Protestáns egyházi és iskolai lapok – 26. évfolyam – 1883.

1883-12-23 / 51. szám

magyarische Terrorismus in Ungam*, »Unterdrückung der slowahisclien Kirches igy megy tovább. A »ma­gyarizmus* elnyomatási rendszerét a német cultura ellen jezsuita törekvésekkel hozza összefüggésbe, melyeket Trefortban, ki legközelebb Rómában tisztelgett, megtes­tesítve látja. A 788 lapon idézi fenntérintett állításainak bebizonyítására a magyarhoni ág. hitv. ev. egyháznak mult évi Budapesten tartott egyetemes gyűlésnek jegy­zőkönyvét, s »ad oculos" megmutatja, mily barbár mó­don s nyelvezeten üldöztetik a panslavismus, melynek egyedüli hibája az, hogy anyanyelvét szereti s ahoz ra­gaszkodik. A j. könyv pontjai szerinte világosan mutat­ják, hogy a tótnyelvii istentiszteletnek s népiskolai ok­tatásnak megszüntetésére törekszik a magyarismus, mely határozatoknak cynismusa fölülmúlja még a régi jezsuita idők kifejezésmódjait is. Megemlékszik a legujabbi közép iskolai törvényjavaslatról is,* melynek megszavazásában nagyon is drasztikus módon nyilatkoznak a régi hun 11 jellemvonások/ s főcélját abban látja, hogy az erdélyi szászok régi összeköttetéseit a német egyetemekkel el­végre megszakítsák s betiltsák, s általaban a külföldi egyetemek látogatása fölöslegessé váljék. ^Úgynevezett protestánsok azok, kik ily rendszabályokhoz nyúlnak!« Jellemzését következő szavaival zárja be: »Der beispiel­los rohe Ton, in welchem das Protokoll (1882) gehalten ist, erklárt sich übrigens in etwas, wenn man als den zuerst unterschriebenen Namen Desider Prónay bemerkt. Es ist derselbe (lutherische) Inspektor, der bei der Debatte iiber das Mittelschulgesetz die Drohungen des (calvinischen!) Ministerprásidenten Tisza mit cler Ver­nichtung der Nationalitát und des Wohlstandes noch überbot, indem er mit diirren Worten die Vernichtung der widerspenstigen Deutschen durch Feuer und Schwert in Aussicht stellte. In einem Lande, das solche Gerichts­beamte hat, wie sie der Tisza-Eszlarer Procesz kennen gelehrt hat, ist das angestrebte Ziel allerdings auf noch bequemere Weise zu erreichen.« Ennyi tudatlansággal ir oly nagy egyháztörténész is, mint Nippold! Tiltakozzunk kósza hireken s hamis következtetéseken alapuló, a mellett ellenséges indulattal telt ily vastag félreértések s magyarázatok ellen ép a Luther-jubileumi évben 1 Nagy reformátorunk jó hazafi is volt, s ne vegye tőlünk senki rossz néven, ha mi ma­gyar evangy. protestánsok egyes türelmetleneket kivéve — abban is Luther követői vagyunk, s az evangyéliom érdekével a magyar haza érdekeinek is Luther szelle­mében szolgálunk. Úgy legyen I Halle, 1883. dec. 14-én. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Méhész-naptár 1884. szökő-évre. Szerkesztette Dömötör László, az orsz. méhészeti egylet alelnöke, mé­hészeti vándortanár. Szerző tulajdona, ára 60 kr., Br. Berlepsch és br. Ambróczy Béla arcképeivel és szorosan szakszerű tartalommal. Végén tiszta lapok vannak mel­lékelve, törzs-jegyzék és kaptárok leirása számára. Predigt über Jerem. 3, 12— 15 ; zur vierhundertjáh­rigen Gedáchtnissfeier des Geburtstages Dr. Martin Luthers, gehalten in Késmárk am 11. Nov. 1883. von Stephan Linberger, ev. Pfarrer zu Késmárk Az irodalmi téren ismert nevü szerző e prédikációjában, mely többek kívánságára adatott ki, erőteljes vonásokban tünteti íel Luthert a 1 történelem keretében. Szeme elé állítja hallgatóinak, amint a nagy reformátor a wittem­bergi vártemplom kapujára szegezi 95 tételét, s eme kalapácsütéseivel szétrombolva a pápaság bilincseit, egy­úttal megnyitja a lelkiismereti szabadsághoz, a krisztusi igazsághoz és az isten országához vezető utat. A 15 lapra menő füzet ára 10 kr. Érdemes megszerezni. Gyakorlati rajzminták a népiskolák IV. osztálya számára. Az uj miniszteri tanterv alapján összeállította Weinberger Alajos, fővárosi tanitó. 4 füzet, melyek min­denike külön külön 15 kr. E mű Budapest főváros ha­tósága által valamennyi népiskolája számára használat végett elfogadtatott. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregylet év­könyve az 1883—84. évre. Szerkesztette Joó István egy­leti elnök és Elek Lajos egyleti jegyző. Az egyletnek van 5 tiszteletbeli tagja, 17 aiapitó és 104 rendes tagja (tavaly 152 volt). Jelen évkönyve, mely már hatodik év­folyamát járja, tartalmazza az egylet hatodik évi 1883 jul. 12 és 13-án tartott rendes közgyűlésének jegyző­könyvét, hivatalos jelentéseket Joó István elnöktől, Elek Lajos jegyzőtől, és Beczner Frigyes pénztárnoktól. Ér­tekezések : Észleletek a középiskolai oktatásügyi téren egy év leforgása alatt felmerült nevezetesebb esemé­nyek alapján, különös tekintettel a Magyarország és Francziaországban ide vonatkozólag felmerült mozgal­makra, Joó Istvántól; Horatius epodosai, Gergely Károly­tól; a fegyelem a középiskolában, Vékony Antaltól; gazdálkodási viszonyok a római köztársaság fénykorá­ban, Elekes Ferenctől. A szép kiállítású kötet 186 lapra terjed. Kérelem 1 Az újév alkalmából tiszteletteljes bi­zalommal ujolag kérem a nt. lelkész, tanár éj tanitó ura kat, nemkülönben a nt. s tettes felügyelő urakat: mél­tóztassanak Liturgilcámat becses pártfogásukba venni. A munka kapható nálam Eperjesen és Kókai Lajos könyv­kereskedő urnái Budapesten. (IV. ker. Károlyutca 1. sz.) Ára 2 frt 50 kr. Azokat pedig, kik a munkaárával eset­leg hátralékban vannak, alázattal kérem : méltóztassanak a hátralékot hozzám mielőbb beküldeni. Kiváló tiszte­lettel vagyok Eperjesen, 1883. dec. 27 én. ITörlc József, ev. theol. tanár. A debreceni egyházmegye okt. 16-án Dávid­házy János esperes és Bernát István e. megyei gond­nok elnöklete alatt Debrecenben tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. — Üdvözöljük az egyházmegyét, mely legalább a mi tudtunkkal — most adja ki legelőször nyomtatásban közgyűlési jegyzőkönyvét. E füzetből ama tractusunk előhaladni törekvő buzgóságát olvassuk ki. Igen jó jel mindjárt a legelején, hogy a legközelebbi kösgyülésről elmaradtak, elmaradásukat utólag igazol­ják. Másutt az ilyesmit fölöslegesnek tartják. Azután igen jó jel az egyházmegye administratiójára nézve, hogy elősorolja, miszerint Kábán, M. Pályiban és Vértesen egyáltalában nincs rendezve a levéltár; munkába van véve 5 egyházban, a többiben ped'g a levéltár mái­rend ezve van. Wertheim-szekrény megszerzése, továbbá az az adat, hogy vagyoni leltár már csak egyedül Ud­variban nincs: megint jó jelek. Végül kiemeljük még az esperes kimeritő, mindenre kiterjedő bő jelentéséből, hogy adományokúi, hagyományokúi az egyes egyhá­zakban egy év alatt összesen 9209 frt. 97 kr., jegyez­tetett fel, mely összeghez legtöbbet a kabai egyház hi­vei adtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom