Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-23 / 12. szám

391 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 392 azon 10,000 db faltégláért, melyet az. év folytán épí­tendő iskola- és tanítói-lakjukhoz gróf Apponyi Géza kegyesen adományozni szíveskedett, halas köszönetét nyilvánítja. * A gödöllői szolgabíró egy Vlaovics Jócza nevii anabaptistát tartóztatott le engedély nélküli nyilvános fel­olvasások tartása miatt és megkereste a fővárosi rendőrsé­get, hogy Vlaovicsnak budapesti lakásán házmotozást tart­son. Ez megejtetvén, ott talált és az anabaptista vallásra vonatkozó iratok további intézkedés végett a gödöllői szolgabiiónak küldettek át. * Ismét egy nagy prot. városban van kilátás apácák vezetése alatt felállítandó r. kath. főleányiskolára. Hódmezővásárhelyt f. hó 7 én hunyt el Lichtner Gáspár apát-plébános, kinek végrendelete felbontatván, kitűnt belőle, hogy a plébános, Szatmármegyében levő 560 holdnyi birtokát testvére fiának hagyományozta, azon kikötéssel, hogy ha örökös nélkül halna el, a birtok egy Hódmezővásárhelyt felállítandó s apácák által vezetendő felső leatiyiskola alapjául fog szolgálni, mely célra még egy 20987 frtos alapítványt is tett. A végrendelkező Ábrái Károly polgármestert nevezte ki végrendeleti vég­rehajtóul. * A békés-csabai ev. egyház azon kérvénye, me­lyet mint annak idején lapunk is emiitette, Zsilinszky Mihály orsz. képviselő nyújtott be az országgyűlésnek, a Békésmegyei Közi. szerint, kedvező elintézést nyert. Ugyanis Omazta József urnák egyházi adóügyét illetőleg a kérvényi bizottság kimondotta, hogy miután az evang. egyház tagjainak egyházi adóztatása kizárólag az evang. egyház autonom hatásköréhez tartozik, ennélfogva sem a békésmegyei közigazgatási bizottság, sem pedig a val­las- és közoktatásügyi minisztérium nem volt illetékes ez ügyben érdemleges határozatot hozni. Ennélfogva ez ügy — a felfolyamodó egyház kérelméhez képest — megfelelő intézkedés végett az illetékes egyházi ható­sághoz lett utasítva. Reméljük, hogy ekként a rossz útra terelt iigy — mely miatt oly sok tinta folyt, — a maga illetékes hatósága altal az egyházi szabalyok szerint mél­tányos és igazságos megoldást fog nyerni. * A békes-banati ref. egyházmegye közgyűlése jövő hó elsején és következő napjain fog megtartatni Békésen. A gyűlés istenitisztelettel veendi kezdetét. Főbb targyai lesznek : a szavazatbontó küldöttség jelentései, az egyházkerületi közgyűlések illető határozatai, esperesi altalános jelentés, a canoni vizsgálatok jegyzőkönyvei, bizottságok véleményes jelentései (makói közgyűlés 96. sz). az országos közalap ügye az egyes egyházaknál, segély kérvények, az egyh. kerületi közgyűlésekre kép­viselők s lelkész jelölő biz. tagok választása, a hertelen­difalvi uj egyház alakítási ügye, számadások megvizsgálása, az egyházmegyei költségirányzat, a levéltár rendezési ügye, stb. Az egyh. megyei közgyűlést megelőzi a lel­készi egyesület közgyűlése márc. 31-én, melynek főbb tárgya lesz : Zwingli életének és működésének ismerte­tése Erdős József pancsovai ref. lelkipásztortól. * Néhai Solymosi Sámuelnek, a miskolci ref. ly­ceum jeles irodalomtörténet-tanarának síremlékére gyűjtés indíttatott. A gyűjtést a ref. lyceum derék tanári kara s a gymnásium ifjúsága kezdte meg igen szép ered­ménynyel. Legújabban a gyűjtés a közönség körébe is kihatott, s itt Lévay József