Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-27 / 21. szám

melynek ajtajánál egy 12 éves fiu, Gönczynek unokája, valóban szónoki szabatossággal, mondhatni férfias erélylyel üdvözölte az öreg papot. Az ének elhangzása után Gönczy a templom közepén levő asztal mellett, melyen a máramaros ugocsai egyházmegye által ajándékozott s széles fehér szalagokkal ellátott óriási babérkoszorú feküdt, buzgó imát mondott, utánna Doktor János esperes, a ki megrongált egészsége dacára is eljött az ünnepélyre, az egyházmegyei lelkészek nevében egy pompás kötésű, díszes nagy bibliát nyújtott át Gönczynek emlékül és velős beszédében ugy a lelkészeknek a veterán kartárs iránti érzelmeit, mint a bibliának nagy jelentőségét ékesen emelte ki. Ezután Csernák István gyulai lelkész a szószékből szépen átgondolt s lélekemelő alkalmi beszédet mondott, a melynek végeztével püspökünk ugyancsak a fentebb emiitett asztal mellől ezen ünnepély örömeit élénk színekkel ecsetelő rövid, de nagy hatást keltett beszédet mondott, a melynek végeztével imádkozott, mig szemeiben könnyek csillogtak és könnyeztünk mi is mindnyájan, de voltak nemcsak a nagy számban egybesereglett úrhölgyek, hanem a férfiak sorában is olyanok, a kik sírtak. Erre rázendítette a lelkes és derék huszti dalárda, mely csupán ezen ünnepély alkalmaból utazott Forgolányba, a Kölcsey hymnusát, és ezzel az isteni tisztelet véget ért. De szólnunk kell a harmadik részről is, mint az ünnepélynek méltó kiegészítőjéről, a banquette-ről, mely épen ugy sikerült, mint a többi rész. A százat meghaladó teritéket a mára marosi, ugocsai, beregi, szatmári lelkészek, közöttök több görög és római kath. lelkész s a többi intelligentia kiválóbb tagjai vették igénybe. Az első pohárköszöntőt Gönczy Dániel mondotta, éltetvén a legelső magyar embert, a királyt és annak családját. Révész püspök Jisza Kálmánért és a magyar kormányért, b. Perényi Zsigmond főispán Révész püspökért, Tirczák Gyula kanonok az ünnepelt férfiúért, Várady Gábor gondnok a szatmári és munkácsi megyés püspökökért, és ezeknek jelenlevő képviselőiért, Kiss Aron esperes a mar amaros-ugocsai e. m. espereséért Doktor Jánosért, és gondnokáért Várady Gáborért emeltek poharat. Ezután Teleszky István, mint Ugocsa megyei egyik képviselő, felolvasta Tisza Kálmánnak hozzá intézett levelét, a melyben fölhívja, hogy nevében jelentse kí Gönczynek szerencsekivánatait. Erre György Endre felolvastatta a több oldalról érkezett üdvözlő távsürgönyöket, leveleket, ezek között báró Vay Miklósnak, ugyszínte Könyves Tóth Mihálynak szívélyes, meleg sorait idősb gróf Ráday Gedeonnak, Ujfalussy Miklósnak távirataikat. Es következett a pohárköszöntések hosszú sora, versenyezve a vidám zene lelkesítő hangjaival. Egyik legérdekesebb epizód volt az, midőn Gergely Károly krassói lelkész eszmékben gazdag, humorteljes, alkalmi költeményét felolvasta. Hogy az ünnepélyt rendező bizottság fejéért, György Endréért is történtek lelkes poharköszöntések, mint kinek ugy a teherből, mint a méltó elismerés szerezte dicsőségből az oroszlánrész jutott, ezt talán mondanunk sem kell. A banquettenek az alkonyati idő vetett véget s a minden tekintetben ragyogó szép napot a csillagos égboltozattal ékeskedő este és egy rögtönzött tánc terembeni igen szép bál váltotta fel, hol az egész vidékről egybegyűlt hölgyek legszebb koszorúiban lehetett alkalmunk gyönyörködni, de gyönyörködtünk a lelkes ifjúság szép táncvigalmában is, fájdalom, csak éjfélig, amidőn eltávoztunk, és igy az azontuli időről hallgat a mi krónikánk. Századok jöhetnek, mig a kis Forgolánynak ismét ily ünnepélyt juttat a gondviselés keze, de egész protestáns életünk történetében is vajmi ritka az ilyen esemény, midőn 82 éves férfiú 53 éves lelkészségének s azon egy egyházban félszázados lelkipásztori működésének s a vallás és nevelés terén szerzett kiváló érdemeinek méltánylásául boldog házasságának épen 50-ik évfordulóján részesittetik a királyi kitüntetésben s az egész vidék, a szomszéd megyéknek s a katholikus felekezetbeli kiváló egyházférfiainak is sokszoros méltánylásában s mindezt erős, egészséges testtel, ép lélekkel, vidor kedélylyel élvezheti. Élvezze még Isten segedelmével sokáig ! r. I. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése. II. ülés, május 17-én d. e. Olvastatnak a ma beérkezett elnöki beadványok : Demeter Sámuel zágoni lelkész írásba foglalt indítványa, hogy az egyházkerületi közgyűlés jövőre a pünköst utáni csütörtökön vegye kezdetét, továbbá: a n.-sajói egyházmegye kérvénye az egyházkerület altal engedélyezett 3-ik algondnoki állomás betöltését illetőleg. Mindkét ügy atadatott a kérvényi bizottságnak. A püspöki kezelés alatt álló pénztár megvizsgalasára kiküldött bizottság benyújtotta jelentését. Targyaltatni fog. Illyés Karoly marosi algondnok levélileg tudatja, hogy betegsége miatt nem jelenhetik meg a közgyűlésen. A kandidaló-bizottság jelentése a kolozsvári főtanodai mennyiség-természettani tanár választására. A bizottság 8 pályázó közül képesítettnek tekintett 5-öt, de csupán 4-et jelölt ki, u. m. Bartha Zsigmondot, dr. Fodor Ferencet, Berényi Jánost és Szathmari Ákost. E jelentés felolvasása után Réthy Lajos tanfelügyelő szólalt fel. Nincs megelégedve a kandidáló bizottság eljárásával s ily körülmények között, szavazatát meggyőződése ellen érvényesíteni nem fogja. A kandidáló bizottság a kerületi közgyűlésnek közege s igy szándékát nem érvényesítheti a közgyűlés prioritásával szemben. Sérelmesnek tartja a kandidálást olyan egyén kizárása miatt, a ki különben képesítve van. Indítványának két oldala van : 1. A kandidatiót formailag semmisítsék meg, mert a tanügyi előadó, ki a candidáló bizottságban benne volt, rokoni összeköttetés folytán érdekelve van a pályázók egyikére nézve. 2. Inditvanya az, a mit ezelőtt par évvel a n.-enyedi tanszék betöltésénél követtek, t. i. egy évig helyettesitessék s azután történjék választas. Hegedűs István tanár, az előtte szóló indítványára