tartalommal. Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyed évre 1 frt. A boríték érde­kes apróságokat, talányokat, kérdéseket stb. tartalmaz. A főlap tartalma, Mondego, regény Bornemissza Árpád­tól. A nagy erdőn, költemeny Gáspár Imrétől. Az első találkozás, özv. Vachott Sándornétól. A Perdita-cyklus­hoz, költemény Reviczky Gyulától. Tévedések vígjátéka, beszély gróf Zichy Károlytól. Gondolatok. Jókai Mórtól. Ha rád . . . költemény Ábrányi Emiltől. Hugó Vicktor, Cla­retie után ford. ilj. Váncza Mihály. Mindenféle. — A Divatcsarnok c. melléklet tartalma : A divatról. Irta Szi­gethy József. Hölgyeknek. Budapesti divatlevél Emiliától. Tavaszi divat. Barber Idától. Párizsi divatsürgönyök. Aranykalászok. Mozaik. A Háztartási Lapok c. mellék­let a háztartás és konyha köréből tartalmaz cikkeket. Ily fajta lapok közt ez a legolcsóbb 1 a szerkesztőség minden 5 példány után t. példannyal szolgál a gyűjtőknek. Orbán Jórsef, sárospataki tanár tollából t Autono­mia és államsegély4 cim alatt egy kis röpirat jelent meg közelébb, mely megérdemli, hogy tüzetesebben foglal­kozzunk vele. Jövő számunkban ismertetjük. Addig is melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Ara 30 kr. Kapható a szerzőnél Sárospatakon. KÜLÖNFÉLÉK. • * Személyi hirek. Dávidházy János, pocsaji ref. lelkész, a debreceni egyházmegye esperese, Szabó Péter utódául, kabai lelkészszé választatott meg Nagy Lajos mikepércsei lelkész ellenében. — A békés-bánáti ref. egy­házmegyében üresedésben volt egyik egyházi tanácsbirói hivatalra beadott szavazatok m. hó 21-én bontattak fel Vásárhelyen. Beérkezett 33 egyházközségből 40 szavazat, melyből Pajip Mihály békésgyulai lelkészre 26, Csák János vésztői lelkészre 8, s Garzó Gyula gyomai lelkészre 6 szavazat esett. — Nagy Ignác, a miskolci ref. egyház uj lelkésze meghívására, a presbyterium Kovács Lajost és Kun Kálmánt küldte ki, akik Tályára utazván, ezen megbízatásukban eljártak. Nagy Ignácz lelkészt azóta, f. hó i-én, az alsóborsodi egyházmegyének Sajó-Kereszt úr­ban tartott közgyűlése, uj hivatalában meg is erősítette. — Id. Gyalokay Lajos a nagyváradi ref. egyháznak rég idő óta gondnoka, ebbeli állásáról lemondott. * A körösladányi ref. egyház m. hó 16-án ünnepié templomi épülete szaz éves fennálását. Hónapok óta volt már a közönség közt jelezve, nem csuda ha min­denki egész izgatottsággal várta, s midőn bekövetke­zett, egész komoly ünnepléssel ülte azt meg. Egy alkalmi ének eléneklése után, megjelent a szószékben Kőrössy János ref. lelkész, ki meghatott hangon mondott rövid, de hatásos imát, utána felment Domokos Károly se­gédlelkész ur, s igazán szép alkalmi szónoklati remekkel emelte az ünnepélyt, míg végre Tóth Sándor vázolta a község és ref. egyház 100 éves múltját, több érdekes mozzanatokat tüntetvén fel. Elmondta, mikor, hányszor pusztíttatott épületeiben el, a duló harcok és tűzvész által, mikor lakosai kivétel nélkül elbujdostak, de ismét visszatértek ősi tüzhelyökhez; népességében pusztított pestis, cholera és más ragály, de el nem csüggedt soha ; az elhamvadt, elpusztult házakat újra épité, s most IOO éves templomával él, él hogy hirdesse a multat, s £ kös­sön magának jobb jövőt. Isteni tisztelet végeztével a községházánál 100 terítékű közebéd rendeztetett, hol az ünnepélyt lelkes felköszöntések tették nevezetesebbé. * A karcagi ref. templomot 8500 frt költséggel egy debreceni építész legközelebb renoválni fogja. A tetőzet egészen uj lesz, a falakat is kijavítják, a torony gombját megaranyozzák s megigazítják a toronyórát. Debuisset pridem 1 * Miskolcon, mint a ,Misk. és Vid.® irja, Soltész Nagy Kálmán polgármester a különböző hitfelekezetek lelkészeivel értekezletet tartott. Az értekezlet tárgyat két fontos dolog képezte. A polgármester u. i. előadta, hogy az apoldai valasztmany elhatározta, miszerint az ápoldában elhelyezettek vallasos gyakorlatban, illetve a hitélet jótéteményeiben részesittessenek s kérdést in­tézett a jelenvolt lelkészekhez, hogy ezen határozat mi­ként lehetne foganatosítható. A lelkészek előadtak, hogy ennek keresztülvitele, azaz : az apoldában isteni tiszte­letek tartasa egyrészt az egyházi hivatalnokok elfoglalt­sága miatt sok nehézségbe ütközik ; de másrészt nem is volna célravezető, mert az ott megtartandó isteni tisztelet már a formai hiányok miatt is nem tehetné meg a hí­vőkre azt az erkölcsi hatást, melyet a templomi is­tenitiszteletek gyakorolnak (1). Határozatba ment tehát, hogy az ápoltak kellő felügyelet mellett az egyes hitfele­kezetek templomaiba küldessenek (1?). — Másik tárgy a kórházi és ápoldai halottak temetésére vonatkozék. Fel­hozatott ugyanis, hogy az egyes hitfelekezetek lelkészei és énekvezérei a halottakat nem kisérik ki a temetőbe. Ezt elismerték a jelenvolt lelkészek is és előadták, hogy a halottak felett az udvaron mindenkor megtartatott ugyan a rendes temetési szertartás, de azokat nem ki­sérték ki a temetőbe. Emez eljárást azzal indokolták, hogy az egyházi tisztviselőkre megfelelő javadalom fela­jánlása nélkül több terhet róni nem lehet annál, a melyet hivataluk elíoglalása alkalmával magukra vállaltak. Az ingyenes halottak kikisérése tehát csak azon esetben lenne eszközölhető, ha az eljáró tisztviselők szolgálataiért a jótékony intézetek részéről javadalmazás történnék ; ad­dig is azonban a jelenvolt lelkészek ígéretet tettek, hogy a halottakat az eljáró egyházi tisztviselők a város végéig ki fogják kisérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom