Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1884 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1884-01-06 / 1. szám

15 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1 r, Az épen csak száz évvel ezelőtt végbement eme nagyszerű telepítés okmányai részben a bécsi és a budapesti orsz. levéltárakban, részben az illető egyházak leveles ládáiban nagy számmal maradtak fenn. Olvasásukhoz nem kell palaeographiai jártasság, mert mint legújabb, s még hozzá jórészt hazai bevett élő nyelven szerkesztett okiratok, bárki által olvashatók. Nem nehéz, de háládatos munka volna tehát azon vidéki prot. egyházaink lelkészeinek megirni ekklézsiájuk történetét, s ezzel egy-egy követ illeszteni művelődéstörténetünk épületébe. E részben a kezdeményezés Bácskában elég jó sikerrel történt. Jó példával járt elől Eimann János, megírva, s 1822-ben közzétéve az vjszivaci telepedés történetét. Ot követte Koch József ev. lelkész, ki szintén németül, 1882-ben Kis Kér történetéről adott egy csinos kis monographiát. Az 1780-as években Bácskába telepedett ev. lakosok csakhamar megszerették hazánk földjét s lakosait, Tiz év múlva mar önszántukból magyar szóra taníttatják gyermekeiket. Az Annales Evangelicorum petrováci levelezője 1794, jul. 10-én már így ír: » . . . . cur vero nos qui Hungáriáé nostrae dulcissimae permultum debemus, linguam negligamus pátriám ?« s kifejezi, hogy nálunk már: »omnes boni peroptant : hungaricae linguae studium reddatur universale.« Említi, hogy Bácsmegye »voluntate civium reipublicae« elhatározta, hogy az iskolamesterek ,iuventutem in lingua etiam hungarica, imo in hac praecipue instituant. * Végül előadja, hogy a tótajku iskolamesterek jobbára tudnak is magyarul, de a szerb és a bevándorlott német tanítók majd csak ezután sajátítják el a magyar nyelvet.*) Azóta e gyülekezetekben anyagi és szellemi gyarapodás, vagyonosodás és magyarosodás karöltve terjed. 1848 9 sem adhatott okot panaszra. A Hajnóczy Sámuelféle papoknal hazafiság dolgában különbet a Tiszahát papsága sem mutathat fel ! A gyülekezetek anyagi haladása pedig, úgyszólván paratlan hazánk történetében. Állandó, fokozatos és következetes, tehát törvényszerű e gyarapodás. Szerfölött tanulságos példája annak, hogy kedvező viszonyok közt, a szorgalmas, munkabíró s munkaszerető nép előmenetele alig ismer határokat. A bács-szerémi egyházmegyébe az 1780-as években telepedett törzslakosság új meg új rajokat bocsátott ki magából, régi anyaegyházai mégsem gyöngültek meg, hanem ellenkezőleg: alig száz év leforgása alatt, magok a rajbocsató ekklézsiák népessége s vagyonossága is három-négyannyira növekedett. Minden évtized következetesen ujabb és ujabb anyagyülekezetekkel szaporitá az egyházmegyét, amint e tablázaton világosan szemlélhetők a József kora óta alakult anyaegyházak, szervezkedésük évszámával együtt: 1791. Pivnica. 1800. Neudorf. 1810. Kucura. 1817. Lality. 1828. Újvidék. 1833. B.ija. 1849. Ó-Kér. 1850. Ó-Verbász. 1859. Német-Palánka. 1860. Feketehegy. 1862. Kács. 1864. Bingula-Erdővég. 1871. Beska-Kercsedin. *) Noui ecclesiastico-scholastici Annales Euangelicorum Aug. et Helu. Conf. in Monarchia Austriaca. Neusolii, 1794. Tom. II. p, 150—152. 1874. Német-Pivnica. 1877. Kovil Sz. Iván. 1 879. körül Szurcsinban missio. A mint a táblázatból kivehető, 1848, de különösen 1860 óta, rohamosan szaporodnak bács-szerémi gyülekezeteink. Amannak kulcsát tán a jobbágyság, emennek közgazdasági s közlekedési viszonyaink javulásában találhatjuk meg ; természetesen mindenkor hozzáértve az egyházmegye boldogulásának egyetemes kútfejét: a lakosság igyekvő tevékenységét. 1848-ban Bács-Szerémben mindössze 22 ev. anyaegyház volt, 46.295 lélekkel-*) Ma ellenben. bácsszerémi ev. esperesség Scultéty Ede felügyelő és EelohorszJcy Gábor jő esperes iker elnöklete alatt, jun. 26- és 27-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve szerint, csupán Bácska 27 anyaegyházban 57.238 a lélekszám, azonkívül Szerém-Verőce 6 anyaegyházában (a szurcsini missióval) 11.915, mindössze Bács-Szerémben, 33 anyaegyház s filiáiban 69.153 a lelkek száma. Lássuk most már az idézett jegyzőkönyv alapján a bács-szerémi ev. esperesség jelen állapotát s törekvéseit. Cikkünk ismertető irányahoz képest mindenekelőtt kiemeljük, hogy legrövidebb idő múlva ismét egygyel szaporodik a bács-szerémi egyházmegye anyagyülekezeteinek száma. Az eddig Uj-Pazuához tartozott Uj-Bánovce anyásitása ügyében kiküldött bizottság ugyanis, beterjesztett jelentésében az anyasitási kérelemnek helyt kiván adni azon alapon, mert ezen egyház a stolárékon és lelkészi szabadlakáson kívül a jövendő lelkész évi fizetéseüi a minimumnál többet t. i. 617 frtot butosit, s Uj-Bánovce környékén uj leányegyházak alakulására van kilátás, melyek a lelkész fizetését szaporítani fogják ; továbbá, mert Uj-Bánovce uj iskolája felépítéséhez 5000 frtnyi kormány-segélyt kapott, s így a hívek ez iranyban nagy teher alól szabadultak fel. A bizottság jelentését a közgyűlés elfogadta, Uj-Banovce anvasitásat megengedte, s a további ez ügybeni intézkedésekkel a főesperest bizta meg, kinek e füzet tartalmából is kivehető erélye, bizonyára rövid időn végre fogja hajtani az anyásitást. Holmi elszórt adatokból azt következtetjük, hogy az esperesség kormánya ez idő szerint jó kezekben van. Erre vall az a tény, hogy miután a tavalyi esperességi közgyűlés elhatározta, miszerint az egyhazak fekvőségeinek nyilvántartása céljából egy esperességi egyházi telekkönyv készíttessék, melybe minden egyes egyház ingat lanai bevezecessenek: az esperes ez irányban azonnal intézkedett, iveket nyomatott, azokat szétküldte, s eddigelé már 29 egyház küldte be erre vonatkozó hiteles adatait. Másik ilyféle adatunk az, hogy a főesperes gondos felügyelete alatt a Schmausz Ferenc torzsai jegyző által 1873-ban egy Torzsán felállítandó magyar iskola javára tett 100 frtos alapítvány, melyet az alapitványozó évenként 10 frttal szaporított : ma már 418 frt 80 krra emelkedett. Ha így kezeltettek volna prot. egyházi és iskolai célokra tett alapitványaink országszerte : alapitványaink kutatása folytán megérlelődött szilárd meggyőződésünk, hogy egyházaink s iskoláink általában jó módúak, főbb iskoláink pedig gazdag, egy-két esetben Cambridge vagy Oxforddal vetekedő dúsgazdag intézetek lehetnének 1 Ugyanezen gyűlésen a Bányakerületnek jelentés tétetett, hogy az esperesség 24 egyházában az anyakönyvek magyarul, I egyházban latin, egyben német nyelven vezettetnek; a duna-szávaközi egyházakban né_ *) Székács József: A magyarhoni ág. h. ev. egyház egyetemes névtára. Pest, 1848. 237. 1.