Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-24 / 8. szám

125 PROTESTÁNS ZI megsemmisülés . . . Úgy van ! a ki ifjú évei alatt soha igazán el nem fáradt; igazan meg nem éhezett ; soha szorongató, veszedelmes körülmények között nem volt, annak mihelyt egy kis életgond környékezi, mihelyt nem jő helyébe az alkalom s az öreg leendő principális ruganyos ülésu négy lovas batáron : mindjárt kétségbeejtő a jővő ! . .. O tempóra 1 O móres ! . . . Igy lesz aztán, hogy mig a küzdelemben edzett lelket és acélozott izmokkal biró tagokat az élet bajai, viszontagságai, a megélhetés gondjai, sőt az élet vészei s csapásai erősítik, képessé teszik a létért való küzdelem harcanak megvívására: addig a gyenge, elsatnyult, próbáitatások nélkül nőtt modern nevelésű és életmódhoz szoktatott ifjak, ez üvegházi növények az élet egy erősebb szelének érintésére menten összeroskadnak, megsemmisülnek, önnön kezeikkel vetnek véget életüknek. Es ezeket latva bátran kérdezhetjük s felelhetünk is rá a költővel : ,mi a magyar most?.. . rút sybairta vaz!' . . . íme az ifjúság ily nevelési rendszerében és élet módjaban keresem és vélem én feltalálni az öngyilkosságok okát és forrását 1 No meg még azt is hozza kell adnom, hogy mig régen, az öngyilkos megvetés targya volt: ma az igv kimúltak nevét dicsfénynyel, nymbuszszal veszik körül s vezércikkeket irnak az apró élhetetlenek gyáva tettének, az öngyilkosság bűnének magasztalasára. Jó, hogy még gyászkeretbe nem teszik ki nevét! Es ez olcsó martyromság aztán csábitólag is hat s a példa vonz !... kivált ha még bűnbakot is találhatunk a kaplántarto papok és a végzett ifjakról nem gondoskodó egyházkerületi kormányzók személyében ... Es meghalnak gyáván, másokra hárítván élhetetlenség és gyá- j vaságból elkövetett bűneiknek okat. . . Azután — más oldalról én, akármilyen mélyen elitéljem is az efféle kishitüségból eredő öngyilkossági tényeket, mégis nem szeretem kutatni az okokat, de ki is tudná azt megmondani specifice, hogy e vagy amaz öngyilkosságnak mi volt különösen az oka ?. . . Jobb is nem feszegetni! . . . Hanem altalánossagban, szerintem más oka nem lehet az öngyilkosságnak ifjaknál, mint a lélek és test gyengesége, a megélhetéstől való aggodalom ; a mi ifjú embereknél nem jogosult aggodalom ! Mert a »heverést* ilyen ok gyanánt, részemről el nem fogadhatom. Régen is voltak »heverő« diákok Debrecenben is, Patakon is. Hevertek bennt az iskolában néha éveken at is s várták nem a kényelmes, gondtalan életmódot nyújtó káplániát, hanem előbb csak a két vagy három éves rektoriát... Amaz elvégzése után sokszor még ismét „heverés4

következett a kápláni vizsga letehetéíéig és pedig gyakran megint az iskolaban . . . Ugy jött aztán, a kinek hamarjában jött, de nem mindig jött hamar, a szerény káplánság 20—40 frttal. Ma pedig allilólag — feltéve, de meg nem engedve — felévi vagy hat egy évi heverés kétségbeejt ! öngyilkosságra kényszerit ! . . . O tempóra I O móres ! . . . Ma a kecsegtető 300 frtos káplánia ís kicsiny, csak gúny targya! Hát a 600 frtos rendes papság hogyne volna az ! ?. . . Ifjú barátim ! kik igy beszéltek, ne lépjetek a szerény protest. papi palyara! . . . A szerény, szegényes kalvinista papi hivatal s munkássági kör nem kecsegtet, csak kivételesen, gondtalan életmóddal ;de nem szem nem látott, fül nem hallott eldorádói boldogsággal ma sem, csakúgy, mint régenten . . . t

Tegyetek le az ilyen reménységről !* .. . De hat csakugyan oly rettentően kinos állapot ÉS ISKOLAI LAP. 12C> volna az a káplánság ?! Én általánosságban azt sem fogadom el; hanem állítom, hogy azt sokszor, talán legtöbbször az egyéniségek véralkata, a főnök és káplán egymás iránt való rokon- vagy ellenszenve határozza ... Végre is, magam is voltam (hogy a Sz. I. kifejzései mellett maradjunk) száraz káplán is közel egy évig. Azután népes egyházban káplánkodtam, nehéz természetű öreg ember mellett, ellátás s évi 40 frtért s áldottam sorsomat, hálát adtam az Istennek, hogy állomáson lehettem ; mert még akkor voltak káplántársaim abból az időből is, midőn Felső-Szabolcsban 36 káplán volt; tehát sokan csak névleg voltak káplánok. — Es én kápláni éveimet igy is életem legszebb napjai közé számítom. . . Rendeztessék a káplánok állapota — én is óhajtom. De ki kívánhatná azt jó lélekkel, hogy a 6—800 frtos állomáson levő lelkész istentudja milyen brillians fizetést adjon, ha még 300 frt sem elegendő?! — Ha igy beszélünk : akkor azon kell lennünk, hogy rendeztessenek először a szerény jövedelmű papi állomások! De azt is könnyebb mondani, odavetni, mint keresztülvinni .. . S végre is a lelkészre nézve káplantartás épenugy nem cél, mint nem cél a fiatal emberre nézve a káplánkodás. A pap első sorban él hivatásának, azután családjáért, mert a ki az övéiről nem gondoskodik, a hitetlennél alábbvaló. A kaplántartás — legtöbb esetben — szükségben segitő eszköz ; legalabb ma és ott, hol kápláni állomások rendszeresítve nincsenek. De azért káplán éhen sohasem halt. Ha helyzete brillians nem volt is, legtöbb esetben könnyebb volt, mint sok protestáns papé, kiknek szerény jövedelemből kellett tisztességesen élni, gyermeket taniitatni sat. mig egy fiatal embernek mi gondja sincs ruházkodásán felül ... Es végre ís az a káplánia, legrosszabb esetben is, csak rövid ideig tart, ha szinte nélkülözni volna is kénytelen ; de nem olyan helyzet az sehol, hogy az attól való félelem miatt az ifjú önkezével oltsa ki életét . . . Hát még el sem indult a fiatal ember a bizonnyal szép, de göröngyös, fénnyel, méltósággal nem biztató papi pályán s mar sirba vágy ? ... Vagy talán sohasem tanulta volna Krisztustól: »a ki követni akar engemet: vegye fel az ő keresztjét* .. . Hát aztán! az ifjak közt csak a ref. kaplánoknak jut ily s

rettenetes és bizonytalan sors ?..'«. Nézzük! . . Találunk mindjárt képzett, oklevéllel biró tanárokat— állás nélkül... Oklevéllel biró tanítókat — állás nélkül.. . Végzett jogászokat, alkalmazás nélkül. Sőt diplomatikus, doktoratust tett ügyvédek patvaristáskodnak, vagy mint más ügyvédnek irodavezetői működnek, csekély díjért, éveken át ... Azután diplomatikus, jogvégzett emberek, mint járásbirósági, törvényszéki jegyzők éveken át kínlódnak, sőt sok esetben nyomorognak évi 600 frt fizetés mellett, jobb jövő reményében, családostól.. . Ügyvédek vannak — per nélkül. Orvosok patiens, praxis nélkül ... De igy van ez napjainkban minden pályán; mivel — kivált a tudós palyákra — nálunk ma özönlik a fiatalság. Nagy a concurrentia, a torlódás minden pályán ... Ha a minisztérium valamely állomásra pályázatot hirdet: özönlik az ember. Persze ! csak egy nyerhet . . . Hat ennek már ki az oka ? Végre is csak azt mondom én, hogy a ki fényes jövőről, kényelemről álmodozik: ne lépjen az igénytelen, szerény prot. papi pályára; hanem ha tehetsége, erős akarata és kitartása v n s fényes jövőről álmodik: menjen a birói, mérnöki, vasúti stb. pályákra, hol hatalom, kitüntetés és nagy vagyonra tehet szert. — Mig a papi pályán, ezek csak elvétve jőnek elő. Utoljára is oda megy ki minden okoskodásunk