Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-17 / 7. szám
133 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 134 is legalább i évig rektorkodott. U tehát 15 éves korában már rektor lett. Már kérem ez a mai gőzgépek korában se menne. — Többet hiszek én a wittenbergi anyakönyvnek, melyben ez áll: ,1558. Basilius Zickzovinus*. Innen tehát bizonyos, hogy ő 19 éves korában ment Wittenbergbe, még pedig mint az ifjú Mágocsi András nevelője,*) ki 1559—1560-ra van beirve a wittengbergi anyakönyvbe. Ez a Mágocsi András a Mágocsi Gáspár gyulai várparancsnok (1554—1560) fia volt. No ugyan csudálatos, hogy Mágocsi, ki alatt a gyulai főiskola virágzása tetőpontját érte el, nem talált volna fia mellé nevelőt, hanem elkellett volna neki menni Borsodmegyébe S.-szt.-péterre ! Meglehet engedni, hogy volt Bártfán Sz. B. talán német nyelvben való gyakorlás végett, de hogy őt Mágocsi, a 2-dik kálvinista főúr pártfogolta, s hogy fiának nevelője volt: kétségtelenül azt igazolja, hogy ő Temes vármegyéből származott. A Porkoláb családi fészke, melytől a mágocsi előnevet vette, a mágocíi puszta ma a gr. Károlyi Alajos alföldi uradalmainak székhelye. Tehát puszta 1 De most veszem észre, hogy kár volt mindezeket elmondani, hiszen maga t. birálóm szolgáltatja egyik legerősebb argumentumot az én előadásomhoz. Azt mondja, hogy Sz. B. > sógora volt a nagy Balsaráti Yitus Jánosnak, ennek testvérét Margitot vévén nőül 1567-ben.« — No kérem, ha ez nem az én állitásom mellett szóló erősség, akkor semmi sem az. Hanem mondjuk meg elébb azt, hogy ki volt az a Balsaráti Vitus János ? Senki más, mint Bassarági Vid János, ki született 1529-ben Dombegyházán, Csanádvármegyében, atyja Jaxit Péter jószágigazgatója volt. Szülei, midőn ő még csak 3 hónapos gyermek volt, a rabló törökök által fogságra hurcoltattak és soha sem is kerültek többé vissza Magyarországba. Jaxit Péter uradalmi székhelye Nagylak volt Csanádvármegyében, melyen kivül még 17 falut birt, úgymint Bodrogot, Fellakot, Serfestőt, Farkasteleket, Tompát, stb. Csanádban, Szabadhely egy részét és Bassarágot Orodvármegyében. Jaxit Péterné a kis Vid Jánost kiadta neveltetni bassarági birtokára s Vid János felnövekedvén, innen vette előnevét, melyet a történészek s épen tisztelt birálóm is, elferdítve hasznainak. Pedig az volna ember a talpán ; ki e haza földén okmányilag vagy térképen ki birna mutatni Balsarát nevű falut. De olyan nincs. A hol pedig nincs, ott a török ágyú se talál. Természetes, hogy Názáretből hajdan se vártak valami jót, értékest és figyelemreméltót : ma sem várnak. Nem tesz semmit. En kimutatom a pécskai határban Aradvármegyében a bassarági pusztát ma is: kérem a magyar református történészeket, hogy mutassák ki Balsarátot is, hogy legalább negyedfélszáz év lefolyása után tudjuk meg, hol feküdt ? Bassarag a Maros jobb partján fekszik, az elpusztult Szikszó a balparton, csak a Maros van köztük, Arad- és Temesmegyék szomszédosak, csak a Maros választja el őket egymástól 1 Tisztelt olvasó 1 nem találod itt meg az összekötő kapcsot a Szikszai B. és Bassarági sógorsága köztDe azt még se hiszem el, hogy Bassaraginak lett volna huga! Ez merő képtelenség 1 Valami unokatestvére lehetett, kinek neveltetéséről ő gondoskodott. — Bassarági Vid is Gyulán tanult először, azután ment Nagybányara. A lakhelyi, tanulási és rokonsági viszonyok tehát azt vallják, hogy Sz. Balazs csakugyan Temesvarmegyében született, épen úgy mint testvére Demeter, és rokonuk Sz. H. Bálint is. * Lásd: Egyháztörténelmi részletek. Irta: Balogh Ferenc, Debrecen. 1872. 56 lapon. Hogy Demeter Gyulán tanult, megtetszik az 1563. aug. 6-án Wittenbergben kinyomatott latin üdvözlőverséből, mely szinte megvan a Sinai-féle miscellák közt, a kincsetérő colligatumban, a honnan én a Massay Imréhez intézett részt magyarra fordítva, kiadtam 1880-ban, a »Zarándi egyházmegye történetéc < -ben 113—114. lap. Már pedig Massay Imre zarándmegyei és biharmegyei birtokos volt, s 1566-ig Gyulán lakott, csak Gyula török kézre jutása után vonult el Váradra s ott lakott azontúl. Hogy Bálint is Gyulán tanult, onnan bizonyos, mert Demeter 1563—66 volt gyulai főiskolai tanár. 1565 ben ment Gyuláról Egerbe rektornak, egy év múlva pedig külföldre s onnan hazatérve 1567—1572-ig egri lelkész volt. Ki nem látja át itt is azt a viszonyt, mely Mágocsy — és a Szikszaiak közt volt? Nem csak mai időben játszik első rendű szerepet a pártfogóság a lelkészi hivatalok betöltésénél, ugy volt az régen sőt még ujabban is, mert akkor az volt a törvény : cujus regio, ejus religio. Mágocsi Gáspár, az 1557-ben elhalt Petro-i vics Péter birtokait örökölte, övé volt tehát Gyorok, Ménes, Kuvin, Kovaszinc, Panád stb. Orodvármegyében. de birtokos volt Zarándban, Csongrádban, később Békésben, hol Kigyóst vette meg Rudolf királytól 4500 rénes forinton. 1564. február 10-én kelt kiadványával Ferdinánd egri várparancsnokká tette Mágocsit. Mágocsi vitette Szikszai Bálintot Gyulától Egerre rektornak ; ő adott pénzt neki a külföldön tanulásra, ő hivta haza és tette meg egri lelkésznek 1567-ben. Igy igaz ez, a történeti hiteles adatok szerint! 1569-ben letevén Mágocsy az egri várparancsnokságot, elment lakni munkácsi várába. — Bod Péter és Szombati további adatait nem tartom figyelembe vehetőknek : a mit ők mondanak, azt Ember Páltól vették. Hanem van egy igen szives kérésem, tisztelt bírálómhoz : mindenre kérem a mi szent : ne bantsa ezt a szegény, szerencsétlen vidékét hazánknak. Elég szomorú dolog az, hogy az első kálvinista főúrnak, Petrovics-wak és a harmadiknak, Patócsy Ferencnek születése helyén, az egykori várnak bús omladékai körül felnőtt fűben, bozótban gyikok, kígyók mászkálnak. Nagy tudósunk Szabó Károly szerint (1879. máj. 19. hozzam intézett levele) ezen a 16-dik század közepéig »igen is magyar vidéken* : »Hejh ma holnap a magyar szó, Ritka lesz, mint fehér holló* 1! Kérem, ha ez a délvidék a törököket (szentpali, paulisi, lippai és aradi ütközetek) több ízben fel nem tartja, ha a római katholicismusnak és unitárizmusnak ellene nem áll: akkor rna Debrecen nem volna az, a mi 1 A Petrovics, Patócsy, Bassarági és Szikszaiak szülőfölde azért ma puszta, mert a magyar református egyház vagy mi mindegy: magyar nemzetiség és magyar haza megvédésének estek áldozatul 1 Kár ezeket a szent helyeket a szolnok-dobokai és szilágymegyei példakkal profanálni 1 A Szegedi Kis Istvánra vonatkozó állitásom igazolására nem kívánok több szót vesztegetni, csak azt, hogy a ,Figyelmező4 1873. 20. lapján a jegyzetben olvasható ezen idézetet nézze meg részrehajlatlanul bár ki is : ,Lásd: A nagyváradi disputatió. Kiadják Nagy Lajos és Simén Domokos tanárok. Kolozsvár. 1870*. Ez csakis egy speciális esetre vonatkozhatik 1 Végül nem hagyhatom szó nélkül azon eljárását Révész Kálmán urnák, mely szerint ugy „ex cathedra Petri* beszél Debrecenből a provinciális egyénnel; nem-14*