jeles költőnk, az elhunyt barátja áll az ügy élén. A gyűjtés előreláthatólag ily vezetés mellett igen szép eredménynyel fog végződni s a derék tanárt méltán megillető síremlék rövid idő múlva ékesíteni fogja sirhalmát. * Gyaszhirek. Özvegy Kossá Károlyné, szül. Ács Terézia és gyermekei: Dezső, Lenke a legmélyebb fájdalommal tudatják felejthetetlen férje, illetőleg édes­apjok Kossá Károly urnák a nagyfalui ref. egyház lelkészének, élete 65-ik évében, végelgyengülésben f. évi március 16-án történt gyászos kimultát. Az. elhunytnak hűlt tetetemei f. évi márc. hó 18-án délután 4 órakor­a helv. hitv. egyház szertartásai szerint Nagyfaluban örök nyugalomra tétettek. *)— Pettyin márc. 13. Már­ton Bálint pettyini közbirtokos, az ombodi és pálfalvai ev. ref. egyházak áldozatkész főgondnoka, a nagybányai egy­házmegye 14 éven át ügybuzgó világi tanácsbirája, több megyei társulatok és intézetek igazgató tanácsának mun­kás tagja, született Szilágymegyében, Vérvölgyön, meghalt Pettyinben márc. 10-én szivhiidésben életének 68 ik évében. Gyásztemetése márc. 12-én délután ment véghez igen nagy számú helybeli és vidéki közönség részvéte mellett. Ravatalára diszes emlékkoszorut tettek : bánatos özvegye született Bartók Krisztina, az ombodi és pál­falvai ref. egyházak, rokonok, Biró családok. Dulka Elek tasnádi gyógyszerész stb. A háznál Bodnár János kakszentmártoni ref. lelkész mondott megható imát, Soltész János ombodi ref. lelkész egyházmegyei ta­nácsbiró és főjegyző jeles szónoklatot tartott. „Az igaz embernek emléke áldott® tárgyról, melyben az el­hunytnak, mint férjnek, családapának, emberbarátnak, keresztyénnek és hazafinak igazán méltó érdemeit fényesen kitüntette. A sirnál Joch Dániel nagy-kolcsi ref, lelkész mondott érzékeny bucsu imát. Az ombodi iskolásokból és közönségből alkotott jeles énekkart a pálfalvai és pettyini tanítókkal Peleskei Dániel ombodi ref. tanitó és orgonista vezényelte. — Győri István, szatmármegyei ref. lelkész f. hó 10-én elhunyt. — Strézsi György, az al-oki ref. gyülekezet érdemes veterán tanítója f. hó i-sején a jobb létre szenderült. A boldogult 1803-ban született, s 60 évet töltött odaadó buzgalommal a taní­tói nehéz pályán. NECROLOG. Kántor Sámuel, kir. tanácsos s ref. egyhá7megyei segédgondnok meghalt 1884. március 3. Közéletünknek ismét egy érdemteljes, veterán tagja hunyt el f. hó 3-ikán esteli 8 órakor, hosszas szenvedés utan, Kántor Sámuel kir. tanácsos, bereg ref. egyház­megyei segédgondnok, több megyei és városi bizottság tagja s részben elnöke személyében. A megboldogu't egyik kiváló egyénisége volt társdalmi életünknek. Kitűnő képzettsége, széleskörű tapasztalata, nagy kiterjedésű ismeretei, tekintélyes külseje, higgadt komolysága minden legcsekélyebb ügynél, s tarsalgási routin-ja örökké emlékezetessé tették egyéniségét mindazok előtt, kik vele egyszer érülköztek. Az a — sokszor — nyers őszinteség, az a gyakran kíméletlenül is nyilatkozó bíráló hang, melylyel nézeteit egy vagy más ügyben nyilvánította : jellemezte legjobban őt s mutatta, hogy ő a szív embere, ki szivét mindég a nyelvén hordozza; ki tetetni, alakoskodni nem tud soha. A legmélyebben s a legmelegebben érző szivet ta­karta ez az őszinte, sokszor kíméletlen modor. Elete legvégső idejéig megtartotta erőteljes testében kedélye *) Nekrologot kér a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom