Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-23 / 12. szám

283 PROTESTÁNS EGYHÁ ?A ÉS ISKOLAI LAP. 366 KÖN YV ISMERTET E5. A protestáns egyház belső fejlődése. (Folytatása.) A hosszú parlament ülésezése idején a régi vallás kötelékei bomladozván, igen sok vallásos szekta állott elő. Ilyenek voltak a levelliek, kik minden külsőséget nyűgnek tartottak, még a bibliát is, csak a megvilágító szellemre figyelmeztek ; a seekerek, a megnyugtató vallás keresői. Legnevezetesebbek lettek a quakerek (reszketők) vagy a „világosság baratai". Alapitójuk volt Fox János csizmadia (Leicester grófságból, sz. 1624.), ki megvetette a külső egyházat, szabad ég alatt gyűltek össze követői s a ki sugallatot érzett magában, az szólt a többihez. Megvetettek minden rangkíi'önbséget s társadalmi alakiságokat, mindenkit „te" nek szólítottak s ölök békére törekedtek. Sok üldözést kellett szenvedniök mind addig, míg Fenn Vilmos (az admiral fia) közéjök nem állott s nagy vagyonat e vallás terjesztésére nem fordította, nevezetesen népszerű iratok közzétételével, (Fischertől, Barclay-tól). Pennek több rendbeli érdemeiért II. Károly az észak-amerikai Uj-Holland gyarmatot adta, (róla nevezték Pennsylvaniának, ennek fővárosa Philadelphia) hol ő teljes vallásszabadságot engedett minden hozzá sereglőnek, kik többnyire quákerek voltak. Az anabaptisták (ujrakeresztelők) a reformáció kezdetén támadtak Zwickauban és Wittembergben, de aztán a gyermekkeresztelés ellenzésével más világi célokat is kötöttek össze, miért kivált V. Károly kegyetlenül üldözte őket, kivált Hollandiában, hol e szektának sok híve volt. — Rcthman Bernát előbb sz.-mórici pap Münsterben a néppel szövetkezett a tanács és papok ellen s evangelikus püspökké tétette magát. 1533 pünkösdén nyilatkozott először a gyermekkeresztelés ellen s támogatására jöt tek Hollandiából Bockelsohn (Leideni) János szabó s Mathiesen János (harlemi pék) mindketten az anabaptista szűcsnek Hoffman Melchiornak tanítványai, ki Jézusnak földre visszatérését s ezeréves országlását tanította. Mathiesen, ki 12 apostollal járt, hatalmába kerítette a münsteri városházat s mindazokat, kik nem akartak újra megkeresztelkedni, kiűzta az „új Jeruzsálemből". — A próféta halala után Bockelsohn alkotmányt adott az uj Izráelnek, tizenkét birót rendelvén fölibe; egy új próféta visiója szerint királylya koronáztatta magát mint Dávid utódja s a piacon végezni szokott istenitiszteletet tánccal fejezték be. A város kiéheztetése s bevétele után félévvel a vezetők iszonyú kínzások közt végeztettek ki. — Uj korszakot nyit a felekezet történetében Menno János („mennoniták"), ki előbb kath. pap volt, majd az anabaptismus terjesztésében sokat utazván, végre Holsteinban halt meg (1561). Hollandiában két pártra szakadtak, vezetőiktől (Galenus Ábrahám de Haen, Sámuel Apostol orvosok) apostolicusoknak s galenistáknak neveztetvén. — Angliában sok üldözést szenvedtek. 1664-ben az 55 congregatio hitvallásában calvini tanok vannak s elismerik a világi hatalomnak tartozott engedelmességet. Amerikában igen sokan vannak. A szentháromság-dogma ellen többen felléptek a reformatio kezdetén. Igy Hetzer Lajos, Denlc János s Servetus Mihály spanyol eredetű orvos, kit a Calvin parancsára álló genfi világi consistorium máglya halálra itélt. De az antitrinitarismus (unitárius) megalapítója Lalius Socinus (sz. Sienában 1525) s unokaöcscse FauUus Socinus (sz. 1539) voltak, kikről a felekezet csakugyan elneveztetett (Socinianusok). Az idősb Schweizban, Német-és Lengyelországban eleinte igen jó lábon á'lott a protestánsokkal, csak midőn tanelveit szabadabban kezdte hirdetni, váltakkülön. Első zsinatjaikat Pintzowban (1563) s Petrikowban (1565) tartották. Faustus Socinus a socinianismus tanelveit jobban kifejtette s azok terjesztésére, megerősítésére megfordult Baselben, Erdélyben s Lengyelországban. Erdélyben Blandrata György (piemonti sz.) orvos terjesztette el s János Zsigmond (1571-ben) a bevett vallások közé felvette. De a Blandrata s Dávid közti nézeteltérés (emez ellene volt Jézus imádásának) egyidőre szakadást idézett elő a felekezetben. Lengyelországban rakaui iskolájuk igen elhíresült. Néhány idevaló tanuló pajkosságból (1638) ledöntvén egy keresztet, kitört ellenök a harag: iskolájuk, templomuk bezáratott, nyomdájuk lefoglaltatott. Cazimir János alatt pedig a jezsuiták áskálódására száműzettek. Míg az ágostai hitvallásuaknál a dogmaticus kérdések voltak előtérben, a reformátusok az egyházszervezésre fektettek nagyobb súlyt s a szektákra elkülönülés inkább innen indul ki. Volt, ki egészen az állam hatalma alá akarta rendelni az egyházat (Erastus heidelbergi tanár), mig mások (Londonban Brovvn Róbert) az egyes egyházakat egymástól függetleníteni szerették volna (Congregationalis községek). Cromwell egy zsinati értekezletre gyűjtötte őket össze, hol megállapittatott egymástól egészen szabad autonómiájuk, —mely csak rendkívüli esetekre tartotta fel a zsinatot (synodust). Zwingli a közsegtanácsot bízta meg az egyház külső igazgatásával. Uekolampadius mar függetlenebbé, Calvin teljesen függetlenné tette az egyházigazgalást a polgáritól. Párisba 1550-ben vitetett be a presbyteri igazgatásforma a genfi mintájára. — Az angol püspöki egyházban is mutatkoztak ellenzéki törekvések (Blackburne Ferencz) az egyházi hitvallástétel kényszere ellen. I772 ben száz püspök nyújtott be kérvényt a parlamenthez s miután 1779-ben ugyanazt kérelmezték a dissenterek (nem püspöki egyház tagjai) is : felmentettek a 39 articulus alairása alól, csak azt kellett nyilvánitaniok, hogy ők is keresztyének és protestánsok s hogy a biblia mint Istennek kijelentett akarata a hit és cselekvés zsinórmértéke. De a corporatió és test acta, mely ellen Fox és Pitt hevesen szónokoltak, csak 1828-ban töröltetett el, noha a felső klérusnak ezután is adóztak s hivatalba lépésük meg volt nehezítve. — Skótiaban az ott túlsúly ban levő presbyteriek közt 1732 ben szakadás történt. A presbyteri egyház erkölcsi hanyatlását hirdető Erskine kitiltatván az egyházból, követői külön egyházat formálták, mely szigorúbb egyházi fegyelem gyakorlásán kivül abban ís különbözött a presbyteriektől, hogy lelkészeit nem engedte patronusok által választatni. Ezek megint partokra oszoltak, a szerint, a mint a polgáreskiit letették (burgherek) vagy le nem tették (antiburgherek) s a fegyelmet szigorúbban vagy enyhébben gyakoroltak. — Skólországban egy puritánus pártnak különösen nem tetszett, hogy a patronusok papokat tolhatnak nyakukra. Azért 1804-ben a generális gyűlés jogot adott az egyházaknak, hogy visszautasítsák a nekik nem tetsző papokat. Ezért a patronusok megvonták segedelmöket. Így alakult 1843-ban a szabad egyház (freechurch) önkéntes adományukból. A cseh-morva testvérek közül többen Szászországban Oberlausicban kerestek menedéket. Itt ismerte meg őket Zinzendorf gróf (kinek családja szintén vallásos üldözés miatt költözött ki Ausztriából) s a hallei intézetben magába szivott pietismust gyakorlatilag akarta érvényesíteni. Dávid Christián ács által jószágán a Hut hegy aljaban (innnen „hernhutiak") cseh és morva jö-