Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-23 / 12. szám

283 PROTESTÁNS EGYHÁ ?A ÉS ISKOLAI LAP. 367 vevényekből egy kis gyülekezetet állított s 1727-ben maga is hozzájok költözött. 12 öreg ügyelt fel a jó rendre, a gróf maga a gyülekezet elöljárója volt. S bár Austria kívánatára a szász kormány rávette, hogy hiveit költöztesse ki, maga (mint pennsylvaniai luth. pap) s missionariusai által elterjesztette vallását Németországban, Angliában, Hollandiában. Ujabb reformatora volt a felekezetnek Spangenberg, előbb a hallei árvaház igazgatója. Rokon jellemű felekezet a methodistáké. Ez egy ifjúsági egyletből indul ki, melyet 1729-ben Wesley János és Károly (innen wesleyanusok) oxfordi tanulók alapítottak, előbb görög és római remekírók olvasására, később vallásos célokra, foglyok, szegények, betegek látogatására s azok közt bibliának s más épületes olvasmánynak osztogatására. Hetenként kétszer böjtöltek s naponként szigorú önvizsgálatnak vetették alá magukat. — (E szigorú szabalyos életmódról nevezték "őket methodistáknak). Hogy a keresztyén valláserkölcsi élet javítását szélesebb körben űzhessék, átmentek Amerikába (1738) s ott János pappá lett, majd a hernhutiakkal megismerkedvén, Európában tett nagy utazásokat s ez idő alatt ment végbe megtérése (exstaticus állapot, mialatt hitök szerint a szentlélek közöltetik velők), melyen minden igazhivőnek át kell esni. Azalatt Whitefield Amerikában nagy sikerrel terjeszté a methodismust s Európaban is folytntta, de itt a megtéiitettek tőle, mint szigorú calvinistától az arminianus Wesleyhez csatlakoztak. Zinzendorf és Wesley egyeznek abban, hogy a keresztyénség teljességéből még sok hiányzik s bensőbb melegebb érzelem által lehet azt pótolni. Ellenben Sicedenborg Emmánuel (egy westgóthlandi püspök fia, kit XII. Karoly bányászati ismereteiért báróságra emelt s ki 52 éves koráig, mikor istennel visionálni kezdett, természettudományi müveket irt), theosophisticus szemlélődéseiből indul ki s az égi Jeruzsálem megalapítására magát hiszi hivatottnak. Követői találkoznak Svédországon kivül Angliában, Francia- és Lengyelországban, Eszak-Amerikaban, Kelet-Indiaban. Hasonló extaticus rajongás jellemzi az irvingianusolcat. Alapitója e szektának Irving — egy skót varga fia — ki 1822-ben Londonban nagy izgalmat keltett demokraticus egyházi szónoklataival. A Krisztusnak szerinte csak feltámadása után adatott égi test, mig a Máriától vett test bűnre hajlandó volt, de a benne működő szellem altal e test legyőzetett. 1833-ban vált külön a presbyteri egyháztól Irving követőivel s a szentlélek főnöksége ala adta magát, apostolokat, prófétákat küldvén mindenfelé a világ megtérítésére. — Sajátságos jelenség az angolpüspöki egyhazban a puseismus. Nevét Pusey oxfordi tanártól vette, ki több tanártársával szövetkezett bizonyos hagyományos tanok fenntartására, a liturgia megőrzésére. Az egyház szerintök apostoli és katholicus, a lelkészek a szentlélek hordozói. A keresztelésben nem a hit, de maga a cselekmény a fő, az urvacsoraban Krisztus reális jelenléte van. Csak a szentek, képek, ereklyék s bűnbocsátó levelek dolgában nem hajlanak katholicismushoz, mig a protestantismust a megromlott emberi sziv vallásának s Luthert antikrisztusnak tartják. A protestáns egyház is felhasználta terjeszkedési eszközül a missiót (térítést). Az angol prot. missió társulat Cromwell alatt alakult az evangyeliomnak Észak-Amerikaban való terjesztésére. Alkalmat szolgáltatott erre Efiot János prot. lelkésznek szerencsés előhaladása az indiánok közt. Több püspök kötelezte magat évenként adománynyal járulni a vállalathoz s a segélgyiijtés is meg lett engedve. III. Vilmos belmissiót is csatolt (1699) a külmissióhoz, nevezetesen a gyermekek nevelését s a biblia terjesztést. — A hollandusok is lefordították a bibliát és katechismust s terjesztették Ceylon szigetén a benszülöttek közt. IV. Frigyes dán király magáévá tette a missió ügyeit: téritőket küldött Keletindiába az általa elfoglalt Koromandel partokra (a Franké intézetből), kik ott a nép nyelvére lefordították az uj testamentomot. Az angol uralom alatt álló Madrasban és Calcuttában szintén dán téritők vitték be a keresztyén vallást gyámolitva a Keletindiai társulattól. (A térítők közt különösen kitüntette magát Schwarz Fr. Ch) IV. Frigyes missionarius képző seminariumot is állított, mely a hallei árvaházzal fenntartotta összeköttetését. Egy norvég pap (Egeder) Grönlandba ment (1721) s nem nyugodott, mig ott egy keresztyén telepet nem alapított. Fiának Pálnák s három hernhutinak buzgólkodása folytán húsz év alatt egy szép falu épült, később több is. Lappland Dániához tartozó részében Westen Tamás kezdte meg a térítést, mely igen szép haladást tett, kivált mikor a dán országgyűlés (1738) elhatározta a bibliának lapp nyelvre fordítását. Otahaitiba egy Angliában minden prot. felekezet egyesüléséből keletkezett társulat küldött téritőket, (1795) s 50 év múlva Pomara király maga is keresztyén lett. Kemp Ilolandiában, Jahnike Berlinben alapítottak missiótársulatokat. A hatvanas évek elején Ázsiában 70, Áfrikában 50, Amerikában 44, a nyugotindiai szigeteken 56, a csendes tengeri szigeteken 50 missió telepen 5—600 téritő működött. Az első biblia terjesztő társulat Ángliában 1778-ban alakult meg, idegenekre szánva 1804-ben 1823-ig a főtársulatnak 294 segélyegylete, 544 melléktarsulata s IOO bibliaegylete keletkezett; csupán Angliabankiadása 1825-ben haladta az 1075469 font sterlinget s 140 különböző nyelven nyomatta ki a szentírást. VII. Pius 1816-ban egy bullát, XII. Kelemen 1823-ban egy brevet bocsátott ki a bibliaterjesztés ellen; a török császár szintén egy rendeletet 1825-ben saját birodalmára nézve. (Vége köv.) BELFÖLD. A magyarországi reform, egyház egyetemes konventje. F. hó 17-én ült össze újból a ref. konvent Budapesten, hogy folytassa Kolozsvárt félbeszakadt munkálkodását. Egyházunk vezéremberei érzik, hogy hazai protest. egyházunk jelenleg átmeneti időket él, hogy egy újkor küszöbén áll, s hogy annak az újkornak a jellege sok tekintetben a most teendő üdvös avagy kevésbé üdvös intézkedésektől függ ; most vettetik el jó része azon magvaknak, melyekről a jövő nemzedék arat. Innen van, hogy 4—5 év óta tartott főbb egyházi összegyülekezéseinken a tagok — egyháziak mint vilagiak — majd nem teljes számmal vannak jelen s az üléseken kitartólag vesznek részt. Csak az hiányzik, kit több mint bokros teendői tartanak vissza, p. o. Tisza Kálmán, vagy a betegség által levertek, — mint gr. Lónyay *) vagy Fördős ; de helyetteseik ezeknek is itt vannak : Beöthy Zs., Vizsolyi G., Sipos Pál. Az egyik elnöki székben id. b. Vay Miklós ül. Ki is ülne más? A most élők már alig tudnak reform, konventet, zsinatot képzelni a nélkül, hogy abban ne az *) Örömünkre szolgál jelenthetni, hogy gr. Lónyay M. egészsége helyreállott és a konvent 5-ik napiülésében, hol éljenzéssel fogadták, részt is vett. Szcrk.