Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-17 / 7. szám

133 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 134 is legalább i évig rektorkodott. U tehát 15 éves korá­ban már rektor lett. Már kérem ez a mai gőzgépek korában se menne. — Többet hiszek én a wittenbergi anyakönyvnek, melyben ez áll: ,1558. Basilius Zickzo­vinus*. Innen tehát bizonyos, hogy ő 19 éves korában ment Wittenbergbe, még pedig mint az ifjú Mágocsi András nevelője,*) ki 1559—1560-ra van beirve a wit­tengbergi anyakönyvbe. Ez a Mágocsi András a Mágo­csi Gáspár gyulai várparancsnok (1554—1560) fia volt. No ugyan csudálatos, hogy Mágocsi, ki alatt a gyulai főiskola virágzása tetőpontját érte el, nem talált volna fia mellé nevelőt, hanem elkellett volna neki menni Borsodmegyébe S.-szt.-péterre ! Meglehet engedni, hogy volt Bártfán Sz. B. talán német nyelvben való gyakorlás végett, de hogy őt Mágocsi, a 2-dik kálvinista főúr párt­fogolta, s hogy fiának nevelője volt: kétségtelenül azt igazolja, hogy ő Temes vármegyéből származott. A Por­koláb családi fészke, melytől a mágocsi előnevet vette, a mágocíi puszta ma a gr. Károlyi Alajos alföldi uradal­mainak székhelye. Tehát puszta 1 De most veszem észre, hogy kár volt mindezeket elmondani, hiszen maga t. birálóm szolgáltatja egyik leg­erősebb argumentumot az én előadásomhoz. Azt mond­ja, hogy Sz. B. > sógora volt a nagy Balsaráti Yitus Jánosnak, ennek testvérét Margitot vévén nőül 1567-ben.« — No kérem, ha ez nem az én állitásom mellett szóló erősség, akkor semmi sem az. Hanem mondjuk meg elébb azt, hogy ki volt az a Bal­saráti Vitus János ? Senki más, mint Bassarági Vid Já­nos, ki született 1529-ben Dombegyházán, Csanádvár­megyében, atyja Jaxit Péter jószágigazgatója volt. Szü­lei, midőn ő még csak 3 hónapos gyermek volt, a rabló törökök által fogságra hurcoltattak és soha sem is kerültek többé vissza Magyarországba. Jaxit Péter uradalmi székhelye Nagylak volt Csanádvármegyében, melyen ki­vül még 17 falut birt, úgymint Bodrogot, Fellakot, Ser­festőt, Farkasteleket, Tompát, stb. Csanádban, Szabad­hely egy részét és Bassarágot Orodvármegyében. Jaxit Péterné a kis Vid Jánost kiadta neveltetni bassarági birtokára s Vid János felnövekedvén, innen vette előnevét, melyet a történészek s épen tisztelt birálóm is, elfer­dítve hasznainak. Pedig az volna ember a talpán ; ki e haza földén okmányilag vagy térképen ki birna mutatni Balsarát nevű falut. De olyan nincs. A hol pedig nincs, ott a török ágyú se talál. Természetes, hogy Názáretből hajdan se vártak valami jót, értékest és figyelemremél­tót : ma sem várnak. Nem tesz semmit. En kimutatom a pécskai határban Aradvármegyében a bassarági pusz­tát ma is: kérem a magyar református történészeket, hogy mutassák ki Balsarátot is, hogy legalább negyed­félszáz év lefolyása után tudjuk meg, hol feküdt ? Bassarag a Maros jobb partján fekszik, az elpusz­tult Szikszó a balparton, csak a Maros van köztük, Arad- és Temesmegyék szomszédosak, csak a Maros választja el őket egymástól 1 Tisztelt olvasó 1 nem ta­lálod itt meg az összekötő kapcsot a Szikszai B. és Bassarági sógorsága köztDe azt még se hiszem el, hogy Bassaraginak lett volna huga! Ez merő képtelen­ség 1 Valami unokatestvére lehetett, kinek neveltetésé­ről ő gondoskodott. — Bassarági Vid is Gyulán tanult először, azután ment Nagybányara. A lakhelyi, tanulási és rokonsági viszonyok tehát azt vallják, hogy Sz. Ba­lazs csakugyan Temesvarmegyében született, épen úgy mint testvére Demeter, és rokonuk Sz. H. Bálint is. * Lásd: Egyháztörténelmi részletek. Irta: Balogh Ferenc, Deb­recen. 1872. 56 lapon. Hogy Demeter Gyulán tanult, megtetszik az 1563. aug. 6-án Wittenbergben kinyomatott latin üdvözlőver­séből, mely szinte megvan a Sinai-féle miscellák közt, a kincsetérő colligatumban, a honnan én a Massay Imréhez intézett részt magyarra fordítva, kiadtam 1880-ban, a »Zarándi egyházmegye történetéc < -ben 113—114. lap. Már pedig Massay Imre zarándmegyei és biharmegyei birtokos volt, s 1566-ig Gyulán lakott, csak Gyula török kézre jutása után vonult el Váradra s ott lakott azontúl. Hogy Bálint is Gyulán tanult, onnan bizonyos, mert Demeter 1563—66 volt gyulai főiskolai tanár. 1565 ben ment Gyuláról Egerbe rektornak, egy év múlva pedig külföldre s onnan hazatérve 1567—1572-ig egri lelkész volt. Ki nem látja át itt is azt a viszonyt, mely Mágocsy — és a Szikszaiak közt volt? Nem csak mai időben játszik első rendű szerepet a pártfogóság a lel­készi hivatalok betöltésénél, ugy volt az régen sőt még ujabban is, mert akkor az volt a törvény : cujus regio, ejus religio. Mágocsi Gáspár, az 1557-ben elhalt Petro-i vics Péter birtokait örökölte, övé volt tehát Gyorok, Ménes, Kuvin, Kovaszinc, Panád stb. Orodvármegyében. de birtokos volt Zarándban, Csongrádban, később Bé­késben, hol Kigyóst vette meg Rudolf királytól 4500 rénes forinton. 1564. február 10-én kelt kiadványával Ferdinánd egri várparancsnokká tette Mágocsit. Mágo­csi vitette Szikszai Bálintot Gyulától Egerre rektornak ; ő adott pénzt neki a külföldön tanulásra, ő hivta haza és tette meg egri lelkésznek 1567-ben. Igy igaz ez, a történeti hiteles adatok szerint! 1569-ben letevén Má­gocsy az egri várparancsnokságot, elment lakni munká­csi várába. — Bod Péter és Szombati további adatait nem tartom figyelembe vehetőknek : a mit ők mondanak, azt Ember Páltól vették. Hanem van egy igen szives kérésem, tisztelt bírá­lómhoz : mindenre kérem a mi szent : ne bantsa ezt a szegény, szerencsétlen vidékét hazánknak. Elég szomorú dolog az, hogy az első kálvinista főúrnak, Petrovics-wak és a harmadiknak, Patócsy Ferencnek születése helyén, az egykori várnak bús omladékai körül felnőtt fűben, bozótban gyikok, kígyók mászkálnak. Nagy tudósunk Szabó Károly szerint (1879. máj. 19. hozzam intézett levele) ezen a 16-dik század közepéig »igen is magyar vidéken* : »Hejh ma holnap a magyar szó, Ritka lesz, mint fehér holló* 1! Kérem, ha ez a délvidék a törököket (szentpali, paulisi, lippai és aradi ütközetek) több ízben fel nem tartja, ha a római katholicismusnak és unitárizmusnak ellene nem áll: akkor rna Debrecen nem volna az, a mi 1 A Petrovics, Patócsy, Bassarági és Szikszaiak szülőfölde azért ma puszta, mert a magyar református egyház vagy mi mindegy: magyar nemzetiség és magyar haza megvédésének estek áldozatul 1 Kár ezeket a szent he­lyeket a szolnok-dobokai és szilágymegyei példakkal profanálni 1 A Szegedi Kis Istvánra vonatkozó állitásom igazo­lására nem kívánok több szót vesztegetni, csak azt, hogy a ,Figyelmező4 1873. 20. lapján a jegyzetben olvasható ezen idézetet nézze meg részrehajlatlanul bár ki is : ,Lásd: A nagyváradi disputatió. Kiadják Nagy Lajos és Simén Domokos tanárok. Kolozsvár. 1870*. Ez csakis egy speciális esetre vonatkozhatik 1 Végül nem hagyhatom szó nélkül azon eljárását Révész Kálmán urnák, mely szerint ugy „ex cathedra Petri* beszél Debrecenből a provinciális egyénnel; nem-14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom