Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-27 / 21. szám

reflektálva, az indítvány elvetését kivánja, mert a kandidáló bizottság intézménye tekintélyét megrontani nem szabad. Br. BánfFy Dezső kijelenti, hogy a kijelölő bizottság eljárását bevégzettnek tekinti, s most már a szavazás ejtendő meg. Réthy Lajos megjegyzi br. Bánffy szavai ellenében, hogy az egyházkerületi közgyűlésnek joga van a kandidáló bizottság eljárása felett bíráskodni és vitatkozni, annyival is inkább, mivel a kandidáló bizottság közege a közgyűlésnek. Kéri e semmiségi indítványát figyelembe és tárgyalásba venni. Végre Dr. Kovács Ödön kimondatni kivánja, hogy a kandidáló bizottságból zárassék ki egyik folyamodó rokona. Hosszas vitatkozás és eszmecsere után a közgyűlés általános többsége napirendre tér e kérdés felett. Szász Domokos felolvasván a zsinati törvények kihirdetésére vonatkozó javaslatot: Nagy Péter indítványozza, hogy a zsinati törvények adassanak ki egy kodifikáló bizottságnak, mely, elkészülve munkálatával, terjessze azt elő a jövő évben tartandó közgyűlésen. Dr. Jenei Viktor kifejti, hogy vannak esetek, melyek halasztást nem tűrnek: a domestica, fegyelmi eljárás, tanügyi bizottság stb. Az e tárgyakra vonatkozó javaslatok az állandó igazgatótanács vagy az enquette véleményezése értelmében intézendők el. Egyszersmind kéri, hogy a közgyűlés nevezzen ki bizottságot a kodifikatio munkájának a jövő közgyűlésre való elvégzésére. Dr. Kovács Ödön pártolja a kodifikáló bizottság kiküldését. Szász Gerő indítványozza, hogy az állandó igazgató tanácsot, mely már előbb is behatóan és tárgyismerettel foglalkozott e javaslattal, kérje fel a kerületi közgyűlés a kodifikatio munkájának végrehajtására. Barabás József egerbegyi lelkész, nem véli célszerűnek, ha szükkörü bizottság fogja végezni a kodifikatio munkáját s óhajtja, hogy a bizottságba néhány vidéki lelkész is bevonassék. Dr. Kolozsvári Sándor nem véli célhoz vezetőnek ez eljárást, azon oknál fogva, hogy részben kodifikálni, részben konsolidálni kell. Az állandó igazgató-tanácsnak javaslatai nagyrészben elfogadtattak. Élénk, hosszasan tartó vitára adott alkalmat az országos segély-alapnak (domestica) az erdélyi egyházkerületben való életbeléptetésének kérdése. Látszott az élénk eszmecserékből és sokoldalú véleményezésekből, hogy e kérdés általános érdekű. Főleg a kezelési eljárás nyújtott alkalmat a heves vitatkozásokra. Barabás J. aggodalmait fejezte ki az iránt, hogy tekintve némely egyház-községeket, hol a lelkész és hívei között torzsalkodás áll fenn, másfelől pedig a községbeli hívek szegények, e miatt a felhajtásból baj származhatik. Bár átlátja az ügy áldásos voltát, kéri a kérdés megfontolását későbbi időre elhalasztani. Bodor Antal titkár előnyösen festi a domestica életbeléptetését, mely — tekintve a módokat és az összeg csekély mértékét — a legtöbb helyen keresztülvihető lesz. Nagy Lajos esperes elismeri a felhajtással járó nehézségeket, de a mint módját találták más pénzbeli felhajtásoknak, ugy reménye van azt is foganatosíthatni. Nagy Péter egész felindulással vette tudomásul ezen körülményt, mely a tárgyalás rendén arról győzte meg őt, hogy a papok ki akarják vonni magukat a felelősség kötelezettsége alól, holott célszerű móddal és lelkiismeretes eljárással ki lehet vinni azt. Dr. Szász Béla teljesen osztja Nagy Péter nézetét s kikél azok ellen, kik, mint lelkészek, ki akarják vonni magukat a kötelesség járma alól. Csató János, alispán, terjedelmes beszédben fejtette ki nézeteit, kijelentvén, hogy, ha valakivel valamit végrehajtatni akarunk, megkell, legyen a felette való rendelkezési jog. Osztozik a lelkészek aggodalmában, hogy a domestica felhajtása nagy akadályokba ütközik, tekintve némely községek és a nép nyomorát; s akár milyen lelkes tanács és szívélyes bánásmód is aligha fogja megtermeni gyümölcsét, ha pénzről van szó. Javasolja, hogy a pénz beszedése a presbyterium kötelességévé tétessék s ezért a lelkész is felelős legyen. Hozzászólottak még a tárgyhoz dr. Jenei Victor, Rákosi Lajos, marosi esperes, br. Bánffy Dezső, Nagy Sándor, hidvégi lelkész, ki a II. §. szövegéhez e módosítást ajánlotta: »A pap és a gondnok személyes felelőssége mellett.4 Hosszas vitatkozás után, szavazásra kerülvén ez ügy, Csató János módosítása fogadtatott el. Ülés végén a ma délelőtt megejtett szavazás eredménye lett bejelentve a házassági főtörvényszék 12 világi tagjára. E szerint megválasztattak : gr. Bethlen Géza, Csató János, dr. Kolozsvári Sándor, dr. Jenei Viktor, br. Inczédy Zsigmond, Turóczy Pál, Szabó Károly, dr. Szőcs Emil, Gyarmathy Miklós, Balogh Gy., Róth Pál és Gyárfás Domokos. Délután szavaztak a kolozsvári főtanoda természettudomány-mennyiségtani tanszékének, mely Debreceni József halálával megürült, betöltésére. — Beadatott 131 szavazat. Ebből Szathmári Ákos 79-et, Bartha Zsigmond 39-et, Berényi János 7-et, dr. Fodor Ferenc 6 ot kaptak. Meglett tehát Szathmári Ákos, nagybecskereki tanár, ki a spectralanalysisről irt munkájával szakkörökben jó hírnevű. Az egyetemes tanügyi bizottságba 4 rendes és 2 póttagságra beadatott 131 szavazat. Megválasztattak rendes tagoknak : Parádi Kálmán, Székely Ferenc, Kerekes József, Gáspár János, póttagoknak: Bihari Sándor és Demeter Sámuel. III. ülés, május 18. d. e. Olvastattak a mára érkezett elnöki beadványok : Az állandó igazgató tanács évi működését tárgyazó évi jelentésről szóló véleményes jelentés. Tárgyaltatni fog. A Hegyi Sándor, bonyhai lelkész ellen beadott panasz tárgyában a kérvényi bizottság azon véleménye, hogy bár a beadott levél szorosabb értelemben véve nem is panaszlevél, másfelől az aláírások hitelessége is kétségbe vonható, mindamellett az ügyet le kell tenni a köztörvényszékhez, mely azt terjessze fel a püspökhöz, ki érdemlegesen határozand —- elfogadtatott. Benedek Ferenc, küküllői esperes felszólal a panasz alatt álló lelkész érdekében, s miután ő a visitatio alkalmával Bonyhán példás rendről, a lelkész és hívek közti békés viszonyról győződött meg; alaptalan rágalomnak deklarálja a nevezett lelkész ellen megindított panaszt, a melynek alaptalansága, reménye szerint, a tárgyalás rendén kiderül. Nagy Peter, arra vonatkozólag, hogy a közgyűlés ez ügyben az ő bölcsességében bizik, tisztáztatni kivánja, miként értelmezi a közgyűlés az ő bölcsessége szerinti intézkedést. Mert bölcsesség hatalom nélkül nem ér semmit. Dr. Jenei Viktor megjegyzi, hogy volt még ehhez hasonló fennforgó eset, s ennek elintézése mindig a püs-