Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-23 / 12. szám

369 370 öreg Vay M. elnökösködjék. De ne tegyük oda az »Öregc jelzőt. Ezelőtt egy két évvel igaz, öregnek, megtörtnek látszott, most mintha a régi erő egy részét visszanyerte volna. Crescit sub pondere palma. Midőn a közelebbi év csapásain végig tekintett, s látta hogy egyházunknak több erős veterán avagy több szép reménynyel kecsegtető oszlopa mellőle kidőlt: gr. Degenfeld, Török, Hegedűs, Kántor, gr. Teleky, gr. Raday, — úgy érzi, hogy neki annál inkább helyt kell állani, annál több terhet kell hordozni. Neki, egyháza veterán őrá Hójának annál éberebb szemekkel kell őrködnie. A másik elnöki széket, a most már hivatalára legidősebb püspök Nagy Péter foglalta el, az ő imájával vette kezdetét az ülés. De szép ima, de szép hang 1 Ez után b. Vay M. megnyitotta az ülést ezen lap elején olvasható elnöki beszédével, mely hogy az ülésre mily benyomást tett, mutatja az idevonatkozó jlcönyvi pont, mely igy hangzik: »Az egyetemes konvent nagy figyelemmel s közérdekeltséggel hallgatta anyaszentegyhazunk hiv őrállójának, hosszú életpályáján hitfelekezete igaz érdekeiért annyit tett és áldozott leghivebb munkás férfiának, a bölcs vezérnek elnöki megnyitó beszédét legmélyebben és legbensőbben érzett halával a bölcs gondviselés iránt örökit meg jegyzőkönyvében 1860 — a mai napig a már I T-ik konventi gyűlést megnyitó elnöki beszédét s az elnökségnek köszönetét s elismerését fejezi ki a legközelebbi múltban kifejtett nemes munkásságáért hiv és éber figyelméért és gondoskodásaiért, melyeket mindketten ev. ref. egyházunk ügyei vitele körül egész odaadással bölcsességgel és tapintattal tanúsítottak«. Az első tárgy fájdalmas érzést keltett a konvent összes tagjainál. Egyházunknak két hű és munkás vezérembere gr. Lónyay M. és Fórdós Lajos levélben tudatják, hogy bttegségük s részbeni a közelebbi családi súlyos csapás miatt az ülésekben nem vehetnek részt s e mellett Fordős L. tudatja, hogy a helyettes püspöki tisztről való lemondását is megküldötte elnöktársának, minélfogva Sipos Pált, mint az utána következő legidősebb esperest felszólítja, hogy a konventen a püspököt ő helyettesítse. Ezután Tóth Sám. jegyző előterjesztette a tárgysorozatot, melyből a tanácskozások első tárgyáúl, mint legsürgősebb és egyik legfontosabb az egyetemes ref. tanügyi bizottságnak 1883. dec. lO-iki ülésen készített jegyzőkönyve, jobban mondva a középtanodákra vonatkozó javaslata tétetett. Ezen j. könyv ki lévén már előbb nyomatva s a konventi tagok előtt ismert lévén, felolvasottnak tekintetett, s általánoságban elfogadtatott. Igy megindulhatott azonnal a részletes tárgyalás. A tanügyi bizottság altal készített tanterv és tananyag-beosztás minden különösebb vita nélkül elfogadtatott, legfeljebb egyes hangok hallatszottak a tanterv egyes pontjainál ; p. o. hogy talán erős dolog egy VII. osztályú tanulótól azt kívánni, hogy heti pár óra alatt megtanulja az összehasonlító vallástant s megismerkedjék minden nem keresztyén vallásfelekezet tanrendszerével. Azután meg tudni óhajtottak volna többen azon indokokat, melyek az állami és a tanügyi bizottsági tanterv és tananyag beosztás közötti különbségeket előidézték. Erre aztán Filó L. válaszola, mint a ki tagja volt az egyetemes tanügyi bizottságnak is, és az ez által készített tanterv alkotásában is jelentékeny részt vett. A tanügyi bizottság — mondá — figyelemmel volt az országos tantervre s combinative járt el, de némely pontnál szükségesnek látta az országos tantervtől protest. egyházunk érdekeire való tekintetből eltérni. Ezek az eltérések azonban se nem számosak sem nem lényegesek. Az algymnásiumi tantervnél lényegesebb eltérés az, hogy az állami terv a gymnáz. III. és IV. osztályú tanulóinak kezébe latin olvasmányul ugy szólván antolo giákat ad; a reform, terv pedig célszerűbbnek látja egy-egy jelesebb latin írónak p. o. Cornéliusnak vagy Julius Caesarnak olvastatását; s továbbá hogy a miniszteri terv szerint a földrajz a természetrajzzal együtt taníttatik a tanbizottsági terv szerint nem. — A felsőbb osztályoknál pedig az eltérés főként abban mutatkozik, hogy mi protestánsok a magyar irodalom-történet tanításánál a ló és 17-ik század vallástudományi íróira és költőire nagyobb súlyt helyezünk, mint az állami terv, bennünket azok egyháztörténelmi szempontból is érdekelvén ; s hogy mi a bölcsészeti előtanulmányok — lélektan, logica — tanítását már a 7-ik osztályban megkezdjük, nem pedig mint az állami, a 8-ikban, melyben az ifjak az érettségi vizsga tárgyaival s aggodalmaival különben is felettébb el vannak foglalva, és igy a bölcsészeti tárgyak kellő feldolgozására, megemésztésére nincs elég idejük. A mi tervünk szerint — azt hisszük — helyesebben készíttetik elő az egyetemi tanulmányokra. Eltérés van még a két tanterv között abban, hogy az állam az énektanítást csak a 4 alsó osztályban rendeli, hetenkint 8 órán, a mi tervünk, már csak a templomi énekek elsajátithatasára való tekintetből is a 4 felső osztályban is rendel egy-egy énekórát s igy az egész gymnásiumban összesen 12 órát. Filónak ezen indokolasa egész terjedelmében j. könyvbe vitetni rendeltetett. Ennek befejeztével a tanügyi bizottság j. könyvének 33 — 42 §-ain egyelőre keresztülugrottak, hanem tárgyalás alá vették volna »a középiskolák beír eridtartására és fegy elemzésére vonatkozó szabályokat*. Itt azonban Fejes István először is azt az elvi kérdést vetette fel : hogy a konvent által megállapítandó szabályok érvényesek lesznek-e feltétlenül az egyházkerületekre nézve, avagy ezek azokon belátásuk szerint, a helyi viszonyokhoz képest módosításokat tehetnek ? Ezen kérdés felett azután majd másfél óráig tartó hosszas vita fejlődött ki. Filó azon nézetben van, hogy miután ezen rendtartási és fegyelmi szabályok az egyházkerületek küldöttei által készíttettek, és igy azok megállapításánál mindegyik kerület a maga nézetét, befolyását érvényesíthette, ennél fogva azok, ha a konvent által megerősíttetnek, kell hogy ref. egyházunk összes középiskoláiban érvényesekül tekintessenek. Mocsáry L. ellenkező nézetben van s az egyházi törvényből épen az ellenkezőjét következteti annak, mit Filó állított. Törvényeink szerint — úgymond — a konvent illetékesen csakis azon tanügyi kérdésekben intézkedhetik, melyek mind az öt egyházkerületet közösen illetik s az összes tanügy összhangzatos fejlődésére vonatkoznak. Tehát a konvent csak irányozza iskoláink szervezetét, csak a fő elveket van hivatva megállapítani, ezen bizottsági javaslat pedig már a legapróbb részletekre is kiterjed, azért ezt általánosan kötelező erejűnek nem tekintheti. A konvent terjessze fel ezen dolgozatot a kormányhoz, mint olyat, melyet ő a kerületeknek ajánl; de hogy ezt a kerületek mennyiben, s mily módosításokkal fogadják el, a felől a kormány a kerületek határozataiból értesülést nyerend. Ne oktroyáljuk ezeket a kerületekre, hadd fejlessze ezeket előbb az élet, a gyakorlat, s ez hadd mutassa ki, hogy mi lesz ezekből kötelező erejű. Jeney Viktor. Egyházi és iskolai ügyeinket illetőleg még mindig átmeneti időket élünk ; szerinte is majd az élet fogja a zsinat és konvent hatáskörét kifejteni; addig azonban ragaszkodjunk a meghozott törvényekhez s